DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt bizottsági Elnök Úr! Sajnálom, hogy nem tudom folytatni ezt a köszönő sort, amit előttem elmondtak felszólalásaikban az előttem szólók. Talán nem okozok meglepetést azzal, ha bejelentem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség mint a 2008. március 9-i népszavazás kezdeményezője, nem támogatja az Országos Választási Bizottság beszámolójának az elfogadását.

Az Országos Választási Bizottság a mi álláspontunk szerint eljárása során több esetben a kormány, illetve a kormánypártok érdekeinek megfelelően akadályozni kívánta a népszavazás megtartását. Az OVB a tevékenységével nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy több mint egy évig nem születhetett meg a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat. Álláspontunk szerint az Országos Választási Bizottságnak elő kellett volna segítenie, hogy a népszavazáshoz való jog maradéktalan érvényesülése érdekében a törvényi követelményeknek megfelelő kezdeményezés lehetőség szerint eljusson a népszavazás megtartásáig az érintett választópolgárok akarata szerint.

Azt kell hogy mondjam, hogy ha az Országos Választási Bizottságon múlott volna, akkor március 9-én nem is lett volna népszavazás. Ez talán mindent elmond arról, hogy az Országos Választási Bizottság hogyan állt hozzá a népszavazási kezdeményezéshez. Milyen indokokkal tudom ezt alátámasztani, vagy legalábbis milyen indokokat látok szükségesnek itt felhozni?

Az egyik és legfontosabb kérdés az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság közötti vita, amely az elnök úr által elmondottak szerint egy szakmai vita volt, szakmai természetű vita. Nem vonom kétségbe, hogy itt szakmai érvek ütköztek, de az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság között a népszavazási eljárásban nem két mellérendelt testületnek, nem két egymással vitázó testületnek a viszonyát láthatjuk, hanem bizony az Alkotmánybíróság ebben az esetben mint jogorvoslati fórum az Országos Választási Bizottság fölött áll a népszavazási ügyekben, a népszavazási eljárásban. Az Országos Választási Bizottság ennek ellenére úgy fogta fel a szerepét, mintha megengedhetné magának azt, hogy vitába száll az Alkotmánybírósággal.

Nem vette figyelembe az Országos Választási Bizottság sem azt, hogy az alkotmánybírósági törvényből következően az Alkotmánybíróság döntései mindenkire nézve kötelezőek, sem azt nem vették figyelembe, hogy a Szigeti elnök úr által vezetett OVB elődjei azt a jogértelmezést alkalmazták, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti valamelyik döntésüket, akkor második alkalommal már, tehát amikor visszakerül hozzájuk az új eljárásra a népszavazási kérdés, akkor második alkalommal hitelesítik az aláírásgyűjtő íveket. Tehát ahogyan mondtam, a korábbi OVB-nek ez volt az eljárása, a Szigeti elnök úr által vezetett OVB megváltoztatta ezt a gyakorlatot, és nem egy esetben az Alkotmánybíróság döntésével ellentétesen foglalt állást.

(18.20)

Ez ténylegesen is késleltette a népszavazás megtartását, függetlenül attól egyébként, hogy a kezdeményezők mennyi időt használtak fel a jogorvoslati beadványok megírására, mint amit az előbb az elnök úr fejtegetett. Szögezzük le, hogy nem is lett volna szükség legalább két esetben jogorvoslatra, ha az Országos Választási Bizottság eleget tett volna az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak.

A másik - megítélésünk szerint - döntő érv annak bizonyítására, hogy az Országos Választási Bizottság többsége valóban elfogultan értelmezte a vonatkozó törvényeket, ez az ominózus kormánykampány, illetve az állami szervek beavatkozása a kampányba. Erről beszélt elnök úr is, csak azt az egy apró részletet mulasztotta el megemlíteni, hogy míg az OVB a kormány kampányáról úgy döntött, hogy bizony arra nincsen szervi hatálya, a kormány propagandatevékenységének a megítélése nem tartozik az OVB hatáskörébe és nem tartozik a választási törvény hatáskörébe, addig az OVB az önkormányzatok esetében - és éppen egészen véletlenül egy ellenzéki vezetésű önkormányzat esetén - azt állapította meg, hogy van hatásköre ebben az ügyben, és megállapította, hogy jogsértő az az önkormányzati döntés. A Legfelsőbb Bíróság utána valóban megváltoztatta ezt a döntést, és valóban egységes szemléletet tükröző döntést hozott, mely szerint sem a kormánynak, sem az önkormányzatnak a tevékenységét az OVB nem vizsgálhatja, csak mint mondtam, azt felejtette el mondani Szigeti elnök úr, hogy ők bizony ellentétesen ítélték meg a kormány és az önkormányzat, ha úgy tetszik, kampánytevékenységét. Azzal magam is egyetértek, hogy itt törvényi szabályozásra van szükség, de ez nem mentesíti az OVB-t annak magyarázata alól, hogy miért ítélte meg ellentétesen a kormány és az önkormányzat jogi szerepét vagy jogállását ebben az ügyben.

Nem kívánom ezt a vitát folytatni, mert azt gondolom, hogy mint ennek a vitának egyébként résztvevője, elég szerencsétlen és káros vita volt az elmúlt több mint egy évben a kezdeményezők és az Országos Választási Bizottság között. Nem vitatom, hogy káros és az OVB szempontjából az OVB tekintélyét meglehetősen csorbító vitára került sor. Más kérdés, hogy rászolgált-e erre az OVB vagy sem. A mi megítélésünk szerint az OVB pártos tevékenységet végzett. Talán érdemes ebből okulni.

Az Országos Választási Bizottság, bár szakmai érvek alapján hozza meg a döntését, de minden döntése politikai szemüvegen keresztül is megvizsgálható, hiszen politikai súlyú ügyekben vagy politikai aktualitással rendelkező ügyekben dönt az OVB. Ezért a mindenkori OVB-nek tartania kellene magát ahhoz, hogy semmilyen párt vagy semmilyen kezdeményező vagy éppen a kezdeményezéssel ellentétes érdekeket képviselő személy vagy állami szerv irányában ne mutasson elfogultságot.

Szeretném hangsúlyozni, hogy azért nem volt ez mindig így. Bár óriási vita, és ha jól emlékszem, ellenzéki kivonulás előzte meg a Ficzere elnök úr által vezetett OVB tagjainak a megválasztását, mégis ilyen típusú elfogultságot az akkori ellenzék nem vethetett a szemére az előző választási bizottság elnökének.

Összefoglalva: az OVB beszámolóját ezen okokból nem tudjuk támogatni.

A minisztérium beszámolójával kapcsolatban pedig az álláspontunk az, hogy tartózkodni fogunk a szavazás során. Ennek alapvetően az az oka, hogy itt tényleg több tízezer köztisztviselő, közalkalmazott közreműködését kell megítélni. Nekünk alapvető kifogásunk volt az Országos Választási Iroda egy bizonyos döntésével, egy bizonyos magatartásával kapcsolatban. Ez viszont, tehát az Országos Választási Irodának a megítélésünk szerint mulasztása vagy hibája nem vezethet oda, hogy a több tízezer köztisztviselő munkáját megítéljük. Ezért tartózkodni fogunk, ezzel jelezve, hogy nem tartjuk kielégítőnek a beszámolóban foglaltakat, illetve a beszámolóra okot adó tevékenységet.

Tanulságos ez az egész népszavazási eljárás. Valóban szükség van a népszavazási törvény módosítására és a népszavazási törvény felülvizsgálatára. Azt hiszem, ezt eddig sem vitatta el senki, de ez soha nem mentesíti a jogalkalmazót az alól, hogy pártatlan és elfogulatlan legyen a tevékenysége. Attól, hogy egy törvény módosításra szorul, még nem bújhat a törvény hibái mögé, vagy a törvény értelmezési lehetőségei közül nem választhatja mindig az egyoldalú értelmezést a jogalkalmazó, mert akkor, abban az esetben valóban a pártatlanság követelménye sérül.

A választási eljárásban, a népszavazási eljárásban természetesen az esélyegyenlőség biztosítása, nemcsak a jelöltek, hanem lényegében az álláspontok közötti esélyegyenlőség biztosítása fontos és demokratikus alapelv. Ha az Országos Választási Bizottság ennek nem tudott ebben az esetben megfelelni, akkor annak nem a törvény hiányosságai az oka.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Részletes vitája nem lesz a javaslatnak, de a későbbiek során a szavazáskor fogjuk a frakciónk álláspontját a szavazatunkkal megjeleníteni. Még egyszer köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu