GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt szokták mondani, hogy a gyenge akaratú ember azt gondolja, hogy ő erős, mert mereven ragaszkodik a saját igazához, még akkor is, ha közben változik körülötte a világ. Az erős akaratú ember pedig saját magát is le tudja győzni. Ez a különbség a két felfogás között.

Úgy gondolom, az FVM attól erős, hogy mindig tudjuk korrigálni, ha az idő úgy kívánja, de én most nem hallottam semmi olyat képviselő úrtól, semmi olyan újat, és az Európai Unió jelentéséből se láttunk olyan újat, ami arról az útról leterelne bennünket, hogy 2009. január 1-jétől ezt az új támogatási rendszert bevezessük.

Mi ennek az oka? Először is, az Európai Unió régi tagállamai - ez tizenöt ország, plusz azóta kettő - ezen az úton járnak, és nekik is lett volna lehetőségük az egyszerűsített rendszerre áttérni - nem tértek át. Ennek is az az oka, hogy ha valaki ismeri a rendszert, akkor tudja, hogy ebben a rendszerben a támogatások nem azért járnak, mert valaki gabonát kell hogy termeljen, valaki más típusú növényt kell hogy termeljen, hanem egy jövedelemkiegészítésként adják azoknak a termelőknek, akik hajlandók mezőgazdasági tevékenységet végezni, és betartanak bizonyos 19 szempontsorból álló előírásokat. Magyarul, ez a támogatási rendszer nem orientálja a piacot. Tehát innentől kezdve a magyar gazdának is sokkal jobban kell a piacra figyelnie, mert a jövedelemkiegészítést akkor is megkapják, ha nem egy kötött pályán zajlik a támogatási rendszer.

Ráadásul van egy új helyzet a világban, egyre több élelmiszer kell. Tehát az az érv, hogy majd sokan azért nem fognak termelni, mert akkor is pénzt kapnak... - a klasszikus mezőgazdasági termelők, akik tényleg ebből élnek, azoknak érdeke lesz a termelés. Viszont ha nem ezt csináljuk, és szétterítjük a támogatási rendszert egyszerűsített területalapon, akkor rengetegen föl fogják mondani a földbérleti szerződést, rengeteg állattartó veszíti el az alapvető termelésbiztonságát, és az következik belőle, hogy nagyon sok spekuláns arra fog játszani, hogy a keresztelemzés szabályait betartva kétszer letárcsáztassa a földjét, mondjuk, 40 ezer forintért évente, és eltegyen hektáronként 100 ezer forint támogatást. Lehet ezt akarni, csak ez nem segíti a tízmillió magyar ember ellátását, nem segíti azt az 1 milliárd eurós exportpluszt, amit csináltunk, és nem segíti az állattartókat.

Képviselő úr azt mondja, hogy figyelnünk kell az érdekképviseletekre. Természetesen ez igaz, de azért azt is meg kell nézni, hogy kik azok az érdekképviseletek, akik ezt nem támogatják, és melyek azok, akik igen. Azok az érdekképviseletek, amelyek Magyarországon ma a tejelő tehenészet több mint 90 százalékát működtetik, amelyek a hízómarhatartásban és általában az állattartásban szinte egyedüli szereplők, azok határozottan kérik a kormánytól, hogy vezesse be ezt a rendszert, ugyanis nem tehetjük meg velük azt, hogy területalapon mindenféle spekulációnak kitéve elvegyük alóluk a termelőalapokat. Ez az alapvető indoka egyébként, hogy miért akarjuk, és hogy miért 2009-ben akarjuk bevezetni.

A másik indoka, hogy semmi olyat nem jelentett be az Európai Unió, ami arra biztatna bennünket, hogy 2013 után ebben a rendszerben érdemi változás legyen. Az, hogy megengedte némelyik tagországnak, ahol még a normál területalapú támogatást se tudják kifizetni, lásd Románia, vagy ahol kétmillió termelő van, mint Lengyelország, és iszonyatos problémákat okozna nekik az erre a típusra való átállás, az teljesen érthető.

(9.50)

De szeretném jelezni, hogy most zárult le az idei területalapú támogatások benyújtása - a termelőink 95 százaléka az elektronikus benyújtást választotta, nagyon-nagyon meggyorsítva ezzel az ügyintézést. Magyarul, a gazdák pontosan értik, hogy mit akarunk, és valószínű, hogy jobban hisznek annak az ágazatirányításnak, amely eddig mindig betartotta, amit ígért, mint azoknak, akik most mondanak valamit, de igazából az eddigi kormányzati cselekedeteik folyamatosan az ágazattal való szembemenést jelentették.

Ugyanis miket hallunk? Magyarországon az ideális birtokméret 30 hektár - mondta Font Sándor képviselő úr egy szövetkezeti konferencián. Meg lehet csinálni, hogy szétparcellázzuk Magyarországot, és beállítunk rengeteg termelőt megint olyan illúzióval, hogy városi ember, gyere ki, aztán tehenekkel és faekével szántsd meg a földeket, de ebből Magyarországon nem lesz olcsó és jó minőségű élelmiszer. Ez a pálya tehát vakvágány. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem mondta.) Ne mondják, hogy nem mondta! Meg kell nézni a szövetkezeti konferencia jegyzőkönyvét, hogy mi hangzott el, mi az ideális birtokméret Magyarországon. (Jakab István: Nem tízezer, az biztos.) Ezt mondja ma a legnagyobb ellenzéki párt vezető agrárpolitikusa, hogy ez 30 hektár. Most erről lehet beszélni, lehet cáfolni. Lehet, hogy másoknak más a véleménye.

Egyébként sajnos, az is jellemző, hogy miközben van egy hivatalos pártálláspont, és nyilván ehhez a Magosz is mereven ragaszkodik, mellette ugyanezekből a körökből, ugyanezen politikai körökből jönnek hozzánk, hogy ugye, nem akartok az ötleteteken változtatni. Szeretném jelezni, hogy nem akarunk változtatni az ötletünkön, alapvetően a magyar állattenyésztők és a magyar lakosság ellátása érdekében.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu