BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Közel egy éve, hogy Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal akkori államtitkára nyújtotta be a kormány nevében azt a törvényjavaslatot, amely egységes, a kormányzati csomag részeként a közszférára vonatkozó négy törvényt kívánt - és nemcsak kívánt, de valóban módosította is. Akkor az volt a célja a benyújtott törvényjavaslatnak, hogy a közszolgálatban jobban érvényesüljön a teljesítményelv és a közpénzek takarékos felhasználása, szigorúbb legyen a kiválasztási rendszer, és rugalmasabb legyen a jogviszony megszüntetése, működjön a versenyalapú kiválasztás, és a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a megalapozottság és a garanciák biztosítása érdekében a javaslat az általános munkajogi szabályoknál részletesen szabályozza - felhívom a figyelmet külön a következőre - a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó feltételeket.

Nos, mint említettem, ezelőtt egy évvel tárgyalta a parlament az akkor benyújtott komplex kormányzati csomag részét képező törvényjavaslatot. Alig telt el egy év, most ismét itt van előttünk egy olyan törvényjavaslat, amely szintén igen nagy terjedelemben a különböző ágazatokat is érintően ismételten szabályozza a pályázati rendszer működését és kiírását. Ezzel kapcsolatban a bizottsági vitában a következő kérdések is felmerültek, amelyekre nem kaptunk megnyugtató választ. Például, ha kétszer kiírják a pályázatot, és eredménytelennek minősítik, akkor ebből következően a javaslat szerint a tetszése szerint a pályázatkiíró kinevezheti az intézmény vezetése élére azt, akit annak a vezetői posztnak a betöltésére megfelelőnek lát.

Az összeférhetetlenségi szabályok sem rendezik megnyugtatóan azt, hogy milyen hozzátartozói viszony, milyen pozíciók betöltésénél beszélhetünk összeférhetetlenségről. A vezetői illetményrendszer bevezetése az elhangzott kérdésre adott válasz alapján körülbelül egymilliárd forintot vesz igénybe. A válaszban az is elhangzott, hogy ezt a pénzügyminiszter is támogatja, és a költségvetésben erre fedezetet fognak biztosítani. De azt nem tudjuk, hogy azok az intézmények, amelyek önkormányzati tulajdonban, illetve önkormányzati irányítás alatt működnek, vajon az ott dolgozó intézményvezetőknek az illetményemelésére milyen módon fogják a fedezetet biztosítani, hiszen az önkormányzatok normatív finanszírozása különösen, ami az oktatásra vonatkozik, évről évre csökken.

A rendkívüli munkaidő, magyarul, a túlóravégzés időkeretét is felemelni tervezi a törvényjavaslat, a 280 órát 300 órára kívánják módosítani azzal, hogy az általános munkajogi szabályok ezt lehetővé teszik. Nos, itt ismét szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a túlórapótlékok kifizetése bizony igen nagy nehézséget jelent az önkormányzati intézményeknél. Gondolok itt arra a rendkívül szomorú tényre, hogy nagyon sok pedagógust bocsátottak el, és az ő helyettesítésük, az ő munkájuk vagy túlórával, vagy anélkül oldható csak meg. Nem jó dolog az, hogy az amúgy is túlterhelt pedagógusokat még a jelenleginél is nagyobb mértékben kívánják ezzel a feladattal terhelni.

A prémiumévek program keretében ezelőtt talán már három alkalommal is módosította a parlament az erre vonatkozó törvényjavaslatot, most ismételten módosításra kerül, elsősorban az Alkotmánybíróság határozatával összefüggésben, ami a 13. havi jutalmat illeti. A törvényjavaslatnak ez a része az, amivel egyetértünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), az összes többivel nem, ezért általános vitára nem tartjuk alkalmasnak a benyújtott törvényjavaslatot. (Taps a Fidesz, az MDF és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu