DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kitüntetések és más elismerések adományozására és alapítására vonatkozó törvényi és ehhez kapcsolódóan alacsonyabb jogforrási szinten megjelenő szabályozás felülvizsgálata több szempontból is szükségessé vált.

Leginkább azért, mert az Alkotmánybíróság a 47/2007. (VII. 3.) Ab-határozatban részletesen vizsgálta a köztársasági elnök alkotmányban biztosított kitüntetésadományozási jogkörében hozható döntéseinek terjedelmét és korlátait. A határozat megállapította, hogy a köztársasági elnök jogosult és egyben köteles megtagadni a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetés adományozását. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az Országgyűlés nem tett teljes mértékben eleget azon kötelezettségének, hogy a kitüntetésadományozás szabályait részletesen, a jogállamiság, a jogbiztonság követelményeinek megfelelő módon szabályozza.

A javaslat erre tekintettel megállapítja az előkészítési eljárás határidejét, továbbá az eljárás részletszabályait. A javaslat nem szabályozza az adományozás megtagadásának az Alkotmánybíróság határozatában foglalt feltételeit, mert az alkotmányértelmezés megállapításai közvetlenül irányadók a köztársasági elnök úr mérlegelésére. Ugyanígy történt ez egyébként az Alkotmánybíróság által 1991-ben megállapított, a köztársasági elnök kinevezési jogkörére vonatkozó alkotmányjogi követelmények esetében is, amelyek szintén nem igényeltek részletes törvényi szabályozást.

A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvény módosítása egyben alkalmat teremt arra is, hogy rendezzük az egyéb elismerések alapítására vonatkozó jogalkotási felhatalmazás hiányából fakadó helyzetet. A törvény hatályos szövege ugyanis jelenleg számos állami szervnek ad jogot elismerés alapítására, kifejezett jogalkotási felhatalmazást azonban nem tartalmaz. Ennek ellenére az az általános gyakorlat, hogy a jogalkotási hatáskörrel rendelkezők az elismeréseket rendelettel alapítják.

Az alkotmány 2006. évi módosítása azonban egyértelművé tette a kormány tagjai jogalkotó tevékenységének felhatalmazáshoz és feladatkörhöz kötöttségét, így megfelelő felhatalmazás nélkül elismerés alapítására sincs lehetőség. Mindezekre tekintettel a javaslat új megoldást alkalmazva azt rögzíti, hogy a kitüntetési törvényben arra feljogosított szervek és személyek elismerést akkor adományozhatnak, ha az elismerés leglényegesebb elemeit, így például az elnevezését, fajtáit, az elismerésben részesíthető személyek körét a Hivatalos Értesítőben közzéteszik, és ezzel az adott elismerést megalapítják. A jogalkotó szerveknek pedig a javaslat megadja a rendelettel való elismerésalapításhoz szükséges törvényi felhatalmazást.

A javaslat megszünteti azt az alkotmányos mulasztást, hogy az adományozás előkészítő eljárásának lényeges szabályait nem jogszabály, hanem kormányhatározatok állapítják meg. A javaslat ezért a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvényt egy új melléklettel egészíti ki, amely a kitüntetés adományozásának kezdeményezésére, az adományozás előkészítésére és a javaslattételre vonatkozó kérdéseket rendezi.

(14.30)

A legfontosabb ezen eljárási szabályok közül, hogy a jövőben nem lehet javasolni olyan személy kitüntetését, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, amíg büntetését a bűnügyi nyilvántartásból nem törölték. Ennek ellenőrzése érdekében a javaslat a bűnügyi nyilvántartás adataihoz való hozzáférés és adatkezelés rendjét is meghatározza. A javaslat ezzel egyértelművé teszi, hogy a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülés még nem elégséges, hanem ennél magasabb erkölcsi követelmény a kitüntetésre érdemesség minimuma.

A javaslat a kitüntetési törvény ikertörvényét, a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény rendelkezéseit is ennek megfelelően módosítja, egyben megteremti a két törvény közötti szoros tartalmi kapcsolatot is.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság határozatában megállapított mulasztás megszüntetése érdekében kidolgozott törvényjavaslat megteremti a köztársasági elnök döntési jogának érvényesítéséhez szükséges eljárási feltételeket, emellett rendezi mindazon kérdéseket, amelyek jelenleg hiányosan vagy nem megfelelő normatív szinten szabályozottak. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu