DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1. és 3. pontjában szereplő módosító javaslataimmal kapcsolatban szeretnék felszólalni.

Ezek a módosító javaslatok két problémával foglalkoznak. Az egyik kérdés az, amit Hankó Faragó Miklós képviselőtársam általánosságban a törvényjavaslat megoldását illetően előadott, és amelyben éppen ellenkező véleményen vagyunk, mint ő. Arról van ugyanis szó, hogy abban az esetben, ha a digitális adathordozón, illetve a papír alapon közzétett jogszabály szövege eltér egymástól, akkor melyik legyen a hiteles. Erről egyébként az általános vitában már beszéltünk, vitát is lefolytattunk, de mivel a kérdés lényeges, nagyon röviden megismétlem az álláspontunkat.

A kérdés gyakorlatilag úgy fogalmazható meg, hogy az a személy vagy jogalany, aki egy jogi kérdésben teljesen bizonyosan pontos jogszabályszöveghez akar jutni, milyen formában kell hogy ehhez a jogszabályhoz hozzáférhessen. A jelenleg hatályos rendelkezés ma még a papír alapú megoldást teszi hivatalossá. Vagyis ebben az esetben, ha eltérés van a két forma között, egy olyan hozzáférhetőségi lehetőséget ír elő, amely mindenki számára megoldható. Papír alapon a jogszabályokhoz kis utánajárással mindenki hozzáférhet, mert ez a lehetőség fizikai értelemben mindenki számára megadatott.

A törvényjavaslat ezt megfordítja, és most már a digitális adathordozón közzétett szöveget teszi eltérés esetén egyedül hitelessé, ami azt jelenti, hogy mindazok, akiknek egy adott helyzetben egészen biztos jogi megoldásra kell támaszkodniuk, nem szabad, hogy véletlenül téves jogszabályszöveg értelmezésére támaszkodjanak, arra vannak kényszerítve, hogy a digitális adathordozón megjelenő jogszabályszöveget szerezzék be. Ebből pedig - mint azt elmondottuk az általános vitában is - a magyar társadalom legalább kétharmada ki van zárva, akinek sem számítógépes ismeretei és még inkább internetes hozzáférhetőségi lehetőségei nincsenek. Fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy ez a többséget másodrendű állampolgárként kezeli, fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy ez a megoldás nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének.

Tisztelt Országgyűlés! A másik eleme a módosító javaslatoknak, amikről én itt most külön említést teszek, azzal kapcsolatos, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat párhuzamos szabályozást kíván teremteni a jogalkotási törvényben a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára tartalmát illetően. Az államtitkár úr a vitában, az általános vita végén erről cáfolóan nyilatkozott, a bizottságban is elhangzott a kormány képviselőjének az ellenvéleménye, és ez az ellenvélemény nagyjából abban állt, hogy a mostani törvényjavaslatban szereplő szabályozás nem újraszabályozás, hanem kiegészítés. Nos, ez téves értékelése a helyzetnek.

Ha elővesszük a szöveget, akkor láthatjuk, hogy mind a Magyar Közlöny, mind a Határozatok Tára tekintetében az adott jogi kiadványnak a tartalma teljes egészében leírásra kerül, részben megismétli a jogalkotási törvényben foglalt tartalmi összetevőit, vagyis azokat a jogi dokumentumokat, jogszabályokat és egyéb jogi aktusokat, amelyek megjelennek a Magyar Közlönyben, részben kiegészíti. Ebből a szempontból valóban bővítésről is szó van, de részben szűkíti, mert kihagy olyat, ami a Magyar Közlönyben a tartalmaként például a jogalkotási törvényben szerepel.

Fenn kell tehát tartanunk azt az álláspontunkat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat szabályozásában igenis párhuzamos szabályozásra kerül sor. Gyakorlatilag itt most egy feles többségű törvényben akarja a kormány a Magyar Közlöny, illetőleg a Határozatok Tárának szabályait újra megfogalmazni, eltérő tartalommal, mint ahogy az a kétharmados jogalkotási törvényben szerepel. Változatlanul fenntartjuk, hogy ez a megoldás alkotmányossági szempontból is elfogadhatatlan, és politikai értelemben is súlyosan kifogásolható, mert elfogadhatatlan számunkra az, hogy ahelyett, hogy a kormány egy kétharmados törvény tartalmának kialakítását illetően venné a fáradságot, és megkísérelné a megfelelő megegyezést létrehozni a kétharmados többség alapját adó politikai erőkkel, ehelyett megkerülve ezt az alkotmányos előírást, erőből, feles többséggel akarja a kérdést szabályozni.

Kérem képviselőtársaimat, hogy az előadottakra tekintettel támogassák mind a két, itt külön indokolt módosító javaslatot, és azt is, ami ebben az ajánlásban még szerepelt a részünkről, de amire most külön nem tértem ki.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu