MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Miután a lapjaimat még nem szedtem össze, hiszen a környezetvédelmi bizottság hozzászólására is számítottam - elnézést, egy másodperc türelmet! -, azzal szeretném kezdeni, hogy ez jogszabálycsomag az előttem szólók mellett azért még jó néhány olyan kormányrendeletet is tartalmaz, amelyről itt nem esett szó.

Szeretném megemlíteni azt, hogy itt azért a mérnökkamara szakmai oldala mindenképpen említést érdemel, és az '52. évi polgári perrendtartás és a közigazgatási hatósági eljárási törvény, amelyről már volt szó; ezen túlmenően az építési pályázati eljárásról szóló 137. kormányrendelet, az építésfelügyeleti eljárás szabályai, illetve az építőipari kivitelezési tevékenységről - építési napló, felmérési napló és a többi, itt szintén egy kormányrendeletről beszélhetünk; a 162/2004-es kormányrendelet, amely az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályait érinti, illetve a koncesszióról szólva, az állam kizárólagos jogát ruházhatja át, itt ezt a 343/2006. (XII. 23.) rendelet szabályozza.

(20.10)

Ezek azok a szabályok, amelyeket módosít ez a csomag. Ezen túlmenően, amit részben az államtitkári expozé, részben a bizottsági előadók elmondtak, mindenképpen említésre érdemes, azt gondolom, hogy amit az építési törvény módosításában, illetve az alaptörvény, amely a 2006. évi alapot jelenti a nemzetgazdasági kiemelt jelentőségű beruházások tekintetében, fontos megemlíteni, hogy az, ami az Európai Unió támogatásával érkezik, illetve a központi költségvetés forrásait felhasználva elénk kerül, eddig ezer munkahelyben volt meghatározva. Most a javaslat 250 fő új munkahely megteremtésére tesz javaslatot, illetve ugyanígy hagyja az 5 milliárd forint teljes költségigény felhasználását.

Hozzá kell tenni, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű alaprendeletet szinte teljesen átírja a jelenlegi módosítás, illetve a hatósági eljárásokban is igen jelentős változás történik. De azt gondolom, hogy amikor a kormány március 12-én tárgyalta ezt a törvénycsomagot, a fő cél a beruházások előkészítésének, az engedélyezéseknek a gyorsítása, a megvalósíthatóság zökkenőmentessé tétele volt, illetve a gyorsabb és kevésbé bürokratikus eljárások a szolgáltatók tekintetében is, itt gondolok elsősorban a közműszolgáltatók tevékenységére.

Az építési vállalkozást külső és belső hatások érik. Mi az a külső tényező vagyunk, amelyet az építési vállalkozó nem tud befolyásolni, éppen ezért egyfajta kiszámíthatóságot minden vonatkozásban szükséges szem előtt tartani akkor, amikor e felelősségünk tudatában tárgyaljuk a törvényjavaslatot, és a hatékonyság felhasználása érdekében az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget mint tényezőt figyelembe vesszük.

A második része a 2006. évet követő alaptörvénynek az építési törvény, amit részleteiben elmondanék. Egy beruházás nem azzal kezdődik, hogy telket veszünk vagy telket alakítunk, hanem megvizsgáljuk azt a környezetet. Jelen esetben a legszigorúbb a természetvédelem és a környezetvédelem idevonatkozó része. Különösen - itt ellenzéki képviselőtársam utalt is rá -, ha mondjuk, a tulajdoni lapon egy olyan feljegyzést találunk egészen véletlenül, hogy jogi jelleg megváltozása, és a széljegy vizsgálatakor kiderül, hogy a Natura 2000-et bejegyezte az illetékes környezetvédelmi hatóság úgy, hogy nem tud róla az illető tulajdonos, természetesen a Natura 2000, 2004-re vonatkozó vagy ekkor megszületett kormányrendeletben foglalt kártalanítási kötelezettsége mellett. Ez nem a kiszámíthatóság, de szükséges az Európai Uniónak megfelelve, felterjesztve nyilván helyrajzi számokkal.

Az, hogy egy gazdaságfejlesztés a társadalom igényeinek megfelelően történő tervezés legyen, alapigény. Azt gondolom, hogy a jövő minisztériuma ezt a fajta segítést meg fogja tenni a vállalkozások, az önkormányzatok, a régiók részére.

Az előkészítés szakasza a telekalakítás valóban. Akkor, amikor a teleknek az építési telekké történő alakítása megtörténik, nem akarok részletekbe belemenni, de ennél a törvénynél jelent meg most először az, ami nagyon-nagyon régen a telekalakítási kormányrendeletben már szerepelt, az a bizonyos közterület-használat. Régen azt mondtuk, úgy lehet műszakilag telket alakítani, ha van közterületi kapcsolata. Nagyon régen nem kellett közutas kapcsolat, csak közterületi. Most ott tartunk, hogy bejegyzett utas kapcsolat kell, és ez különösen igaz a társasházzá alakított kis majorok, régi ipartelepek vonatkozásában, amikor bejegyzett magánúton vagy szolgalmi jogon keresztül is lehetőség volt megközelíteni a területet. Most egy más lehetőség van, a közterület gépjármű-közlekedésre alkalmas része ugyan nincs definiálva, ezt pótolni kell véleményem szerint valamelyik definíciós tárban, és akkor egész biztos, hogy nem lesz vita belőle.

A tervezés vonatkozásában a jövőben, elkerülve a párhuzamosságokat, véleményem szerint a tervtanácsokat nem megszüntetni kellene, hanem egy véleményező, az önkormányzatok, a beruházó, elsősorban az önkormányzatok vonatkozásában egy tanácsadó testületként működtetni. Hiszen más léptéket lát egy főépítész, egy területi főépítész. Akkor, amikor a tervpályázatok kiírásra kerülnek, fontos, hogy olyan megrendelés legyen, ami műszaki nyelven van megfogalmazva, és ez az illető tervező csoport szintén műszakilag válaszol erre, és ekkor találkozhatnak jó tervezői kiírással.

Szó volt már az összevont engedélyezési eljárásról, valamikor régen, a nyolcvanas években szintén volt elvi építési engedélyezési eljárás. Ma ugyanez visszakerül nagyjából hasonló módon, egy kivétellel, és ezt javaslom módosítani, illetve javaslatot is fogok módosító indítvány formájában tenni arra vonatkozóan, hogy a szakhatóság, amikor összehívja a helyszíni szemlét, és a helyszíni szemlét követően jegyzőkönyvet vesznek föl, akkor a hatóság részéről tett nyilatkozat kötelező érvényű legyen, ne pedig csak javaslat. Ismerjük a kádi, dögölnek a libák, című történetet, tehát legyen felelőssége a hatósági embernek, hogy mit mond az adott helyszíneléskor.

Az engedélyezést követően az építési műszaki ellenőrök szerepéről és a felelős kivitelezőről talán annyit, hogy ez a szabályrendszer a módosítások közt most pontosan nem mondom meg, melyik, de vissza fogunk utalni módosító indítvány vonatkozásában, eltörli a kötelező felelősségbiztosítást ezeknél a személyeknél. Azt gondolom, hogy ha a személyek tevékenységi oldalát nézzük, ez nagyon fontos részükről, hiszen a beruházó érdekében lépnek föl felelősséggel.

A kivitelezésről néhány szót talán. Közbeszerzés vonatkozásában is fontos, és ez egy régi adóssága az építési területnek, hogy készüljön minden esetben, különösen az ilyen nagyberuházásoknál készüljenek kiviteli tervek, készüljenek részletes költségvetések. A közbeszerzési törvénynél is meg kell azt jeleníteni, hogy az árazatlan költségvetés mint az ajánlatkérés legfontosabb eleme, nem kikerülhető. Szabályozni kell a pótmunkát, a többletmunkát. Valamikor régen is volt ágazati törzsbér, tehát rezsióradíj. Ezek nem véletlenül voltak kitalálva, nincs visszaélési lehetőség ugyanis, hiszen egy olyan fixáras szerződést lehet kötni, amely épül egy teljes kiviteli tervre, egy beárazott teljes költségvetésre. Az ettől való eltérés többletmunka. Többletmunkáról akkor beszél, ha nem szerepelt az eredeti tervben és költségvetésben. A pótmunkánál pedig valamely munkát helyszínen elrendelnek, tehát egzaktan megfogalmazott volt régen. A mai napokban ez ma nem használatos.

(20.20)

A mérnökkamarai törvény és az idekapcsolódó hulladékgazdálkodási törvény: az, hogy hová lehet az építési törmeléket lerakni, ezt szerintem az építési engedélyben szokták szabályozni, valószínűleg törvényi kerete, de alsóbb szintű jogszabálya biztosan van ennek. Most részt vettem én is a gazdasági bizottság albizottsági ülésén, ott vetette fel egy kolléga, hogy az eddig építési engedély részeként szereplő tűzvédelmi szabályzatot, amelyet idáig az építészmérnök készített el 1,5-3 oldalon, 2008 júniusától tűzvédelmi szakértőnek kell majd elkészítenie. Ez az a pont, amikor nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Éppen ezért azt gondolom, hogy néhány hetet még erre rá kell szánjon az illetékes tárca is, hogy átnézze, melyek azok a törvények, eljárási, közigazgatási hatósági eljárási és egyéb szabályok, amelyek megjelennek.

Arról meg, azt gondolom, csak érintőlegesen szabad szólni, pontosabban: itt befejezem azzal, hogy a szocialista frakció természetesen támogatja az előterjesztést, ennek megfelelően fogunk szavazni is. Magánvéleményként azonban el kell mondani, hogy olyan előterjesztést, ahol a záradékban ismét visszautalunk szinte minden törvényhelyre, és legalább tíz helyen módosítjuk, és a záradék következő szakaszában ismét módosítjuk, én ilyen előterjesztést még nem láttam. Jó lenne, ha a tárca a jövőben ilyet nem terjesztene elő.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu