KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt számvevőszéki Munkatársak! Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék 2007-ben is jelentős, magas szakmai színvonalú munkát végzett a törvényben előírt feladatainak keretében végzett ellenőrzések és egyéb tevékenységek során. Mint az ország legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, objektív, független elemző és értékelő munkájával nagymértékben segítette számos parlamenti és kormányzati döntés meghozatalát, illetve elősegítette a nem megfelelően felhasznált források visszaszerzését. A Számvevőszék tevékenységének elismertségét jól bizonyítják a nemzetközi kapcsolatok terén elért sikerek, illetve, mint azt a jelentés is részletezi, az ellenőrzöttek részéről a számvevőszéki megállapítások, javaslatok hasznosítása, érvényesítése.

A jelentés tartalmára annak főbb témakörei szerint szeretnék reagálni. A 2006. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban örömünkre szolgált, hogy a Számvevőszék megítélése szerint a központi költségvetésben a pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak. Még egyszer mondom, hátha Domokos képviselő úr is figyel, mert ezzel ellentétes állításokat tett, a pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak. A Számvevőszék a kiadási főösszeg rendkívül magas arányának, 83 százalékának vizsgálata alapján tette ezt a megállapítást. A számvevőszéki tapasztalatok alapján a fennmaradó 17 százalék nem jelent olyan kockázatot, ami a megbízhatóságot befolyásolná.

Kritika érte ugyanakkor a kormányzatot az év közbeni szerkezetváltozások miatt, mivel egyes esetekben nem sikerült a feladatokat zökkenőmentesen átadni-átvenni. A jövőben igyekszünk kiemelt figyelmet fordítani az ÁSZ által jelzett problémára és hasznosítani a korábbi tapasztalatokat. Ugyancsak sajnálatos tény, hogy a közigazgatás korszerűsítéséről szóló kormányhatározat nem teljesült maradéktalanul, különösen az önkormányzatok finanszírozási rendszere igényel további módosításokat, fejlesztéseket.

(10.40)

Ezt a kormány továbbra is prioritásként kezeli, de egy ekkora komplex rendszer megalapozott, ésszerű átalakítása bizony időt igényel. Mindazonáltal az Állami Számvevőszék jelentős tapasztalata e téren hozzájárul a módosítások kidolgozásához.

Ambivalens a jelentés az egyensúlyi helyzettel kapcsolatosan, hiszen elismeri, hogy 2006-ban és 2007-ben történtek az egyensúlyt javító intézkedések, de jogosan felrója, hogy a 2006-os eredeti hiánycélt nem sikerült pontosan teljesíteni. Mivel ez főleg a kiadási előirányzatok túllépéséből adódott, a kormány megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az ezen a területen szükséges fékek és korlátozó mechanizmusok érvényesülhessenek.

Tisztelt Ház! Nagy eredménynek tartjuk, hogy a részletes szakértői előkészítő munka, az egyeztetések és természetesen az Állami Számvevőszék korábbi javaslatainak felhasználása eredményeképpen olyan költségvetési törvényjavaslat született a 2008. évre vonatkozóan, amely az ÁSZ szerint is végrehajtható a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesülése mellett.

Megnyugtató, hogy az ÁSZ is úgy látja, hogy az ország életében rendkívül fontos szerepet játszó uniós támogatások igénybevételének fedezete a törvényben biztosított. Az Állami Számvevőszék által nagy kockázatúnak ítélt témakörökre - úgymint a kormányzati körbe tartozó gazdálkodó szervezetek, illetve az állami garanciavállalás mellett felvett hitelek miatti esetleges adósságátvállalás - kiemelt figyelmet fordítunk.

Nagy elismerésnek tartjuk azt, hogy az Állami Számvevőszék szerint a társadalombiztosítási alapok bevételi előirányzatainak számításai a makroparaméterek teljesülése esetén nem kérdőjelezhetőek meg. A kiadási előirányzatok tervezése során érvényesült a konvergenciaprogramnak való megfelelés követelménye. Mint arról korábban is szót ejtettem, a 2008. évi költségvetés nem tartalmazza az önkormányzatok finanszírozási rendszerének gyökeres átalakítását.

A Számvevőszék felhívja a figyelmet az alrendszer jelentőségének növekedésére, mely együtt jár az államháztartásra gyakorolt kockázat növekedésével is. Lépéseket szükséges tenni a szektor eladósodásának csökkentésére, illetve át kell tekinteni az önkormányzati feladat- és finanszírozási rendszert. E téren is egyet kell értenünk a Számvevőszék megállapításaival, és vállalásainknak megfelelően tovább dolgozunk átfogó, koherens módosítások kidolgozásán és végrehajtásán. Pozitívum, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint javult az önkormányzatoknál a belső ellenőrzés, mely korábban nagyon elmarasztalt terület volt, a szabályozottság és működtetés.

A számvevőszéki jelentés elmarasztalja a kormányt a foglalkoztatottság és a szakképzés helyzete miatt. E téren is önkritikusnak kell lennünk, és az eddig elért eredményekre támaszkodva a foglalkoztatottság bővülése, az adóbázis-szélesedés, a munkaerő-szakképzettség javulása mellett jelentős erőfeszítéseket kell tennünk az új kormányzati programok alapján a pozitív folyamatok felgyorsítása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára az elmúlt években is rendkívül fontos volt az uniós támogatások megfelelő hasznosítása.

A források kiaknázása a következő időszakban még nagyobb jelentőséget kap. Az Állami Számvevőszék jelentése alapján megállapítható, hogy az uniós támogatások hazai intézményrendszere az Európai Unió előírásainak megfelelően kiépült, a projektek előkészítése és megvalósítása rendezett.

A Számvevőszék azonban három területen kisebb fenntartásokat tett. Megállapítja, hogy a reálkonvergencia szempontjából nem sikerült maradéktalanul kihasználni a lehetőségeket, ennek megfelelően további erőfeszítéseket teszünk az uniós lehetőségek lehető legnagyobb mértékű hasznosítása érdekében. Az eddigi számok azt mutatják, hogy jó úton haladunk.

Szintén köszönjük a Számvevőszék azon javaslatát, hogy fordítsunk nagyobb gondot a kifizetési és monitoringtevékenységekre. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseink körvonalazódtak, erőfeszítéseket teszünk hatékonyabb rendszer kialakítása érdekében. Nem tartjuk azonban maradéktalanul helytállónak a jelentés azon következtetését, amely szerint az EU-források összehangolt felhasználására nem készült egységes nemzeti szintű stratégia, így a hazai és uniós források összehangolásából eredő szinergikus hatások kevésbé érvényesültek.

Ezzel kapcsolatban mindenképpen fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a legjelentősebb, nem normatív alapon elérhető közösségi források felhasználásáról kiemelt stratégiai dokumentumok: az Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési program szólnak. E dokumentumok az egyéb közösségi források céljait figyelembe véve készültek, minderre konkrét hivatkozást is tartalmaznak.

A közösségi és hazai források céljainak összehangolása a hazai támogatások jogszabályainak, pályázati felhívásainak kialakításakor minisztériumi, illetve kormányzati szinten történt, illetve erre a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat összeállítása folyamán került sor.

Szintén szeretném szóba hozni egy ellentmondásunkat. Az Állami Számvevőszék kifogásolja, hogy az a Pénzügyminisztérium nem hasznosítja kellőképpen azokat az adatokat, prognózisokat, amelyeket az adóhatóságok szolgáltatnak. Az ÁSZ-nak ezzel a megállapításával nem értünk egyet. Mind a napi munkában, mind a makrogazdasági tervezésben, mind pedig a jogszabályok előkészítésében meghatározó mértékben támaszkodunk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a vám- és pénzügyőrség folyamatos adatszolgáltatására, elemzéseire.

Ezek révén jut ugyanis a Pénzügyminisztérium fontos reálgazdasági információkhoz, az adóhatóságok elemzései az esetek döntő többségében alapvetően meghatározzák a tervezett jogszabály-változtatásokat. Igaz ez az adótörvényekre, de olyan jogszabályokra is, amelyek a gazdaság működését befolyásolják, mint például a gazdasági társaságokról szóló törvény, a pénzmosásról szóló törvény, de idetartozik még a büntető törvénykönyv is. A jelentés bemutatja a legjelentősebb ellenőrzések eredményeként tett javaslatokat, valamint azt, hogy az ellenőrzöttek miként reagáltak, milyen intézkedési terveket készítettek.

A válaszintézkedésekből jól látszik, hogy a kormány, a minisztériumok elismerik és elfogadják a számvevőszéki javaslatokat, és igyekeznek azoknak eleget tenni. A megállapításokból és az ajánlásokból is kiderül, hogy az Állami Számvevőszék különös figyelmet fordít az ellenőrzött szervezeteknél a belső kontrollok működésére.

Az ÁSZ szinte minden minisztériumnál felhívta a figyelmet a megfelelő belső kontrollok, a folyamatba épített ellenőrzések rendszerének továbbfejlesztésére, mivel ezek hozzájárulnak a közpénzek szabályszerűbb, hatékonyabb felhasználásához. A jelentésekben külön fejezetek foglalkoznak a belső ellenőrzéssel is. Ez érthető, hiszen a belső és külső ellenőrzés között jó együttműködésnek kell lenni. A kormány a továbbiakban is figyelmet fordít a fenti területek összhangjának javítására.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon jelentős munkának tartjuk a közpénzügyek újraszabályozásával kapcsolatban a számvevőszéki szakértők által kidolgozott téziseket. Egyetértünk a legfőbb ellenőrzési szervezettel abban, hogy a közpénzügyek szabályozásának reformja kulcskérdés. Olyan új szabályok megalkotása szükséges, amelyek segítenek a már megfogalmazott elvárásoknak eleget tenni.

Alapvető cél az Országgyűlés költségvetéssel kapcsolatos jogkörének teljes körű érvényesíthetősége, a döntések megalapozottságának erősítése, a fenntarthatóság és az egyensúly mindenkori maximális figyelembevétele. Ezeket az alapelveket érvényesíteni kell mind a költségvetési tervezés, mind pedig az egyes törvények, törvénymódosítások lehetséges hatásainak vizsgálata során.

Örömmel mondhatom, hogy a Számvevőszék az általa többször megfogalmazott elvárásokkal a közpénzügyi fegyelem javításáról, a garanciális szabályok megalkotásáról nyitott kapukat dönget. A Pénzügyminisztérium és a kormány maximálisan elkötelezett e téren a szabály- és intézményrendszer megújítása mellett. Ezt a tisztelt Országgyűlés számára benyújtott törvényjavaslat-csomag is bizonyítja. A tervezet számos fórumon egyeztetett, megalapozott javaslatot tartalmaz a fentiek orvoslására, az átláthatóság és kiszámíthatóság növelésére. A csomag és a mögötte álló szándék súlyát jól mutatja, hogy az alkotmány szintjén kívánja rendezni a fentiek érvényesülését.

Itt szeretném kérni az ellenzéki képviselőket, hogy ne csak aggodalmukat fejezzék ki a 2009-es, 2010-es költségvetés iránt, hanem végre mondják ki azt, hogy támogatják azt a közpénzügyi törvénycsomagot és hozzá kapcsolódóan az alkotmányt, amit a kormány még az elmúlt évben benyújtott, és folyamatosan - ha jól tudom, most már 18 alkalommal - egyeztetett az ellenzékkel, és a mai napig csak az időhúzást tapasztaljuk a Fidesz részéről ahelyett, hogy ma például Domokos képviselő úr azt mondta volna, hogy lám-lám, támogatjuk azt a közpénzügyi csomagot, amit a kormány 2007-ben benyújtott. (Domokos László: Bizottsági véleményt mondtam.) Remélem, hogy akkor Fidesz-hozzászólóként Tállai képviselő úr meg fogja erősíteni ezt a szándékot.

(10.50)

Tisztelt Elnök Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! Engedje meg, hogy e helyen is gratuláljak az Intosai kormányzótanácsának élén eltöltött három évéhez, az elnöki tisztsége alatt elért kiemelkedő eredményekhez, amelyek hozzájárultak Magyarország elismertségének növeléséhez is. Reméljük, hogy utódja az ön irányítása alatt elfogadott stratégiai tervvel összhangban tovább viszi a beindított fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak a pénzügyi és ellenőrzési kérdésekkel kapcsolatos kihívások megválaszolásához.

Tisztelt Ház! Szeretném a kormány nevében köszönetemet kifejezni az Állami Számvevőszék elnökének, munkatársainak azért a kiváló szakmai munkáért, amelyet a 2007. évi munkájukról szóló jelentés tartalmaz. Az elmondottak szerint a kormány a legteljesebb mértékben azon lesz, hogy a benne megfogalmazott javaslatokat, még ha azok országgyűlési határozati javaslat formájában nem is kerülnek megfogalmazásra, a legteljesebb mértékben végrehajtsa.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu