JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Az önök előtt fekvő T/5651. számú törvényjavaslat elsősorban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi törvény módosításáról rendelkezik.

A büntetőjogi felelősség hagyományosan egyéni felelősség. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerint bűncselekményt csak természetes személy követhet el. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény azonban ezt az elvet részben áttörte. Bár a jogi személyek büntetőjogi felelősségét nem mondta ki, azonban lehetővé tette velük szemben büntetőjogi intézkedések alkalmazását. 2001-ben a társadalom értékrendjének módosulására, és számos új büntetőjogi üldözést kívánó magatartásforma megjelenésére tekintettel vált szükségessé a törvény elfogadása.

A törvény 2004. május 1-jén, az Unióhoz való csatlakozás napján lépett hatályba, mert az Európai Unió a csatlakozási folyamatban - többek között - e kiegészítő szankciórendszer felállítását is előírta. Feltehető hát a kérdés: miért kérte Magyarországtól a csatlakozási folyamat során az Európai Unió, hogy fogadjon el rendelkezéseket a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések tárgyában?

A mai bonyolult vállalati struktúrában egyes, tipikusan gazdasági vagy pénzügyi bűncselekmények, valamint a közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetén az egyéni elkövető büntetése önmagában már nem elégséges a bűncselekmény elkövetésétől való visszatartáshoz. Más szavakkal: a generális prevenció céljának eléréséhez szükség van a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi fellépésre is.

Ugyanakkor a gyakorlatban e törvény végrehajtása nem mondható sikeresnek, hiszen rendkívül ritkán kerül sor ilyen intézkedések alkalmazására. Ezzel kapcsolatban a Magyarország által megerősített nemzetközi szerződések betartását ellenőrző szakértők számos ajánlást fogalmaztak meg. A nemzetközi szervezetek, elsősorban az OECD és az Európa Tanács korrupció elleni munkacsoportjának ajánlása is elsősorban a gyakorlat hiányát kifogásolták, és a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése érdekében adtak ajánlásokat. A jelen törvényjavaslat mögött az ajánlásoknak való megfelelés szándéka, egyben a törvény hatékonyabb alkalmazásának elősegítése húzódik meg.

A törvény módosítását a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény legutóbbi novelláris módosítása is szükségessé tette, amely bevezette a büntetőeljárásba a harmadfokú eljárást. A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés alkalmazásának fő szabályként továbbra is feltétele, hogy egy természetes személy bűncselekményt kövessen el, és e személy, valamint az általa elkövetett bűncselekmény kapcsolatban álljon egy jogi személlyel. Ezen összefüggés okán, ha a természetes személy számára lehetőség van a harmadfokú eljárásra, akkor indokolt megteremteni annak a törvényi lehetőségét, hogy a cselekménnyel érintett jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedés törvényességét is elbírálhassa a harmadfokú bíróság.

A törvény módosításának részletei közül kiemelendő, hogy a javaslat szerint a vagyoni előny mellett a jogi személy számára elért vagy elérni kívánt más előny is megalapozza az intézkedés alkalmazását. Ez azért jelentős, mert különösen a közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetében az elért vagy elérni kívánt előny nem mindig ölt vagyoni jelleget. A versenytársak kiszorítása vagy a törvény által egyébként kötelezően előírt eljárás lefolytatásának meggyorsítása jelenleg nem alapozza meg minden esetben az intézkedés alkalmazását, tekintettel arra, hogy az elért vagy elérni kívánt előny azonnal nem számszerűsíthető, illetőleg pénzben nem fejezhető ki.

Ezt a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt helyzetet szünteti meg a javaslat azzal, hogy a vagyoni előny kifejezés helyett az előny fogalmát illeszti be a törvénybe. Az előny a Btk. közélet tisztasága elleni bűncselekmények tényállásaiban már használt fogalom, és a kialakult bírói gyakorlat szerint egyaránt lefedi mind a vagyoni, mind a nem vagyoni előnyt. A törvényjavaslat továbbá számos technikai jellegű módosítást tartalmaz, amelyektől várjuk, hogy a törvény alkalmazására gyakrabban kerül majd sor.

A javaslat módosítja a büntetőeljárási törvény biztosítékra vonatkozó szabályait is. A biztosíték jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén a külföldön élő terheltnek a büntetőeljárás idején ne kelljen a lakhelyétől távol tartózkodnia, hanem az országból a büntetőeljárás alatt is eltávozhasson, anélkül hogy az állam büntetőigénye sérülne.

Jelenleg a biztosítékra vonatkozó szabályok között nem található olyan rendelkezés, amely meghatározza, hogy milyen bűncselekményi kör esetén lehetséges biztosíték letételének engedélyezése. A közelmúlt ítélkezési gyakorlatában előforduló problémák elkerülése érdekében szűkíteni indokolt a biztosíték alkalmazási körét. Ennek érdekében a javaslat pontosan meghatározza azt a bűncselekményi kört, amelyhez tartozó bűncselekmények elkövetése esetén a biztosíték letétele engedélyezhető.

A javaslat ezért úgy módosítja a büntetőeljárási törvényt, hogy csak a 8 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetén lenne lehetőség a biztosíték letételének engedélyezésére, további feltételként pedig a javaslat előírja, hogy még ezekben az esetekben sem lehetséges az engedélyezés, ha a bűncselekmény halált okozott. A jövőben tehát kizárt lesz a terhelt biztosíték fejében történő külföldre távozása, ha a bűncselekménye halált okozott.

A javaslat az Alkotmánybíróság 1/2008. számú Ab-határozatára tekintettel módosítja a szabálysértésekről szóló törvényt is.

(16.30)

Az Alkotmánybíróság előbb említett határozata a szabálysértési törvény két rendelkezését alkotmányellenesnek ítélte, és azokat 2008. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az egyik rendelkezést azért kifogásolta az Alkotmánybíróság, mert a jogalkotó nem megfelelően pontos szabályozást választott akkor, amikor általánosan tette lehetővé a bírósági titkár eljárását. Erre figyelemmel a javaslat a szabálysértési törvény módosításával egyértelművé teszi, hogy a bírósági titkárok az ítélkezési tevékenység differenciált feladatain belül milyen feladatokat láthatnak el.

A másik rendelkezést azért kifogásolta az Alkotmánybíróság, mert a szabálysértési törvény lehetővé teszi azt, hogy ha a pénzbírsággal sújtott a pénzbírságot határidőben nem fizeti meg, akkor az elzárásra átváltoztatásról tárgyalás nélkül lehessen dönteni. Mindezekre figyelemmel a javaslat megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján a bíróság az elzárásra átváltoztatásról tárgyaláson határoz.

Tisztelt Képviselőtársak! Kérem, a törvényjavaslatot vitassák meg és támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu