HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Transparency International, a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet magyarországi tagozata néhány hónapja közzétett egy jelentést. A jelentés szerint a magyarországi közbeszerzési eljárások úgy 10 százalékban felelnek meg az előírásoknak, és mintegy 20-25 százalékkal megdrágítják a kivitelezéseket, a beruházásokat, ami azt jelenti, hogy a 2003-ban elfogadott új közbeszerzési eljárásról szóló törvény nem tudta maradéktalanul kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket elvártunk, nem tudta elhárítani a korrupciós veszélyeket.

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a klasszikus kenőpénzes korrupció mellett jellemző a kölcsönös szívességek hálózata, a szakszerűtlenség, a túlszabályozás, az egyéni részrehajlás, a nem megfelelő stratégiai szervezés, továbbá nem ritkán a teljesen szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzése. A hatályos közbeszerzési törvényt értékelve a szervezet hangsúlyozta, hogy a hazai közbeszerzés jogi háttere túlszabályozott, ugyanakkor mégis számos kiskaput rejt, sok indokolatlan kivételt tartalmaz, ami a legtöbb esetben a szabályozás megkerülését eredményezi. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényben jelenleg meglévő ésszerűtlen formai és anyagi követelmények gyakran ahhoz vezetnek, hogy a szerződő hatóságok ésszerű és tisztességes indok nélkül zárnak ki ajánlattevőket a versenyből.

A szervezet végkövetkeztetése, hogy a közbeszerzések adminisztratív szabályozása önmagában nem akadályozza meg a korrupciós gyakorlatot, mivel nemcsak a széles mérlegelési jogkör vagy a pontatlan jogi meghatározások, hanem a szigorú formális követelmények helytelen használata is szisztematikus korrupciót eredményezhet. A szervezet álláspontja szerint a polgári jogban alkalmazható jogorvoslatokra vonatkozó szabályok megerősítése, az oktatás és a tudatosság színvonalának növelése, valamint a civil szféra részvételének fokozása csökkentheti a közbeszerzési eljárások során szükségtelenül felmerülő magas kiadásokat. Konkrét javaslatokat tettek arra nézve, hogy a közbeszerzési törvényt egyszerűsíteni kell, ugyanakkor alkalmazását sokkal erőteljesebben kellene érvényre juttatni és figyelemmel kísérni. A törvény eddigi gyakorlata szerint a gyakori módosítások a jogbizonytalanság elkerülése érdekében ezentúl kerülendők. Számos ésszerűtlen formai és anyagi követelmény vezethet ahhoz, hogy a szerződő hatóság kizárja az ajánlattevőket a versenyből, ezért a versenykorlátozás elkerülése érdekében valóban indokolt a törvény felülvizsgálata.

Szigorú etikai kódexszel rendelkező cégek nyújthassanak be közbeszerzési ajánlatot - szól a megállapításban. Helytelenítik, hogy a közbeszerzési eljárást sikertelennek lehet nyilvánítani, ha az ajánlattevő felettes hatósága visszavonja a pénzügyi támogatást. A hatalommal ilyen módon történő, a társaságok egyikének kedvező visszaélést a törvénynek nem lenne szabad megengednie. Fejlesztendő a közbeszerzési eljárások monitorozásának rendszere, a Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének garanciáit meg kell erősíteni. A jelenlegi fellebbezési rendszer nem elég hatékony. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében a jogorvoslati és kártérítési igénnyel élő társaságnak egymás után öt különböző fórumhoz kell fordulnia. Tanácsos lenne a fórumok számát csökkenteni, és megadni nekik a szükséges anyagi támogatást a vitás kérdések gyorsabb rendezése érdekében.

A Transparency International korábban több olyan ajánlást is megfogalmazott, amelyek úgyszintén előrelépést jelenthetnek. A közbeszerzési intézmények dolgozzanak ki etikai kódexet, amelyben az intézmény és alkalmazottai vállalják a korrupció elleni következetes harcot. Az intézmény rögzítse, hogy csak olyan cégek közbeszerzési pályázatát fogadja el, amelynek van hasonló kötelezettségek vállalását tanúsító etikai kódexe. Készítsék el azoknak a cégeknek a feketelistáját, amelyekről nyilvánvalóvá vált, hogy korrupciós ügyekbe keveredtek, vagy fogadják el egy nemzetközi intézmény hasonló listáját, és a listán szereplőket meghatározott időre zárják ki a közbeszerzési lehetőségekből. A felek a közbeszerzési szerződésekben és a fővállalkozó, illetve az alvállalkozók közötti szerződésekben is vállalják a korrupciót elkerülő magatartást.

A Magyar Demokrata Fórum részéről az a határozott véleményünk, hogy mindezek megszívlelendő ajánlások, amelyek közül számos ebben a törvényjavaslatban is megjelenik, ugyanakkor látható az, hogy az említett problémafelvetések egy része továbbra sem nyer megnyugtató megoldást. Számos alkalommal foglalkozott a Magyar Demokrata Fórum az elmúlt években a közbeszerzések, a nagy állami beruházások visszásságaival. Konkrét ügyekre mutattunk rá, amelyek egy része, például az autópálya-tender már jogerős ítélettel le is zárult. Hozzánk hasonlóan számos civil szervezet is rendre rögzítette a közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályait. Úgy gondoljuk, hogy a kormány leginkább figyelmen kívül hagyta ezeket az észrevételeket, noha el kell ismerni, hogy a tárgybeli törvényjavaslat most egy jelentős előrelépésnek tekinthető véleményünk szerint ezen a téren.

Az új közbeszerzési törvény 2003-as elfogadása óta több jelentős módosítás is történt, amelyek komoly előrelépést a közbeszerzési rendszer megtisztítása ügyében nem tudtak felmutatni, viszont a jogalkalmazást kellően elbizonytalanították. Semmiképp sem szolgálja a jogbiztonságot az, ha a jogalkotó egy ilyen bonyolult és gazdasági szempontból érzékeny területen évente hajt végre koncepciós változásokat.

(18.50)

A törvény toldozása helyett a kormánynak már sokkal régebben komolyan kellett volna venni a civil szféra vagy más politikai pártok, akár az ellenzék felől érkező javaslatokat, ami ebben a törvényjavaslatban, ahogy az előbb mondtam, most már legalább részben tetten érhető.

Úgy gondoljuk, hiba lett volna az is, ha a törvényjavaslat általános vitáját az MSZP egy hét alatt áterőlteti az Országgyűlésen, mert számos vitatott kérdés maradt volna fenn, amelyekről további egyeztetések lehetnek szükségesek.

Szükségesnek tartjuk néhány konkrét észrevétel és javaslat megfogalmazását. Tegnap a versenytörvény vitájában is utaltunk rá, hogy az autópálya-kartell ügyében a bíróság első és másodfokon is helyben hagyta a Gazdasági Versenyhivatal korábbi döntését, ennek megfelelően a 7 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírság jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla 2007. augusztus 29-ei ítéletében kiemelte, hogy a GVH határozatában megjelölt iratok egyértelműen alátámasztják a jogsértést, és alaptalan a vállalkozások hivatkozása, hogy ezen iratoknak és a vállalkozások magatartásának más, a jogsértésen túlmenő ésszerű magyarázata van.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének a GVH szerint több szempontból is rendkívüli jelentősége volt. Így a GVH álláspontja szerint életbe léphet a közbeszerzésekről szóló törvényben található rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők vagy a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók az ítélet tárgyát képező jogsértésben érintett vállalkozások. Látható, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését, amely pillanatnyilag csupán csak lehetőség, a pályázatkiírók nem alkalmazzák. Erre figyelemmel az a javaslatunk, hogy ezt a rendelkezést a továbbiakban nem lehetőségként, hanem kötelezettségként kellene meghatározni.

Egyetértünk és szorgalmazzuk a civil szervezetek azon korábbi felvetését, hogy készüljön el azoknak a cégeknek a feketelistája, amelyekről nyilvánvalóvá vált, hogy korrupciós ügyletekbe vagy súlyos versenyjogi visszaélésekbe keveredtek, vagy fogadják el egy nemzetközi intézmény hasonló listáját, és a listán szereplőket meghatározott időre zárják ki a közbeszerzési lehetőségekből.

További fontos problémának értékeljük a hazai vállalkozásokat sújtó körbetartozások ügyét. Látható, hogy a kifizetésekkel kapcsolatos átláthatóság növelése jelent némi előrelépést, ugyanakkor mi ennél tovább mennénk, javasoljuk annak az előírását is, hogy ne lehessen ajánlattevő olyan cég, amelyet a szerződéses kapcsolataiban például az alvállalkozói felé vállalkozói díj, ellenszolgáltatás meg nem fizetése miatt három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági határozatban marasztalták el.

Lényeges előrelépésnek tartjuk, hogy az erőforrást biztosító szervezet jogintézményének felülvizsgálata is megtörténik. A jogintézmény kapcsán kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi szabályozás mellett az erőforrásra való támaszkodást a közbeszerzési szereplők olyan eszközként értelmezik, amelynek segítségével kikerülhető az alkalmasság igazolása, így az ajánlatkérő nem képes maradéktalanul meggyőződni arról, hogy az ajánlattevő ténylegesen képes-e a szerződés teljesítésére. Azt javasoljuk ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő kötelezően írja elő az erőforrást nyújtó szervezetre is a kizáró okokat.

Még egy dolgot érdemes lenne figyelembe venni - ezt már a törvény 2003-as vitájában is elmondtuk -: a kamarák szerepe továbbra is kihasználatlan maradt a közbeszerzési eljárások során. Úgy gondoljuk, hogy a kamarák mint köztestületek számos olyan jogosítvánnyal rendelkezhetnének, hogy akár a szakértői, akár a civil kontroll vonatkozásában előnyére lehetnének és garantálhatnák a rendszer megtisztítását.

Az MDF álláspontját összegezve a törvényjavaslatot komoly előrelépésnek és támogatandó előterjesztésnek tartjuk, ugyanakkor több módosító javaslatot is meg fogunk fogalmazni az általános vita során, és nyilván a törvény végső támogatása azon fog múlni, hogy ezeket az előbb ismertetett elveket gyakorlattá alakító módosító javaslatokat az előterjesztő befogadja-e vagy nem.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu