TELEKI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszteri Biztos Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság megtárgyalta 2008. április 29-én a beszámolót. A beszámolót egyhangú szavazattal a bizottság elfogadásra ajánlja a parlamentnek, és a határozati javaslatot is természetesen.

A bizottságunk három fő témakörben próbálta meg elemezni a beszámolót, amelyet a biztos úr a bizottság elé, illetve a parlament elé küldött. Ez a három témakör legfőképpen érintette a kisebbségi önkormányzati választási rendszert, érintette ezenkívül második témakörben azon hasonló módon nagy nyilvánosságot kapott kisebbségi parlamenti képviseletet, és a harmadik pedig a hatásköri bővítéseknek a létét. Néhány olyan kérdés felvetődött ezekkel kapcsolatosan, amelyeket, gondolom, itt is a beszámolóban el kell mondani.

Annak ellenére, hogy a bizottság egyhangú szavazatával támogatta az előterjesztést, ennek ellenére látszott és érződött, hogy a bizottságban ezek a kérdések nagymértékben másként kezdtek megfogalmazódni. Azért is, mert például a kisebbségi parlamenti képviselet, ami 2000 óta, amikor is az első olyan hivatalos tárgyalási forma volt, amellyel a parlament kisebbségi kerekasztala, illetve egy plénum foglalkozott, amely egyéb konszenzus hiányában ezt a kérdést elvetette - tehát 2000-ben, ha úgy tetszik, akkor nem tudott előtérbe kerülni az, hogy a kisebbségi parlamenti képviselettel a parlament is foglalkozzon.

Ezért nagy öröm számomra, és a bizottság is ezt megállapította, hogy a kisebbségi ombudsman kezdeményezésére eljutottunk egy olyan szakaszhoz, amely szakasz kapcsán a második kisebbségi kerekasztal tárgyában tárgyalhatja ezt a kérdéskört - mind a 13 kisebbség, és szeretném kihangsúlyozni, mind a 13 kisebbség képviselteti magát országos önkormányzati színtéren -, amely országos önkormányzati plénum megfogalmazta többek közt azt is, hogy nagyon nagy lehetőséget kell adni arra, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete valamilyen szinten elnyerje azt a státust, amivel egyébként már nagyon régóta birkózunk. Pontosan a rendszerváltás utáni időszakban, pontosan '92-től datáljuk azt, hogy alkotmányos jogi helyzet áll fenn ebben a tárgyban. Ezért tartanánk fontosnak, hogy ezt a kérdést kezelje. Tehát ez a jelentés abszolút tartalmazza a kisebbségi ombudsman álláspontját, illetve a kisebbségi kerekasztal álláspontját.

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan ugyanúgy megfogalmazódtak azok a sarkalatos kérdések, amelyek egyébként nemcsak a beszámolóban, hanem a kisebbségi önkormányzatok körében is megfogalmazódtak többek közt, hogy azok a névjegyzékek, amelyek a 2005-ös törvény alapján kötelező feladatot róttak a jelöltekre... - mindenképpen azt gondolom, és a beszámoló is azt gondolja, hogy ezt újra kell gondolni, hogy mennyire releváns azzal a választójoggal, amely a demokratikus választási jogra próbál meg hagyatkozni.

(15.10)

Tehát egyszer a választói névjegyzék bevezetése, ami kérdéses, hogy teljes mértékben ki tudja-e szűrni azt az etnobizniszt, amit nagyon sokszor emlegetünk.

A másik nagyon fontos kérdéskör, hogy a kisebbségi törvény nem tartalmazza, illetve nem kellően támasztja alá azt a működési feltételt, amelyet a 13 kisebbségi önkormányzati rendszernek alapvetően kell biztosítani. Ismeretes, és tudjuk, hogy vannak a kisebbségi önkormányzatoknál olyan költségek, amelyek állami finanszírozást jelentenek, de mint ismeretes, nincsenek olyan célok és olyan eszközlehetőségek megteremtve, amelyek a szabad és legitim működését tudnák biztosítani a kisebbségi önkormányzatoknak. Ezért a többletfinanszírozás mellett megjelent annak a legitim működési helyzetnek a kialakítása, amely talán egy kicsit függetlenítené a jegyzőtől, az önkormányzattól a kisebbségi önkormányzatokat. Ez természetesen mindegyikre így igaz, tehát mind a három taxatív kisebbségre, de legnagyobb mértékben a cigány kisebbségi önkormányzati rendszerre igaz, mivel semmilyen infrastruktúra nem áll rendelkezésükre, ezért sokkal nehezebben tudnak az állami normatívából működni, mint egyéb más kisebbségi önkormányzat, habár ugyanolyan problémás helyzetbe kerültek.

A harmadik a hatáskörök, és a hatáskörök bővítése hasonló módon előtérbe került. Több ízben is tárgyalt a bizottságunk erről a kérdésről. Ebben - és erre gondoltam - a bizottságunk közt is eléggé megosztott a vélemény. A hatásköri bővítés, azt gondolom, azért is válik szükségessé, azért is szükséges erről gondolkodni, mert nagyon sok olyan eset van, amikor az ajánlást és az állásfoglalást követően van és kellene mit tenni, ezért tartja fontosnak a bizottság, hogy ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozzunk.

Ezek között a kiemelt prioritások között mozgott a bizottság, és még egyszer szeretném jelezni az Országgyűlésnek, hogy bizottságunk a beszámolót és a határozatot is a parlamentnek elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu