BAJNAI GORDON nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter: Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Önök valóban féltik a fejlesztéspolitikát Magyarországon, hiszen már 2006-ban óvtak minket attól, hogy bizony Magyarországnak nem lesz elfogadott fejlesztési terve (Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: És van?!), aztán amikor 2006 végén beadtuk a fejlesztési tervet, akkor rögtön azt mondták, hogy Brüsszel bizony azt visszadobta, mert alkalmatlan ez a terv - ehhez képest Brüsszel negyedikként fogadta el Magyarország tervét az Unió 27 tagállama közül.
Aztán amikor 2007 elején, január 30-án, az Európai Unió 27 tagállama közül elsőként Magyarország írta ki a fejlesztési pályázatokat, akkor meg azt mondták, hogy túl gyorsan írjuk ki, ennek nagy a kockázata, lehet, hogy Brüsszel nem fogja elfogadni ezt, és vissza kell majd vonnunk a pályázatot. Nos, ennek a pályázatnak már nemcsak hogy a nyerteseit kihirdettük azóta, de már elkezdtük a kifizetéseket is a nyerteseknek, jó néhányan megkapták már a pénzt.
Azt is mondták, hogy a regionális fejlesztési tanácsok olyan helyek, ahol majd pártkomisszárok fognak dönteni, anélkül, hogy figyelembe vennék az önök véleményét. Megnézettem a jegyzőkönyveket: az esetek döntő többségében konszenzussal születnek a döntések a regionális fejlesztési tanácsokban. Örülök, hogy aggódnak, de érdemes lenne a tényeknél maradni.
Ön azt mondja, hogy Brüsszelben a fejlesztéspolitika elhiteltelenedett. Ezzel szemben én azt látom, hogy januárban és most március végén is a Brüsszelből idelátogató uniós biztos asszony, Danuta Hübner azt mondta, hogy Magyarország élen jár az Európai Unióban a fejlesztésekben, az első helyen állunk. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) Ezt számok támasztják alá, hiszen a legtöbb pályázatot, eddig szám szerint 296-ot írtunk ki (Taps az MSZP soraiban) több mint 3000 milliárd forint értékben. Amikor azt mondta a biztos asszony, hogy míg mások gyalogolnak, Magyarország már fut a fejlesztésekben (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.), akkor nehéz azt mondani, hogy Brüsszelben a magyar fejlesztéspolitika hiteltelen lenne. (Zaj. - Az elnök csenget.)
Azt is mondta ön, hogy 27 milliárdot költöttünk nagyprojektek előkészítésére, és egy sincs beadva. Hazai költségvetésből, az engedélyezett 27 milliárdos keretből 2 milliárdot költöttünk el eddig, a többi költséget - amely jóval kevesebb lesz 27 milliárdnál - a projektek uniós költségeihez csaptuk hozzá, így a magyar költségvetést nem fogja terhelni.
(14.10)
Az a várakozásom, hogy ezekből a projektekből, mivel időben elkezdtük őket előkészíteni, az idén legalább 15-öt ki fogunk küldeni Brüsszelnek.
Azt mondja, hogy az I. nemzeti fejlesztési terv hatásai nem érzékelhetők az országban. Ehhez képest azt tudom önnek mondani, hogy a 19 ezer nyertes projektből már közel 10 ezret lezártak a pályázók. Ez a pénz nagy többségét jelenti, több mint 90 százalékát kifizette már Magyarország ezeknek a fejlesztési pénzeknek, és ezzel a velünk egy időben csatlakozott 12 ország közül az első helyen állunk a kifizetéseket tekintve; még egy évünk van hátra, hogy ezt befejezzük.
Ön azt mondja, hogy 20 milliárdot kell visszafizetni az ügyetlenségünk miatt Brüsszelnek gazdaságfejlesztési forrásokból. Bár minden ország esetében előfordul, hogy vissza kell fizetni, de az a bizonyos 20 milliárdos hír pont arról szólt, hogy felhívtuk azon vállalkozók figyelmét, akik még eddig nem számoltak el, hogy adunk nekik egy kis többletidőt, hogy befejezzék az elszámolásokat, azért, hogy még az idén Magyarországnak ne kelljen pénzt visszafizetni. De ez a pályázókon múlik, mert ha egy pályázó nem fejezi be az elszámolást, az állam helyette ezt nem teheti meg. Ezért adtunk többlethatáridőt, ezért tettük közzé a sajtóban a felhívást, hogy ezt még meg tudják tenni.
Ön azt mondja, hogy feneketlen zsákba öntjük a pénzt. Ellenkezőleg: azt gondolom, hogy minden egyes pályázatnál, mindenki másnál, minden korábbi fejlesztési tervnél, például a Széchenyi-tervnél is sokkal alaposabban megvizsgáljuk, hogy kinek adjuk a pénzt, milyen célra, és mit kell érte cserébe tenni. Önök éppen ezt szokták kritizálni, hogy miért kérünk a vállalkozóktól a közpénzért növekedést cserébe, mi pedig azt mondjuk, hogy azokhoz a vállalkozókhoz jusson el első helyen az uniós pénz, akik az egész ország növekedéséhez hozzá tudnak tenni, mert az a közös célunk, hogy Magyarország ezen pénzek felhasználásával minél előbb jusson vissza egy olyan növekedési pályára, amely az Európai Unió átlagát meghaladja, amivel érezhetően, tartósan felzárkózunk az Európai Unióhoz. Ehhez ezen pénzekre is szükség van, és mindent meg fogunk tenni ezért a jövőben is, hogy Magyarország élenjáró legyen, ne csak a kifizetések sebességében, hanem a pénzek felhasználásának átláthatóságában és módszertanában is.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés