DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvény 2. §-ához szeretnék rövid megjegyzést tenni, ami egyébként kapcsolódik az ajánlás 1. pontjához is. A 2. § 40. pontja a világörökségi és világörökség-várományos terület definícióját fogalmazza meg.

Mint Sárospatak város polgármestere és Tokaj-Hegyalja választott képviselője, a táj, a hegyaljai történelmi atmoszféra alapján a magyar kultúra fontosságát és védelmét szeretném hangsúlyozni. Ezt figyelembe véve megnyugvással állapíthatom meg, hogy az előttünk lévő törvénymódosítás végre megjeleníti a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, aztán a kiemelt térségi és megyei területrendezésekben alkalmazott tájképvédelmi, a történelmi települési terület, valamint a világörökségi és világörökség-várományos területek fogalmait; szeretném megismételni azt, hogy végre - amit már régen meg kellett volna tenni törvényben, vagy esetleg alsóbb szinten, kormányrendeletben kellett volna tisztán és világosan szabályozni.

Tokaj-Hegyalja világörökségi területét tekintve fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy végre ez a törvény foglalkozik a világörökségi területek konkrét lehatárolásával, és intézkedéseket fogalmaz meg az e területeken történő beavatkozásokra, ami, megjegyzem, Tokaj-Hegyaljára különösen ráfér.

Nem véletlen, hogy a hiátus pótlásaként Tokaj-Hegyalja másik választott képviselőjével, Szabó György képviselőtársammal együtt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara egyetértésével a közelmúltban közösen kerestük meg a térség érintett polgármestereit. Levélben hívtuk fel a figyelmüket Tokaj-Hegyalja rendkívül érzékeny táji, építészeti adottságaira, és az igényes és a kultúrtáj adottságaira támaszkodó kontrollált építészeti tevékenység fontosságára. Itt elsősorban az igényességre teszem a hangsúlyt, amit, úgy vélem, hogy akár a világörökségi tervtanács vagy a települési főépítészek garantálhatnak számunkra. Talán a kerettörvény, ha megkésve is, de ráirányítja a figyelmet a világörökség helyszínének fokozottabb védelmére.

De azt is el kell mondanom - megint csak szűkebb pátriámat hozom fel példának -, hogy a törvénymódosítás ugyan már előrelépés ebben a tekintetben, de még nem pótolja teljesen azt a hiátust, amit alacsonyabb jogszabályokkal, akár kormányrendeletekkel kellene szabályozni a világörökségi területek védelmének ügyében. Ezért kapcsolódó módosító indítvány benyújtásán is gondolkodom az 1. §-t illetően.

Esetünkben a hegyaljai világörökség kihirdetése óta lassan már hat év eltelt, és még mindig nincsenek a kezünkben azok a magyar jogszabályok, amelyek pontosan meghatározzák a terület világörökségi védelmét, és az ezzel járó kötelezettségeket, jogosítványokat, a védett terület pontos és hivatalos lehatárolását.

A jogszabályban nincsenek hivatalosan megfogalmazva például a magterület és a pufferzóna pontos határai. Nem tudjuk, hogy milyen előírások érvényesülnek a területen; azt sem, hogy kinek milyen felelősségei és jogai vannak az államtól egészen a önkormányzatokig, a lakosságtól az egyes hatóságokig. De az sem tisztázódott egyértelműen, hogy például mikortól érvényes a világörökségi védelem; az építési hatóság hol, milyen előírások alapján kell hogy intézkedjen, honnan tudja az intézkedéseit megvalósítani vagy megvédeni. Azt is szeretném hozzátenni, hogy a többi világörökségi helyszínnel ellentétben, amelyek hazai természeti vagy műemléki védelemben részesülnek, Tokaj-Hegyalja a magyar védelmi kategóriák szerint nem védett terület.

Úgy hiszem, hogy itt jócskán van mit tennünk ezzel kapcsolatban. Remélem, hogy ez a kerettörvény egy újabb lépést ad afelé, hogy például Tokaj-Hegyalját tekintve és a világörökség szempontjából pontos definíciókat határozzunk meg. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu