SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a következő állomásához érkezett: a közszféra egyik alaptörvényének a módosítása.

A tavaly elfogadott két korábbi törvénymódosítás megteremtette az alapját a vezetői feladatok munkakörként való ellátásának. Erre akkor kerülhet sor, ha a vezetői feladatok egy teljes, önálló munkakört igényelnek, nem pedig valamely szakmai feladat mellett látják el.

E szabályozás másik vetülete 2009. január 1-jétől az önálló vezetői illetményrendszer kialakítása, amely tükrözi a feladatok egyneműségét, valamint a kiemelt vezetői felelősség és önállóság követelményét.

A megbízott vezetőknél megmarad a közalkalmazotti illetmény és a vezetői pótlék kettőssége, a munkakörre kinevezett vezetők esetében azonban a javaslat felhatalmazást ad, hogy a mindenkori költségvetési törvény önálló vezetői illetményalapot határozzon meg, és ehhez kapcsolódva önálló vezetői besoroláson nyugvó illetménytáblát határoz meg.

A közalkalmazotti illetményrendszerben általános alapelvként érvényesülő, alsóhatáros módon meghatározott tábla szerinti vezetői illetménytől felfelé csak minősítés eredményeként lehet eltérni.

A teljesítményelv erőteljesebb alkalmazása érdekében a vezetők jutalmazási és premizálási rendszere is változik. A kinevezett vezetők számára a rendes juttatáson felüli díjazás csak előre meghatározott módon, prémiumként fizethető, munkáltatói mérlegelési jogon alapuló jutalomban nem részesíthető. A jutalmazás kizárólag a megbízott vezetők számára biztosított lehetőség, de csak a vezetői tevékenység körén kívül eső szakmai feladataik ellentételezésére szolgálhat.

Szigorúbbá válnak a vezetői tevékenység körében okozott károkért való felelősség szabályai is. A magasabb vezető az általa gondatlanul okozott károkért is teljes mértékben felel, ha pedig a kárt nem vezető tevékenysége keretében okozta gondatlanul, felelőssége hathavi átlagkeresetéig terjedhet. Ugyanez a kártérítési mérték irányadó akkor is, ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg. E jogszabályok függetlenek attól, hogy kinevezett vagy megbízott vezetőről van-e szó.

A javaslat másik célja a közalkalmazotti törvény felhatalmazó rendelkezéseinek teljes átdolgozása. Az alkotmány 2006. június 3-ától előírja a minisztereknek, hogy a törvényi vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adjanak ki. A felhatalmazások tehát nemcsak szabályozási lehetőségek, hanem jogalkotási kötelezettséget is jelentenek az ágazatért felelős tárcavezetők számára.

A közalkalmazotti törvény felhatalmazási rendszere ez idáig csupán lehetőségeket tartalmazott, amelyeket a jogalkotók alacsonyabb szinten, választásuktól függően töltöttek ki tartalommal. A javaslat ezért az üres felhatalmazásokat törli, a törvényben rendezendő kérdéseket pedig, például az összeférhetetlenség szabályait, megfelelő szinten alkotja újra. Pontosan megfogalmazza, hogy melyik felhatalmazással, melyik ágazat tekintetében kell és lehet élni. A többi ágazatban is előforduló munkaköröknél - például egyes oktatói, egészségügyi munkakörök - annak végrehajtási szabályainak a rendelkezéseit kell alkalmazni a többi ágazatban is, amelyet a főágazat szerinti miniszter alkotott meg. Ez alól csak a honvédelmi és a rendészeti ágazat képez kivételt.

Mindamellett a szabályozás arra is törekszik, hogy a törvényi felhatalmazások köre ne forgassa fel a jelenlegi 26 végrehajtási jogszabályban rendezett kérdések rendszerét, és ne nehezítse meg indokolatlanul a jogalkalmazók helyzetét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A két fő szabályozási terület mellett engedjék meg, hogy említést tegyek néhány kisebb, de szintén fontos kérdésről. Az előrehozott nyugdíjjal összefüggő felmentés szabályait az ez év januári módosításhoz képest még életszerűbbé teszi a javaslat, amikor lehetővé teszi, hogy a felmentését ne csak az kérje, aki a kérelem időpontjában rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel, hanem az is, aki várhatóan a jövőben, a felmentési idő alatt szerezné meg azokat. Így lehetővé válik, hogy pont akkorra fejeződjön be a felmentési idő, és szűnjön meg a közalkalmazotti jogviszony, amikortól már folyósítható számára a nyugdíj, ezáltal nem esik el a nyugdíja egy részétől közalkalmazotti jogviszonya fennállása miatt.

A felhatalmazó rendelkezésekkel összefüggésben át kell tekinteni a törvény néhány jogintézményét. Így például nem végrehajtási rendeletben szereplő többletelőírás, hanem törvényi általános szabály lett a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a büntetlen előélet és a betöltött 18. életév, amely alól végrehajtási jogszabály adhat kivételt.

Az új szabályok szerint a magyar állampolgárok mellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek is lehetnek közalkalmazottak, a magyar nyelvtudás azonban megkövetelhető. A minősítést a törvény eddig nem szabályozta, és a különböző végrehajtási rendeletek más-más megoldást tartalmaztak. Ehelyett most egységes, garanciális jellegű anyagi és eljárási szabályok kerülnek a törvénybe, és a teljesítményelv alapján annak kimondására kerül sor, hogy a beosztottak esetén is minősítés a feltétele a garantált minimumilletménytől való pozitív eltérésnek.

Az összeférhetetlenségi előírások szintén törvényi szintre kerülnek. A minden ágazat vonatkozásában érvényesülő általános szabályok mellett speciális ágazati összeférhetetlenségi esetek előírására is sor kerül, például a kutatás, nemzetbiztonság, katasztrófavédelem területén.

Kiemelem még a prémiumévek programról szóló törvény módosítását, melynek célja, hogy a jogalkalmazóktól kapott visszajelzések alapján az egyes juttatásokra való jogosultság szabályozása egyértelműbbé váljon. Új, kedvező szabály, hogy a 13. havi juttatásra is jogosultak lesznek a programban részvevők, ez a 70 százalékos havi juttatásuk 30 százaléka.

Néhány apró módosítás történik a munka törvénykönyvében is, amelyek többek közt a szabadság kiadására vonatkozó szabályok pontosítását, az osztott napi munkaidőben dolgozók napi pihenőidejének életszerűbb meghatározását szolgálják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül tájékoztatom önöket, hogy a tervezetet egyeztettük a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsával, a prémiuméveket illetően az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban, illetve a munkajogi szabályok kapcsán az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A szociális partnerek egyik fórumon sem támasztottak kifogást a tervezettel szemben.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Kérem, hogy a vitában vegyenek részt, majd azt követően a korrekciókkal, a szükséges módosításokkal egyetemben ezt a jogszabályt fogadjuk el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu