DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miniszter úr a törvény célját és szükségszerűségét kellőképpen ecsetelte miniszteri expozéjában, úgyhogy én inkább azokra a részletszabályokra szeretnék kitérni, amelyek valószínűleg ugyanennyire fontosak, azonban nyilván az időkeret miatt ezek nem hangzottak el. Azonban én magam is meg szeretném erősíteni azt a társadalmi elvárást, amit, azt gondolom, a jogalkotókon kívül jogalkalmazóként is nap mint nap érzünk, ugyanis az ország lakosai rendkívül nagy számban azt várják el tőlünk, hogy a törvényalkotás során minél nagyobb figyelmet fordítsunk arra, hogy az eljárások sokkal gyorsabban, sokkal szakszerűbben és bizonyos esetekben költségkímélőbben történjenek meg, hiszen azok a célok, amelyeket a miniszter úr felsorolt, bizonyos esetekben költségkímélő eszközökkel is párosulhatnak.

Azon túlmenően, hogy folyamatos volt ez a társadalmi elvárás, a kormányprogramnak is részét képezi az a javaslatcsomag, amely benyújtásra került, és most megkezdődik az általános vitája. Én a benyújtás sorrendjében néhány részletszabályt kívánok kiemelni és ismertetni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény két nagyobb és több kisebb jogintézmény módosítását, illetve bevezetését tartalmazza: egyrészt a kis értékű perek szabályainak és a fizetési meghagyásos eljárás módosítását, másrészt többek között a képviseletre vonatkozó szabályok módosítását, továbbá a kézbesítési megbízott intézményének, a tárgyaláson való kép- és hangfelvétel készítésének, a kötelező permegelőzésnek, a tanú adatainak zártan történő kezelésének, valamint az elektronikus okiratról készített, papíralapú okirat bizonyító erejének szabályozását.

Ez a felsorolás is, azt gondolom, mindnyájunk számára kellőképpen jelzi, hogy az a javaslatcsomag, amely most a Ház asztalán fekszik, összetett, áttekinti a polgári perrendtartás mindazon részelemeit, amelyek a gyorsítást és a hatékonyabb működést szolgálják. Ezek közül kiemelve: hasonlóan Európa legtöbb perjogi rendszeréhez és az Európai Unió jogához is illeszkedve nagyobb szerepet kíván a jövőben a pertárgy értékének tulajdonítani az előterjesztés. 1998 óta ismét ismeri a magyar jogrendszer a kis perértékű ügyek fogalmát, de eddig csak a perorvoslati szakaszban. A kis perértékű, kisebb súlyú ügyek külön kezelésének indoka az, hogy ebben az amúgy nem homogén percsoportban a pertárgy értéke miatt érezhetően eltérő az eljárással szemben támasztott társadalmi igény, a felek helyzete, mint jelentősebb értékű perek esetén. Így a kis perértékű ügyekben sokkal nagyobb számban fordulnak elő szerényebb anyagi körülmények között élő magánszemélyek, akiknek a helyzetét néhány tíz- vagy százezer forintos jogvita is jelentősen veszélyezteti, illetve olyan kisebb vállalkozások, amelyeknek egy hasonló, kis pertárgyértékű eljárás is akár likviditási problémákat okozhat. A kis perértékű eljárásokban természetesen a fajlagos költség is jóval nagyobb, mint a jelentősebb súlyú ügyekben, ezért a bizonyítási költségek magas szintje sok esetben a pertárgy értékével is vetélkedhet.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a kisebb súlyú ügyeknek immár nemcsak a fellebbezés és a felülvizsgálat területén kell relevanciát tulajdonítani, hanem az elsőfokú eljárás során is. A kis perértékű perek szabályai a tervezet szerint sok esetben lényegesen szigorúbbak lesznek, erőteljesen korlátozni fogják a perelhúzás lehetőségét. A jogalkotó ebben a körben inkább a jogbiztonság, a függő jogi helyzetek gyors felszámolása mellett kíván állást foglalni.

A javaslat helyesen látta meg, hogy a közigazgatási és bírósági ügyintézés területén az utóbbi időben egyre inkább megnőtt az igény a modern technikai eszközök alkalmazására is és az ezzel együtt járó lehetséges előnyök kiaknázására. Az Európai Unió több országában az utóbbi években sorra születtek azok a jogszabályok, technikai megoldások, amelyek főként az elektronikus ügyintézés területén az egyes eljárásokat automatikus formában megjelenítve, szoftverek alkalmazásával minimálisra csökkentették az eljárás lefolytatásához szükséges időtartamot, és minimálisra csökkentették a bírói közreműködés mértékét is. Figyelemmel erre az európai uniós jogfejlődésre, a hazai környezetben bekövetkezett technikai fejlődésre, időszerűvé vált a fizetési meghagyások kibocsátásával kapcsolatos nem peres eljárás szabályainak a modernizációja, ezzel összefüggésben az automatizált eljárás bevezetése is.

A Pp.-t, a polgári eljárásjogot érintő egyéb módosítások közül szeretném még kiemelni a gazdasági jellegű pereket érintően azon módosítást, amely a megyei bíróság hatáskörébe tartozó pereknél kötelezővé teszi a jogi személy cégek részére egymás közötti pereikben a jogi képviseletet, amely természetesen szintén azt a szabályt és azt a fő célt kívánja erősíteni, hogy az eljárások minél szakszerűbb keretek között zajlanak le, annál inkább gyorsulhatnak, és a perelhúzás annál inkább csökkenhet.

Végezetül ki szeretném emelni a Pp. szabályai és módosítása közül a tárgyaláson való kép- és hangfelvétel készítésének szabályozását is, amely egy korábbi, elavult szabályozást szeretne felváltani. Természetesen itt figyelemmel volt a kormány az előterjesztésekor az Alkotmánybíróság korábbi idevonatkozó döntésére is.

Az előterjesztés második nagy csoportja a bírósági végrehajtást érintő rendelkezések, amelyek szintén az eljárások gyorsítását, valamint az igazságszolgáltatás intézményeinek permegelőző, perelhárító, adott esetben a végrehajtással összefüggő jogviták kialakulását megelőző funkcióit erősítik, újabb megoldásokat biztosítva a hatékony jogérvényesítéshez.

A bírósági végrehajtás során az ingatlanok hatósági kényszerrel történő értékesítése alapvetően három módon történhet: a licitálók személyes részvételével zajló árveréssel, az írásbeli licitálást is lehetővé tevő nyilvános pályázattal és az előre meghatározott vevő részére az árverési vétel hatályával történő eladással.

Az előterjesztő 2009. január 1-jével olyan módon javasolja átalakítani az ingatlanárverés törvényi szabályozását, hogy az árverés egyaránt magában foglalja az elektronikus és szóbeli ajánlattétel lehetőségét is.

(14.20)

Ennek folytán nem lenne szükség többféle értékesítési formára, hiszen az ingatlanárverés során az ajánlatokat mind az árverésen megjelenve személyesen, mind pedig írásban is lehetne tenni. Az elektronikus ajánlattétel lényegében az írásbeli ajánlattétel modernebb, az elektronikus kommunikáció lehetőségeit felhasználó, az ügyfelek biztonságát fokozottabban garantáló változata. Az árverési értékesítés elektronikus úton történő lebonyolítása számos előnnyel jár, lehetőség nyílik az értékesítések szélesebb körben történő meghirdetésére, az ajánlattevők biztonsága fokozható, ezzel pedig bővül a lehetséges vevőkör is.

Az értékesítés elektronikus úton történő lebonyolítását a törvényjavaslat nemcsak az ingatlanok, hanem az ingók esetében is lehetővé teszi 2009. január 1-jétől. Az elektronikus eljárás leginkább azoknak a lefoglalt dolgoknak az értékesítésére alkalmas, amelyeket nem szükséges az árverés helyszínén tartani, és a vételárukat sem szükséges a vételi szándék kinyilatkoztatását követően egyidejűleg megfizetni.

A végrehajtás alá vont ingatlan árverésen kívül, az árverési vétel hatályával is eladható egy meghatározott vevőnek, ha a felek így rendelkeztek. Az intézmény ugyancsak a végrehajtási kényszer arányos alkalmazásával, a felek rendelkezési jogának érvényesítésével függ össze: jogos érdekeik védelmét az árverési vevők érdekeivel szemben is biztosítja a jog, ha ez a végrehajtás sikerét nem veszélyezteti.

A zálogjogosult követelésének bírósági végrehajtási úton történő behajtására két módon kerülhet sor a jövőben, egyrészt ha a követelése végrehajtási szakaszba jut, akkor az általános szabályok szerint lehet a végrehajtást kérni, ha pedig ez még nem következett be, de más jogosult tartozásának behajtása veszélyezteti a követelés megtérülését, kérheti a végrehajtásba történő bekapcsolódás engedélyezését is, és a zálogtárgyból való esetleges kielégítést. A bekapcsolódást a Vht. alapján a bíróság egy speciális nem peres eljárásban engedélyezi; perre akkor kerül sor, ha a nem peres eljárásban nem állapíthatók meg a bekapcsolódás feltételei.

A bekapcsolódás az adós ellen folyamatban levő végrehajtási eljárásba történik, nem kizárt ugyanakkor, hogy az adós ellen a bekapcsolódás engedélyezését követően, de még a befejeződése előtt újabb végrehajtási eljárás vagy eljárások indulhatnak. Ha ezekben sor kerül a zálogtárgy értékesítésére, ugyancsak biztosítani kell a zálogjogosult előnyös kielégítését.

A törvénymódosítási javaslat egyik fontos célja a tehermentesítés és a költségek csökkentése mellett az, hogy a zálogjoggal tipikusan biztosított hosszú lejáratú hitelszerződéseket kevesebb esetben kelljen felmondani amiatt, hogy a zálogjog már nem biztosít kellő védelmet a jogosult követeléseinek megtérülésére.

A jogalkotó a közjegyzőknek az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló törvényjavaslatban alapvetően azt a szerepet szánta, hogy a jogszolgáltatási tevékenységükkel járuljanak hozzá a jogviták elkerüléséhez, és ezzel tehermentesítsék a bíróságokat. A közjegyző feladata többek között az, hogy a feleknek pártatlan jogi segítséget nyújtson annak érdekében, hogy a jövőbeni viták elkerülhetőek legyenek; ez a célja azoknak a közjegyzői nem peres eljárásoknak is, amelyekre eltérő rendelkezés hiányában a Pp. szabályait kell alkalmazni. E nem peres eljárások szabályai ma a közjegyzőkről szóló törvényben, illetve egyéb jogszabályokban találhatóak.

A törvényjavaslat a fentiek alapján egyrészt megállapítja a közjegyzői nem peres eljárások közös szabályait, másrészt négy nem peres eljárást teljeskörűen is szabályoz. Az okiratok és értékpapírok megsemmisítésére irányuló eljárást ma is a közjegyzők folytatják le. E tekintetben tehát csak a szabályozás korszerűsítése, törvényi szintre emelése történik meg. A többi nem peres eljárás - a közjegyző előtti előzetes bizonyítás, az igazságügyi szakértő közjegyzői eljárásban történő kirendelése és az általános meghatalmazások nyilvántartásának vezetése - új igényérvényesítési lehetőségek, amelyek hozzájárulnak a perek gyorsításához, illetve elkerüléséhez, továbbá szükségtelenné teszik a képviseleti jogosultság igazolását.

A törvényjavaslatban szabályozott előzetes bizonyítást, valamint az igazságügyi szakértő kirendelését a fél továbbra is kérheti a bíróságtól, így a jövőben a jogkeresők döntik el, hogy a bíróság vagy a közjegyző előtt próbálkoznak-e az eljárások megindításával.

A jelenleg hatályos szabályozás tehát a magyar jogrendben négy, a polgári perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazásával lefolytatandó közjegyzői nem peres eljárást ismer. A törvényjavaslat hatálybalépésével ezen eljárások száma hétre fog emelkedni. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a törvényben foglalt nem peres eljárások lefolytatása közjegyzői hatáskörbe tartozik, egyértelműen meghatározva a törvényjavaslat tárgyi hatályát. A közjegyző eljárása - mint polgári nem peres eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú, ugyanakkor azonos hatályú az eljárás során hozott határozata jogorvoslat szempontjából is a helyi bíróság végzésével.

Illetékesség tekintetében a törvényjavaslat meghatározza az általános illetékességi okot, amely magánszemély kérelmező esetében a kérelmező lakóhelye, míg jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági táraság, valamint olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a székhely vagy a képviseletére hivatott szerv székhelye.

Igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendelését jelenleg a bíróságtól lehet kérni, a törvényjavaslat hatálybalépését követően azonban a közjegyzőtől is. A törvényjavaslat rendelkezései a közjegyzőnek ezen eljárásban aktívabb szerepet fognak biztosítani.

(Szűcs Lajost a jegyzői székben Gulyás József
váltja fel.)

Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat hatálybalépését követően a közjegyzők a bíróságok eljárásához hasonló szabályozás mellett folytathatják le a magyar jogban jól ismert előzetes bizonyítást.

Az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának vezetése a törvényjavaslat új jogintézménye, illetve korábbi jogintézmény módosított változata. Alapvető rendeltetése az, hogy a jogügyletek megkötése során egyszerűbben és biztonságosabban meggyőződhessenek az érintettek a jognyilatkozatot tevő másik fél képviseleti jogának fennállásáról, arról, hogy joghatályosan tesz-e nyilatkozatot.

A törvényjavaslat tehát részben azokat a jogszabályokat módosítja, amelyek a törvényjavaslat rendelkezéseinek alkalmazásához szükségesek, másrészt azokat, amelyek megteremtik a törvényjavaslatban szabályozott eljárások anyagi jogi hátterét.

Tisztelt Ház! A kormány előterjesztése gyakorlatilag azokat a célokat szolgálja, amelyek a kormányprogramban is bemutatásra kerültek, megfelelő kidolgozottsággal. A módosítások jelentős része a gyorsításra, egyszerűsítésre, elektronikus eljárási rendre történő átállást tartalmazza, ezért az MSZP-frakció nevében mondhatom, hogy frakciónk támogatja a benyújtott javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu