DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm, hogy megadja nekem azt a lehetőséget, hogy várhatóan utolsó parlamenti megszólalásomban egy szakmai kérdésről beszélhetünk, és remélem, hogy az elkövetkezendő időben a parlamentet általában az ilyen jellegű szakmai viták fogják jellemezni, hiszen valóban fontos kérdést tett fel a képviselő úr, és valóban olyan kérdést, amelyet a szakirodalom is ma még hosszan tárgyal, és ellentétes nézetek vannak.

Senki nem vitatja a méhnyakrák súlyos szerepét a halálozásokban, sem Magyarországon, sem a világon, és mindenki tud összefüggést a humán papillomavírusok és a méhnyakrák kialakulása között. Ugyanakkor az irodalomban az is teljesen egyértelmű, hogy védőoltást finanszírozva, tehát általános, kvázi kötelező jelleggel csak olyan betegségben célszerű, ahol a betegség kialakulása és egy valamilyen fertőző ágens közt egyértelmű az összefüggés, egyértelmű, hogy a védőoltás hatásos, és a költséghatékonyság feltételeinek is megfelel, azaz a megnyert életévek a befizetett adó- és járulékforintjainkban arányban vannak más hasonló alternatívákkal szemben.

Tehát ezen a területen ma tudni kell, hogy nincs olyan, hogy humán papillomavírus. Körülbelül százfajta vírus van, amiből, a képviselő úr is említette, négy ellen van védőoltás, és körülbelül 30 az, ami a betegség kialakulásában szerepet játszik. Szintén tudni kell azt, hogy a humán papillomavírus által fertőzött betegek és a rák kialakulása között van statisztikai összefüggés, de csomóan úgy lesznek rákosok, hogy nem volt HPV-fertőzésük, és szerencsére a HPV-fertőzötteknek is csak egypár százaléka az, akinél méhnyakrák kialakul.

Ezért ma a méhnyakrákszűrés az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ami költséghatékony, és a legtöbb életévet menti meg. A tudomány állása és a költséghatékonyság szerint ezt évente mindenki felül fogja vizsgálni.

Köszönöm a lehetőséget.

Forrás: parlament.hu