DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat célja a jelenlegi közbeszerzési rendszernél egyszerűbb, gyorsabb, egyben az ajánlatkérők, az ajánlattevők és mindenki más által is átlátható eljárási rend kialakítása, az eljárásban való részvétellel összefüggő adminisztratív terhek csökkentése, valamint bizonyos, a jogalkalmazás során problémát jelentő jogintézmények kiigazítása. Emellett a törvényjavaslat olyan változtatások bevezetésére is törekszik, amelyek eredményeként a közbeszerzési jogérvényesítés gyorsan és hatékonyan működő jogorvoslati rendszerben valósulhatna meg, egyúttal átültetné az európai közösségi közbeszerzési jogorvoslati irányelvek legutóbbi módosítását is.

Szeretném megemlíteni, hogy a közbeszerzési törvény módosítása több szállal kötődik más törvényjavaslatokhoz is, amelyek ugyanezeket a célokat, vagyis az eljárások gyorsítását, egyszerűbbé tételét szolgálják. Így például már benyújtásra került az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásnak a bírósági eljárások gyorsítását célzó módosítása, a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítését célzó törvénycsomag egy része szintén a bírósági eljárások gyorsírására irányul, és előkészületben van az elektronikus tértivevényről szóló törvény is. Szintén e célokat valósítja meg egy már elfogadott, ám most hatályosuló törvény, a cégtörvény legutóbbi módosítása is.

Tisztelt Ház! Az egyszerűsítés érdekében a törvénymódosítás megszüntetné az úgynevezett nemzeti eljárásrendet, és helyette a közösségi értékhatár alatti beszerezésekre egy új, egyszerű eljárást vezetne be. Ezen új eljárás főszabály szerint nyilvánosan hirdetmény közzétételével indul, csak szűk körben nyílna lehetőség az eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással történő megindítására. Az eljárás lefolytatásának kötelezettsége mind az úgynevezett klasszikus, mind pedig a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozna, valamint kiterjed a támogatásban részesülő szervezetekre is. Ez az új, egyszerű eljárás jellemzően nagyfokú rugalmasságot biztosít az ajánlatkérők részére, hiszen mindössze az átláthatóságot és a verseny tisztaságát biztosító garanciális elemek kerültek beépítésre a törvényjavaslatba, mint például a szerződéskötési moratórium vagy az eljárás eredményéről szóló tájékoztató. Ugyanakkor az egyéb eljárási szabályokról az ajánlatkérő maga dönthet, így például arról, hogy az eljárásban kíván-e tárgyalni, vagy a beérkezett ajánlatok alapján hirdet nyertest. Szintén az egyszerűsítés jegyében a törvényjavaslat megszüntetni javasolja a bizonyos szolgáltatások beszerzésére jelenleg alkalmazandó úgynevezett egyszerűsített eljárást, amely helyett a jövőben az új egyszerűsített eljárást kellene lefolytatni.

E változásoknak köszönhetően a törvényjavaslat elfogadása esetén jelentősen egyszerűsödik a közbeszerzési szabályrendszer, csökken az eljárásfajták száma, azaz könnyebbé válik a közbeszerzésekben érintettek eligazodása. Az eljárásban való részvétellel összefüggő adminisztratív terhek csökkentése terén jelentős újítása a törvényjavaslatnak az, hogy a kizáró okok fenn nem állását nem kellene minden ajánlattevőnek már ajánlatában igazolnia, hanem csak annak az ajánlattevőnek, amely az eljárás nyertese lett, az eredményhirdetést követő 8 napon belül. E változás mellett további könnyítést hozhat az ajánlattevők számára az, hogy a nyertesnek is csak azokat az igazolásokat kell majd beszereznie, amelyeket az ajánlatkérő maga közhiteles elektronikus nyilvántartásból nem tud elérni, így a benyújtandó igazolások száma is csökkenne.

Annak érdekében, hogy ez a változás az ajánlatkérők számára se jelentsen terhet, a törvényjavaslat előírná azt is, hogy az ajánlatkérők az említett nyilvántartásokból ingyenesen férhetnek hozzá a kizáró okok igazolására szolgáló adatokhoz. Ez a módosítás nagymértékben növelné a kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételi hajlandóságát, hiszen az eljárásban való részvétel költségei leginkább e vállalkozások számára jelenthetnek problémát.

Szintén az adminisztratív terhek csökkentésének irányába hat az a törvénymódosítási javaslat, amely az ajánlatkérő kezébe adná annak eldöntését, hogy kívánja-e hirdetményének a Közbeszerzések Tanácsa által a jogszabályokban való megfelelőség szempontjából történő előzetes ellenőrzését. Az előzetes ellenőrzés jelenleg kötelező, amelyért az ajánlatkérők díjat fizetnek. Ez, vagyis az általánosan kötelező díjfizetés szűnne meg 2009. április 1-jétől, amikortól az ajánlatkérők az ellenőrzést szintén díj ellenében, de szolgáltatásként vehetnék igénybe úgy, hogy a Közbeszerzések Tanácsát az általa ellenőrzött hirdetmények jogszerűségéért polgári jogi felelősség terhelné.

E javaslatok kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy a versenyképesség növelése érdekében az ország alapvető érdeke a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése. Ezért az igazolások benyújtásának terhét nem csak a közbeszerzésekből kívánjuk kiiktatni. Mivel tulajdonképpen állami szolgáltatásokról van szó, természetessé kellene válnia, hogy az állami szereplő kérdezi le a számára szükséges adatokat.

A közbeszerzési eljárások gyorsítása érdekében 2009. július 1-jétől a közösségi eljárásrend szerinti eljárásokban, 2010. január 1-jétől pedig már minden közbeszerzési eljárásban kötelező lenne a hirdetmények elektronikus úton történő feladása. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik az európai közösségi jog által szabályozott, a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásokban is az eljárási határidők rövidítése. Emellett természetesen továbbra is fennmaradna az a lehetőség, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a nem vagy nem megfelelő elektronikus formátumban megküldött hirdetményeket az ajánlatkérő kérelmére díj ellenében megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat jelentős újítása a közbeszerzési eljárások elektronikus úton történő lefolytatásának kötelező bevezetése, amelyre szintén fokozatosan kerülne sor: 2009. július 1-jétől a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, 2010. január 1-jétől pedig már az új, egyszerű eljárásokban is, és amely szintén a közbeszerzési eljárások gyorsításának irányába hat. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelkedően fontos az átláthatóság biztosítása, amely a jogszerű közpénzköltés egyik garanciája. A törvényjavaslat számos ponton kívánja erősíteni az átláthatóság érvényesülését. Talán az egyik legjelentősebb újítás az lenne, hogy az ajánlatkérőnek honlapján a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkat az eljárás megkezdésétől kezdve egészen az esetleges jogorvoslati eljárás lezárultáig közzé kellene tennie.

A törvényjavaslat a korrupció elleni harc jegyében előírná azt is, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő vagy utóbbi leányvállalata, vagy az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő többségi befolyást gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden más szerződést, így például az úgynevezett házon belüli beszerzés tényállása alkalmazásával kötött szerződéseket is közzé kellene tenni.

A törvénymódosítás előkészítése során a Transparency International felvetette, hogy hasznosnak tartaná az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet legújabb, a közbeszerzésekre vonatkozó ajánlásai között legjobb gyakorlatként megjelenő, úgynevezett átláthatósági megállapodás megjelenítését a közbeszerzési törvény rendelkezései között. A Transparency International tapasztalatai szerint az ilyen megállapodások alkalmazása 30-60 százalékkal csökkentheti a beszerzések árát, növeli a bizalmat a közintézményekben, és elősegíti a versenyt is. E sajátos megállapodások lényege, hogy a felek által választott független szakértő a közbeszerzési eljárás valamennyi mozzanatát ellenőrzi, az esetleges jogsértéseket jelzi, valamint az eljárás egyes fázisairól jelentést tesz közzé.

(18.00)

A törvénymódosítás - elfogadva a javaslatot - tartalmazza ezt a jogintézményt.

Ahogyan azt az előbbiekben már említettem, a törvényjavaslat célja a jogalkalmazás során felmerülő problémák kiigazítása is. E körben említeném meg az erőforrást nyújtó szervezetre, a hiánypótlásra és a kirívóan alacsony árra vonatkozó szabályok módosítását is. Utóbbi esetében a törvényjavaslat kimondaná, hogy az ajánlatkérő indokolást köteles kérni, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, illetve a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő egyéb költségek nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet.

Az indokolás vizsgálatát követően az ajánlatkérő köteles az adott ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani, ha az ajánlati ár a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Ez a módosítás a feketefoglalkoztatás elleni fellépés hatékony eszköze lehet.

Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési jogorvoslati rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatok három fő, egymással szorosan összefüggő eleme a következő: a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó egyes szabályok módosítása a hatékony döntőbizottsági eljárás érdekében; a szerződéskötési moratórium szabályainak átalakítása a jogszerűtlen szerződések kiküszöbölése érdekében; valamint a közbeszerzési szerződés érvénytelenségével kapcsolatos rendelkezések elhelyezése a közbeszerzési törvényben a jogsértések reparációja érdekében.

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó módosítási javaslatok közül kiemelném, hogy a közbeszerzési eljárások elektronikussá válásával párhuzamosan a jogorvoslati eljárások szintén elektronikussá válnának, vagyis 2009. július 1-jétől a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, 2010. január 1-jétől kezdve pedig minden közbeszerzéshez kapcsolódó jogorvoslati eljárás elektronikus úton bonyolódna. Szintén fontos módosítási elemnek tartom, hogy az egységes döntőbizottsági joggyakorlat előmozdítása érdekében bevezetésre kerülne a döntőbizottság esetében is a kollégiumi működés, a kollégiumok véleményének a biztosok általi megismeréséről pedig a döntőbizottság elnöke gondoskodna.

A szerződéskötési moratórium szabályainak módosítása a már említett európai közösségi közbeszerzési jogorvoslati irányelvek módosítása miatt vált szükségessé. A módosítás lényege, hogy jogorvoslati eljárás indulása esetén a közbeszerzési szerződést a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának vagy a szerződéskötést kifejezetten engedélyező végzésének meghozataláig nem lehetne megkötni. E módosítás hatékony eszköze lehet a jogellenes szerződéskötések megelőzésének.

Szintén a jogorvoslati irányelv átültetése érdekében szükséges a közbeszerzési szerződések kapcsán az érvénytelenség speciális eseteinek meghatározása. Ilyen eset lenne az, ha a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötnek szerződést, vagy a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok olyan megsértésével, amellyel megfosztják az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben a jogsértés befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

A törvényjavaslat úgy kívánja biztosítani e szabályok érvényesülését, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában az említett érvénytelenségi okok szerinti jogsértést állapít meg, köteles lesz az érvénytelenség megállapítása iránt pert indítani. A peres eljárás gyorsítása érdekében a törvényjavaslat pedig egy teljesen új típusú pert vezetne be.

Ebben az úgynevezett kombinált perben - meghatározott feltételek fennállása esetén - egyszerre lenne kérhető a döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása.

A jogorvoslati szabályok módosítása mellett a gyorsítás másik eleme a döntőbizottság és a Fővárosi Bíróság működési feltételeinek javítása, amely leginkább a rendelkezésre álló számítástechnikai eszközrendszer, illetve létszám oldaláról jelentkezik. Ezeknek az infrastrukturális feltételeknek a javítására tehát szükség van, erre a jövő évre vonatkozó költségvetés összeállításakor figyelemmel kell lenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közbeszerzési törvény módosításának Országgyűléshez történő benyújtását hosszas, mintegy másfél éves előkészítő munka előzte meg. Szeretném megköszönni az előkészítésbe bekapcsolódó számtalan szervezetnek, szervnek, köztük a Közbeszerzések Tanácsának, az Állami Számvevőszéknek, a Joint Venture Szövetségnek, a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Magyar Ügyvédi Kamarának, a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetségének, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének, a Transparency Internationalnek, a Magyar Mérnöki Kamarának a munkánkhoz nyújtott segítséget, az értékes észrevételeket, visszajelzéseket, valamint azt a türelmet és időt, amelyet a törvényjavaslat előkészítésére szántak.

Tisztelt Ház! A bemutatott célok egyértelműek, az azokat erősítő módosító javaslatokra nyitottak vagyunk. Nem utolsósorban azért is mondom ezt, mert célszerű lenne egy olyan törvénymódosítást elfogadni, amely állandóságot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosít. A törvény folyamatos módosítása nagymértékben nehezíti a közbeszerzésekkel foglalkozók eligazodását, munkáját. A jogbiztonság és a megfelelő közpénzfelhasználás szempontjából tehát elemi érdek, hogy a törvény szabályai állandósuljanak, és a törvénymódosítást ne kövessék rövid időn belül újabb és újabb módosítások.

Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak, hogy a törvénymódosítás az elérni kívánt célok megvalósítása érdekében önmagában nem elégséges eszköz. Szükség van a közbeszerzésekkel foglalkozók folyamatos képzésére, tanítására, a közbeszerzési kultúra javítására is, amelyben kiemelten számítunk a Közbeszerzések Tanácsára. Vitathatatlanul szükség van a közbeszerzési szabályrendszer egyszerűsítésére, az eljárások gyorsabbá, egyszerűbbé tételére, valamint a közpénzek elköltésének átláthatóbbá tételére.

A közbeszerzési törvény Országgyűlésnek benyújtott módosítása meggyőződésem szerint alkalmas e célok megvalósítására, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Göndör István tapsol.)

Forrás: parlament.hu