DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban a 9. számú módosító javaslatról kívánok részletesebben érvelni, a 11. számú módosító javaslathoz majd egyetlenegy érvelő mondatot fogok fűzni. A 9. számú módosító javaslat arról szól, hogy a jogszabály szövegének hitelesítésével a jogszabály megalkotását többek között alkotmány, illetve törvény, illetőleg ezek módosítása esetében a köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke együttesen teszi meg. Másképp megfogalmazva, ez a szabály azt jelentené, hogy a köztársasági elnök az Országgyűlés által már megszavazott törvény aláírásával a törvény szövegét hitelesíti. Nézetünk szerint ez a megítélés, a köztársasági elnök aláírásának ez a fajta értelmezése, ez a fajta értékelése téves.

A köztársasági elnök álláspontunk szerint nem hitelesíti a törvény szövegét. Más az aláírásának a közjogi funkciója. Nem hitelesíti, nem is hitelesítheti, mivel nem tartozik azok közé, akiknek a törvényalkotás folyamatára közvetlen rálátása lenne. Ezt a funkciót meggyőződésünk szerint az Országgyűlés elnöke gyakorolja, az ő aláírása az, amely a törvény szövegét valójában hitelesíti. A törvényalkotás menete az, hogy miután az Országgyűlés megszavazta a törvényt, az Országgyűlés elnöke azt aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek aláírás végett. Az, hogy a törvény szövege pontosan és hitelesen az, amit megküldtek a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének aláírása által került hitelesítésre, tanúsításra.

A köztársasági elnök aláírása mást fejez ki. A köztársasági elnök aláírásának alkotmányjogi értelmezése szempontjából meghatározó szempont az a jogkör, ami a köztársasági elnök aláírását illetően az alkotmány szerint megilleti. A köztársasági elnöknek ugyanis joga van a törvényt, ha annak egészével vagy egyes rendelkezéseivel nem ért egyet, észrevételei írásbeli közlése mellett az Országgyűlésnek egyszeri megfontolásra visszaküldeni. Ezt hívjuk politikai vétónak. A másik lehetősége a köztársasági elnöknek, ha az elfogadott törvénnyel kapcsolatosan alkotmányossági aggálya merül fel, az, hogy az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt. Mind a két esetben az aláírás elmarad, és hogy mi történik majd, a kétféle jogi lehetőség igénybevétele utáni fejleményektől függ.

(17.40)

Ha az Országgyűlés a törvényt ismét megtárgyalta, illetőleg meg is kell tárgyalnia, de ha ismét megszavazza akár változatlanul, akár más tartalommal, akkor a köztársasági elnök az ismét visszaküldött törvényt aláírni köteles. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a törvényt, akkor az elnök nem írhatja alá, hanem az Országgyűlésnek módja van kijavítani az alkotmányos hibát, alkotmányellenesen persze újra nem szavazhatja meg; módja van leszavazni, vagy a törvény megalkotásától eltekinteni, ez is lehetősége az Országgyűlésnek. Ha pedig az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítéli mégis a törvényt, akkor a köztársasági elnöknek alá kell írnia utóbb a törvényt.

Mindebből következik, hogy a köztársasági elnök aláírása nem hitelesítést jelent, hanem azt az alkotmányjogi aktust, amelynek a lényege az, hogy szabad utat enged az Országgyűlés törvényalkotó akaratának. Ha a köztársasági elnök a neki megküldött törvényt politikai vétó vagy alkotmányossági vétó nélkül aláírja, ez azt jelenti, hogy nem lát okot arra, hogy e két joga közül valamelyiket is gyakorolja. Ez pedig nem hitelesítés. Ezért kérjük, illetőleg javasoljuk, hogy ebből a szövegből a hitelesítők köréből az Országgyűlés a köztársasági elnök személyét vegye ki, mert itteni szerepeltetése az előbb kifejtettek szerint és nézetünk szerint alkotmányjogilag téves megítélésen alapszik.

Ami pedig a 11. számú javaslatomat illeti, ez a törvényjavaslat egy olyan rendelkezésének az elhagyására irányul, amely visszaható hatályú, jellegű rendelkezéseket foglal burkoltan magában, és fel sem mérhető pontosan, hogy ki mindenkinek a jogát érinti, érintheti ez a rendelkezés kifejezetten hátrányosan. Ez a megoldás tehát a visszaható hatályú törvényalkotás tilalmába ütközik, ebből következően alkotmányellenes. Úgyhogy kérjük, indítványozzuk, hogy a tisztelt Ház ennek az elemnek, ennek a szabálynak az elhagyására irányuló módosító javaslatunknak is szíveskedjék helyt adni.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu