HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Messzire jutottunk az elmúlt néhány évtizedben a "cipőt a cipőboltból és húst a húsboltból" című vagy típusú reklámoktól. Az alapvető kérdés az, hogy ez a törvény vajon ennek a piacnak minden szereplőjét, minden érintettjét egyformán képviseli-e, védelmet ad-e az egyre agresszívabb reklámok vonatkozásában a befogadónak, a fogyasztónak, aki akarva-akaratlanul részese ennek a történetnek - és általában akaratlanul.

Olyan agresszívakká tudnak válni a különféle reklámelemek, kampányok, reklámmegnyilvánulások és -tevékenységek, amelyek az élet legváratlanabb pillanataiban próbálnak minket rábeszélni olyan termék, szolgáltatás és egyéb dolog megvásárlására, igénybevételére, amelyre egyébként semmi szükségünk nincs, és kifejezetten zavar abban a pillanatban, hogy ezzel próbálnak minket ostorozni, ostromolni. Gondoljanak a televízióra, gondoljanak az internetre meg egy csomó olyan dologra, ami sokkal több bosszúságot, mint előnyt okoz a befogadónak.

No de akkor részletesen erről a törvényjavaslatról, ami a Magyar Demokrata Fórum értelmezése szerint nem törvénymódosító javaslat, hanem tulajdonképpen egy vadonatúj törvény, amely megpróbálja részben újraszabályozni a reklámpiac működésének a feltételeit.

A javaslat indoklása szerint az európai uniós jogharmonizáció kötelez minket erre a módosításra, illetve az új törvény elfogadására, hiszen 8 darab tanácsi, illetőleg európai parlamenti és tanácsi irányelvnek köszönhetően ezt valóban meg kell lépnünk. De még egyszer mondom, a "módosító" kifejezés meglepő, mert itt egy egészen új törvény elfogadásáról van szó, még akkor is, ha ez csúsztatott határidővel történik, hiszen 2009. március 1-jével hatályon kívül is helyezi a gazdasági reklámtevékenységről szóló, jelenleg hatályos törvényt.

A javaslat preambuluma a következőkben összegzi a szabályozás céljait: "A polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére káros hatások visszaszorítása, valamint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében, az üzleti tisztesség követelményét betartó vállalkozások érdekeinek védelme, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve, és e célból az önszabályozás keretében létrehozott magatartási kódexek betartásának, ellenőrzésének a megerősítése." Elég komplikált és avatatlan fülnek nehezen emészthető szöveg, de természetesen elfogadható, hiszen egy szakmai törvényről van szó.

Az előttünk fekvő javaslat szerint a megtévesztő, az összehasonlító reklámot érintő részeken kívül egyéb pontjaiban is szükségessé vált a hatályos törvény módosítása. Ennek megfelelően módosul a gazdasági reklám fogalma, rendeződik az áru, a termék, a szolgáltatás fogalmainak viszonya, a közzététel fogalmának meghatározása. A közzététel nemcsak a reklám nagyobb nyilvánosság, hanem egyedi címzett számára történő megismerhetővé tételét is magában foglalja. A fogyasztó helyett a reklám címzettje fogalmának a megalkotása szerepel, valamint tisztázódik az, hogy az egyes, a gazdasági reklámforgalom részét képező tényállások nem konjunktív viszonyban állnak egymással.

A reklámozásra vonatkozó szabályok, tilalmak áttekinthetősége érdekében az egyes ágazati törvényekben, például a magzati élet védelméről szóló '92. évi törvényben, a közoktatásról szóló, az egészségügyről szóló, a szerencsejáték szervezéséről szóló, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben, valamint a temetőkről és a temetkezésekről szóló törvényben foglalt közrendi típusú rendelkezések a javaslatban jelennek meg. Ezzel összhangban az érintett törvények vonatkozó rendelkezései módosulnak, illetve hatályon kívül kerülnek.

A termékspecifikus reklámtilalmak is módosulnak két, a jogalkalmazás során különösen problémásnak minősülő területen. A fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz reklámtilalma tekintetében a jelenleg hatályos szabályok alkalmazásánál problémát jelentett a kivételt engedő szakmai célú és az eladási helyi reklámozás fogalmának tisztázatlansága, ezért az erre vonatkozó szabályok részletezve neveztetnek meg ebben a javaslatban.

A dohánytermékek reklámozása a jogalkalmazási tapasztalatok alapján kiemelten vitás kérdés. A fegyverreklámokhoz hasonlóan az eladási hely és a szakmai cél fogalmának értelmezése eredményezett vitás helyzeteket és nem egységes jogértelmezést. További probléma a bemutatás fogalmának tisztázatlansága. A javaslat a továbbiakban is fenntartja az általános dohányreklám-tilalmat, ugyanakkor a kivételek között a gazdasági reklámokról szóló törvényhez képest további módosításokat tartalmaz. A módosítási javaslatok esetében feltétlenül érvényesülő kiindulási alap az volt, hogy azok ne sértsék a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló 2003/33-as európai közösségi irányelvben foglalt európai uniós előírásokat.

Ugyanakkor, mivel a közösségi jogi szabályozás nem ír elő teljes dohányreklám-tilalmat - miként azt a hazai szabályozás teszi -, hanem csak egyes, határon átnyúló vonatkozású médiumok tekintetében tiltja meg a dohánytermékek reklámozását, a közösségi szinten nem szabályozott médiumok, így különösen a forgalmazás helyén történő reklámozás esetében a nemzeti jogalkotó döntésétől függ, hogy megengedi-e vagy tiltja a reklámozást. E tekintetben egy másik nemzetközi kötelezettség, az Egészségügyi Világszervezet dohányzás-ellenőrzési keretegyezménye jelöli ki még a lehetőségeket.

A törvényjavaslat az általános dohányreklám-tilalom alól kivételként említi a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló szakmai célú és nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén nyomtatott és kiadott sajtótermékekben megjelenő reklámot. A mindenkori forgalmazási szabályokhoz igazítva állapítja meg a javaslat a dohánytermékek reklámozására vonatkozó szabályokat. A dohányreklámra vonatkozó új szabályok, amelyek nem kapcsolódnak a 2005/29. EK-irányelv átültetéséhez, megfelelő átmeneti időt biztosítva 2009. március 1-jétől lépnek hatályba, megfelelő időt biztosítva így a reklámozónak, a reklámszolgáltatónak, a reklámközzétevőnek a szabályoknak való megfelelésre.

(11.00)

A törvényjavaslat rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó eljárási szabályok módosításokkal továbbra is a Fogyasztóvédelmi Hatóság, a megtévesztő reklámozás esetén a Gazdasági Versenyhivatal, az összehasonlító reklámozás kapcsán pedig a bíróság hatáskörébe utalják az eljárást. A két hatóság eljárásait a fogyasztóvédelemről szóló törvény, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVIII. törvény szabályozza, a javaslatban foglalt, részben a terület sajátosságaiból, részben pedig a vonatkozó közösségi jogi követelményekből eredő eltérésekkel.

Ha részletesen nézzük ezt a majdnem ötven szakaszból álló törvényt, akkor azt látjuk, hogy az 1. §, a törvényjavaslat tárgyi hatálya a reklámtevékenységben részt vevők által végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra, valamint az ezek tekintetében alkalmazott, a szakmai önszabályozás keretében megalkotott magatartási kódexekre terjed ki, a politikai vagy társadalmi célú reklámtevékenységre viszont nem. Lehetőséget ad arra is az előttünk fekvő anyag, hogy más törvény, illetve törvényi felhatalmazáson alapuló rendelet egyes árukra, illetve egyes kommunikációs eszközök útján megvalósuló reklámtevékenységre külön szabályokat állapítson meg. Amennyiben ezen eltérő rendelkezésekhez nem kapcsolódik önálló eljárási rend, akkor a javaslat eljárási szabályait kell alkalmazni. Ilyen különös szabályok vannak például a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök reklámozására vagy az elektronikus hirdetésre vonatkozóan. Az előterjesztő szerint amennyiben a médiatörvény a rádió- és televízió-műsorszolgáltatásban közzétett reklámok vonatkozásában a javaslattól eltérő rendelkezéseket állapít meg, akkor a médiatörvény szabályai érvényesülnek. Speciális szabályok hiányában azonban a javaslat szabályai a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában közzétett reklámokra is alkalmazandók.

A 2. §-ban, amikor a megtévesztő reklám címzettje az önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, akkor a fogyasztóvédelmi törvényjavaslat szabályai alkalmazandók. Ennek oka, hogy a 2005/29. EK-irányelv a megtévesztő reklámozásra vonatkozó speciális közösségi jogi rendelkezések hatályát a vállalkozások közötti viszonylatokra korlátozza.

A 3. § meghatározza azokat a fogalmakat, amelyek a törvényjavaslat rendelkezéseinek alkalmazását megkönnyítik.

A 4. § tiltja, hogy a magatartási kódex a törvényjavaslat rendelkezéseibe ütköző magatartásra ösztönözzön.

Az 5. §-ban meghatározza a reklám közzétételének általános és alapvető feltételeit. Az adatok és nyilatkozatok meglétéért az általános felelősségi szabályok szerint egyetemlegesen felelnek az érintett felek. Az adatok és a nyilatkozatok tartalmáért és valódiságáért egyedül a reklámozó felel.

A szabadtéri reklámhordozóval kapcsolatosan előírt rendelkezések tekintetében kizárólag a reklám közzétevőjének felelőssége merülhet fel.

Itt felhívnám államtitkár úr figyelmét, hogy most egy olyan dolgot mondok, ami esetleg ellentmondás a hatályos és a most előterjesztett javaslat között: a 2009. március 1-jéig még hatályban hagyott, gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény rendelkezései között megtalálhatók a felelősség megállapításának szabályai - ezt a 14. § tartalmazza -, ami viszont azt idézi elő, hogy egy időben a felelősségre vonatkozóan két hatályban lévő törvény is rendelkezéseket fog tartalmazni, és ezek ellentmondásba is kerülhetnek egymással.

A 6. § a közvetlen üzletszerzéssel a direktmarketing-reklámozást korlátozza azáltal, hogy biztosítja, reklámot csak azok kapjanak közvetlen megkeresés módszerével, akik ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak. Ez a rendelkezés méltányolható, támogatható, de rendkívül sok és komoly technikai problémát fog előidézni, és nem biztos, hogy a törvényjavaslat ezekre adekvát megoldási javaslatokat is tartalmaz.

Aztán az erőszaktól való tartózkodást, a személyes vagy közbiztonság, a környezet és természet védelme érdekében a reklám címzettjeinek széles körét óvja a 7. §.

A 8. § pedig a gyermek- és fiatalkorúak érdekeit védi. Azon gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklám, amely tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőttkorúakat áru vásárlására ösztönözzék, a továbbiakban a fogyasztóvédelmi törvényjavaslat szabályai alapján lesz tiltott. Ugyanakkor továbbra is tiltja az olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését károsítja, továbbá tiltja az erőszakra, a szexualitásra utaló gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklámokat is, vagy azokat, amelyek a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos vagy szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatják be.

A javaslat módosított tartalommal átveszi a közoktatásról szóló 1993. évi LXX. törvényben szereplő, az egyes oktatási intézményekben folytatott reklámtevékenységet tilalmazó rendelkezést. Fontos, hogy az elsősorban a reklámok hatásának fokozottan kitett gyermek- és fiatalkorúak oktatására szolgáló intézményekben a vállalkozások népszerűsítésére csak egyes meghatározott tevékenységekkel összefüggésben kerülhessen sor. Az egészséges életmód, környezetvédelem, a neveléssel összefüggő kérdések, közéleti, kulturális tevékenység - itt tesz kivételt a törvény.

Tiltja a pornográf reklámot, valamint a szexuális szolgáltatás és a szexuális ingerkeltésre szolgáló áru reklámját; tiltja az olyan áruk reklámozását, amelyek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik, illetve a tudatosan nem észlelhető reklámot. A korábbi szabályozással szemben azonban nem jelenik meg a burkolt reklám tilalma, tekintettel arra, hogy annak alkalmazását a fogyasztóvédelmi törvényjavaslat rendelkezései tiltják, mivel az megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Tiltja a megtévesztő reklámot, és meghatározza a reklám megtévesztő jellege megállapításának legalapvetőbb kritériumait. Az EU vonatkozó irányelvének megfelelően a megtévesztő reklámra vonatkozó rendelkezések viszont csak abban az esetben alkalmazandók, ha a reklám címzettje kizárólag vállalkozás, gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró nem természetes személy.

Meghatározza az összehasonlító reklám közzétételének kritériumait, amelyek során elsősorban a vállalkozások sérelmére elkövetett összehasonlító reklámot tiltja, amely sérti más vállalkozás jó hírnevét, cégnevét és árujelzőjét. Összehasonlító reklám csak azonos rendeltetésű áruk tárgyilagos összehasonlításában lehetséges.

A 14.-től a 17. §-ig tartó rész egyes áruk - például fegyver, lőszer, robbanóanyag, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök - vonatkozásában teljes tilalmat állapít meg, illetve korlátok közé szorítja a reklámozást. Tiltja a terhességmegszakítást végző intézmény reklámozását; az arra alkalmas eszköz reklámozásánál pedig szükséges visszautalni arra, hogy ha például egy szakmai kiadványban kerül sor új módszerek, eszközök, eljárások ismertetésére a népszerűsítés kifejezett szándéka nélkül, az nem tekinthető reklámnak.

Tiltja a 18. § a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló vagy azokat bemutató alkoholtartalmú italok reklámját, továbbá tiltja ezt a reklámot sajtótermékek borítólapjának külső és belső oldalán, színházban, moziban 20 óra előtt.

A javaslat az egészséghez és az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása érdekében korlátozza a dohánytermékek reklámozását, szintén alkotmányos okokból azonban a kereskedelmi kommunikáció teljes körű tilalmának lehetősége nem merülhet fel ezen legálisan forgalmazható termékek vonatkozásában, ezért bár a dohányreklámozás tekintetében a javaslat általános reklámtilalmat határoz meg, ez alól szűk körben azonban kivételeket is megállapít. Az Egészségügyi Világszervezet dohányzás-ellenőrzési keretegyezménye - amely a 2005. évi III. törvénnyel került beiktatásra a magyar jogrendszerbe - arra kötelezi Magyarországot, hogy megfelelő jogalkotási lépéseket tegyen a dohánytermékek reklámozásának visszaszorítása érdekében.

(11.10)

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A keretegyezmény a részes államokat arra kötelezi, hogy alkotmányukkal vagy az alkotmányos elveikkel összhangban teljes tilalmat vezessenek be minden dohányreklámozásra, promócióra és szponzorálásra. Ezzel szemben szintén a keretegyezmény azon felek számára, akik alkotmányuk, alkotmányos elveik következtében nincsenek abban a helyzetben, hogy teljes tilalmat vezessenek be, a 4. pontban megfogalmazott minimális korlátozásokat, így többek között minden valótlan, félrevezető, megtévesztő dohányreklám megtiltását vagy a nemzetközi eseményeken részt vevő dohánygyárak általi szponzoráció tilalmát vagy korlátozását írja elő.

A dohányáru reklámozása korlátozásának alkotmányjogi megítélésével az Alkotmánybíróság is foglalkozott a 37/2000. számú Ab-határozatában, amely kimondta, hogy az alkotmányból nem vezethető le a dohányáruk reklámjának teljes tilalma. A korábbi szabályok alkalmazásánál az eladási hely és az árubemutatás fogalmának értelmezése okozott nehézségeket, jogvitákat. Ezért a javaslat a korábbi szabályoknál részletesebben határozza meg a legális forgalmazáshoz kapcsolódó reklámozási lehetőségeket, különbséget téve a szaküzletekben, illetve az egyéb üzletben történő reklámozás között, ugyanakkor nem megengedőbb a korábbi szabályozáshoz képest.

Az új dohányreklámozási szabályok bevezetése szükségessé tesz egy átmeneti időszakot, hogy a reklámozók, a reklámszakma szereplői és a reklámközzétevők alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz, az új körülményekhez és az új viszonyokhoz.

Összességében elmondható erről a törvényjavaslatról, hogy igyekszik a szakmai kritériumoknak megfelelni és eleget tenni, azonban ha az előbb elhangzottak szerint az általános vita most felfüggesztődik, és egy szélesebb körű társadalmi és szakmai egyeztetés ennek a törvénynek az elfogadását jobban megalapozza, akkor nagyobb sikerre számíthatunk mind az elfogadás, mind a törvény hatálybalépését követő alkalmazás sikerének vonatkozásában. A Magyar Demokrata Fórum a támogatását attól teszi függővé, hogy ennek a vitának mi lesz az eredménye, és mi lesz azon módosító javaslatok sorsa, amelyek nyilván a törvényt pontosítani akarják, jobbá akarják tenni. Ennek függvényében fogjuk eldönteni, hogy támogatjuk-e ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu