TÖRÖK ZSOLT, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Köszönjük szépen a tájékoztatóikat, amiket előzetesen is megküldtek számunkra. Én most az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentéséről kell hogy a bizottság többségi véleményét, illetve a bizottsági véleményt ismertessem, mert az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság április 29-én tartott ülésén igazából nagy vita nem alakult ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2007. évi tevékenységének jelentéséről, ennek ellenére 24 igen és 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a bizottság. A két tartózkodás miatt voltam bizonytalan, hogy többségi vagy egységes bizottsági véleményt ismertethetek-e.

Alapvetően minden bizottsági tagtársam arról beszélt, hogy az ombudsman intézményét, önmagában az ombudsmani hivatalt, az intézményrendszert és a tisztséget betöltő személyeket tisztelet és megbecsülés övezi, és köszönik, köszönjük azt a munkát, amit végeztek. Talán a szociális és családügyi bizottság jellegéből adódóan is sokkal nagyobb érzékenységgel fordulunk azok iránt az ügyek iránt, amelyek általában az ombudsmanokhoz, az országgyűlési biztosokhoz eljutnak. Sokan méltatták az országgyűlési biztosok személyes munkáját és az ott dolgozók munkáját is.

Több problémára is fény derült azonban a bizottsági ülésen, mint ahogy korábban is. Például az állampolgári jogok országgyűlési biztosának felvezetése is rendhagyó volt, s nemcsak a kiadványt és az ott megjelenített jelképrendszert tekintve, hanem az utána kibontakozó vitában is. Azt gondolom, hogy ez jó, mert felhívja a figyelmet arra, hogy milyen módon kell közelítenünk a legvédtelenebbek ügyéhez, hogyan lehet utolsó mentsvárként feltüntetni, s ugyanakkor számukra segítséget nyújtani, amikor az Országgyűlési Biztosok Hivatalát működteti a Magyar Köztársaság.

Felvetődött a bizottsági ülésen, hogyan lehetne jobban segíteni az embereknek az ügyben, hogy a hivatal működése megfelelő, de az érdekartikulálás, az érdekfelismerés, az érdekképviselet, az érdekérvényesítés folyamatában ne csak utolsó mentsvárként lehessen az ombudsmani hivatalhoz, az ombudsmanokhoz fordulni, hanem már előzetesen legyünk segítségére azoknak az embereknek, akiket valamilyen jogsérelem vagy vélt jogsérelem ér.

Felvetődött az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásának kérdése és a lakhatás joga, s ennek kapcsán az, amit az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az ott bemutatott jelképpel, egy karfával ellátott pad bemutatásával is jelképezett: például a hajléktalanok jogosítványai. Megosztja a társadalmat és megosztotta a bizottság tagjait is az, hogy hogyan lehet viszonyulni ehhez a kérdéshez. Az országgyűlési biztos úr nagyon frappáns választ adott erre a problémafelvetésre, merthogy azt mondta, a védtelenek utolsó mentsváraként kötelessége melléjük állni, és akiknek gyengébb az érdekérvényesítési képességük, azoknak sokkal több segítségre van szükségük, mint azoknak, akik egyébként jól meg tudják önmagukat szervezni, jól tudják az érdekeiket képviselni.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának beszámolója kapcsán is felvetődött általában a kisebbségek ügye - bár itt most erről külön is szó van -, és a későbbiekben, amikor Kállai Ernő úr beszélt a bizottság előtt, akkor is felvetődött, hogy alapvetően úgy kell közelítenünk, hogy valamennyien kisebbségiek vagyunk. Ha az állampolgári jogokat nézzük, akkor azért, merthogy amikor gyalogosok vagyunk, akkor az autósokkal szemben vagyunk kisebbségiek, amikor szemüveget viselünk, akkor a nem szemüvegesekkel szemben, amikor vékonyak vagy kövérek vagyunk, akkor a más testalkatúakkal szemben, amikor fiatalok vagyunk, akkor az idősekkel szemben, a lányok a fiúkkal szemben, a rövid hajúak vagy a kopaszok a hajasokkal, a hajjal rendelkezőkkel szemben. Nem komikus az ügy, de mégis, ha úgy tudjuk felfogni, hogy mindannyian elesettek vagyunk, mindannyiunknak védelemre, a jogok biztosítására van szükségünk, akkor talán elérhető lesz az, hogy egyre kevesebb munkájuk legyen az országgyűlési biztos uraknak. Értsék jól a jókívánságomat: szinte unatkozó országgyűlési biztosokra volna szüksége Magyarországnak.

Éppen ezért az a mondat volt számomra a leginkább hasznosítható, amit most, a bizottsági vélemény ismertetése során is elmondanék: állj a gyengék, az elesettek mellé, mert a nagyok, az erősek mellett harcolni nem virtus. Azt gondolom, valóban a gyengék és elesettek mellé kell állni, éppen ezért az országgyűlési biztos úr jelentését elfogadásra javasolja bizottságunk az Országgyűlésnek.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu