MOLNÁR ALBERT, a költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon ritka dolog a bizottságunkban, hogy valamiben egyetértünk. Ez a téma olyan volt, amiben az ellenzéki képviselőtársak és a kormánypárti képviselők is azonos platformot foglaltak el, így született meg az a döntés április 22-én a költségvetési bizottság ülésén, hogy a képviselők egyhangúlag támogatták ezen törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Én is azt gondolom, hogy ez egy kötelező házi feladat volt, hiszen olyan minőséggel látta el az Unió ezt az irányelv-átültetést, amely gyakorlatilag az előbb elhangzott maximumharmonizációt jelenti; vagyis szó szerint át kellett ültetni a magyar jogrendbe. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy nagyon helytelen, ha egy egységes piacon különböző törvények hatnak a vállalkozásokra, a gazdasági szereplőkre, hiszen tudjuk, hogy az Unió nagyon sok országában más és más technikával oldják meg a fogyasztók védelmét, máshogy oldják meg a verseny tisztaságát a gazdasági szereplők között, vagy akár a gazdasági reklámtörvényről is beszélhetnék, hogy ezek összefűzve különböző arányokban jelennek meg a különböző országok jogi szabályozásában. Tehát a bizottság tagjai úgy gondolták, hogy ez az előterjesztés, amely alapvetően a 2005. évi 29. irányelv átvételét szolgálja, az Unió egységességét szolgálja, illetve az itt gazdálkodó szervezetek működésének az ehhez való egységes alkalmazkodását jelenti. Ebből a szempontból is teljes egyetértés uralkodott.

Az irányelv három szintje részben általánosan kimondja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, aztán megjeleníti, a kereskedelmi gyakorlaton belül külön is tilalmazza és megnevezi a megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatot, és újdonság ez a 31 pontból álló, úgynevezett feketelista, amely teljes mértékben és konkrétan jelöli azokat a tevékenységeket, amelyek tekintetében mindig tisztességtelennek minősülnek a hatósági gyakorlat szempontjából azok, akik azt a cselekedetet elkövetik.

(11.40)

Azt gondolom, hogy ez jelentős egységesítést jelent az Európai Unió piacán, és amellett, hogy az Európai Unió megfogalmazza alapelvében a különböző termékek, szolgáltatások szabad áramlását, egyre inkább egységes piac képét jeleníti meg előttünk a fogyasztók védelmében, illetve a versenyszabályozásban is.

Egyetértettünk abban is, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság ki lett jelölve az alapfeladatok tekintetében ellenőrzésre, a pénzügyi területen a PSZÁF, illetve versenyjogi kérdésekben továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal. Azt gondoljuk, hogy ez a három hatóság együttműködve követni tudja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogalkalmazását azokban az esetekben is, ahol egyik felügyeleti szféra átnyúlik a másik fölé.

Fontos még kiemelni, hogy ez a szabályozás önszabályozás és a magatartási kódexek elterjedését szolgálja, kiemelve a magatartási kódex fogalmát, a kódexszel kapcsolatos felelősséget is. Azt gondoljuk, hogy ezzel a teljes harmonizációval megvalósuló irányelvi átvétel mind anyagi jogi, mind pedig eljárásjogi értelemben megjelenik. Minél magasabb szinten van egy gazdaságban a piac liberalizálása, illetve a piac, ezeken a területeken megjelennek azok a fajta különérdekek, amelyek kicsi előnyöket próbálnak szerezni akár a fogyasztókkal szembeni megtévesztéssel, a piacon a gazdasági szereplők egymással szemben megjelenített magatartásában, illetve vannak olyan országok is, amelyek egy picit lazább szabályozással igyekeznek versenyképesebbé tenni az országukban működő vállalkozásokat.

Azt gondolom, számukra is megfelelő üzenet ez a szabályozás, és kérem az Országgyűlés tagjait, hogy támogassák az általános vitára való alkalmasságot.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu