LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy itt az államtitkár úr felvezetéséből, Józsa úr hozzászólásából hallatszott, ez egy ízig-vérig szakmai törvényjavaslat. Nagyon kevés politikát lehet benne látni, de mégis a hatása politikailag is érzékelhető, hiszen a magyar vállalkozásokban, a magyar gazdasági életben egy olyan részterület, amelynek a hatása azért számottevő, és ennek a szabályozásnak a hiánya, amelyet ez a törvényjavaslat kíván pótolni, viszont érzékelhető volt most már az elmúlt években, és számos problémát vetett fel.

A nemzeti akkreditáló testületek működésének egységesítése céljából az európai és nemzetközi szabványosító szervezetek 2005-ben alkották meg azt az uniós szabályozást, amely harmonizált európai szabvány alkalmazásaként 2006. január 1-jétől minden nemzeti akkreditáló testület számára kötelezővé vált annak érdekében, hogy az európai és nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodások lehetővé tegyék azt, hogy az akkreditált megfelelőséget értékelő szervezetek jegyzőkönyveit, tanúsítványait nemzetközi szinten is el lehessen ismerni.

A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXXVIII. számú törvény megjelenésekor az Európai Unió tagállamainak akkreditáló testületeit tömörítő európai akkreditáló együttműködés jelezte, hogy a törvény egyes rendelkezései nincsenek összhangban a harmonizált európai szabvány előírásaival.

A magyar megfelelőség-értékelő szervezetek tevékenységének elismerése és ezáltal a magyar gazdaság szereplői piacképességének növelése érdekében a NAT 2006-ban megerősítette azon szándékát, hogy az európai és nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodások aláírója legyen - azzá akart válni -, és ehhez kérte a szakértői értékelések mielőbbi lefolytatását.

Az értékeléshez a NAT az uniós együttműködés rendelkezésére bocsátotta vonatkozó jogszabályokat, az akkreditálásról szóló szabályzatokat és egyéb belső szabályzatait, továbbá minőségirányítási kézikönyvét, annak angol változatát. Az értékelésre a megküldött dokumentumok áttanulmányozását követően, 2007 februárjában került sor itt Budapesten. Ezen értékelési akció során derült ki, hogy azok a szabályzatok, amelyek működésben voltak, illetve az a törvény, amelyet elfogadtunk, nem minden tekintetben felel meg a vonatkozó előírásoknak.

(13.40)

Az előzetes értékelést végző csoport szerint a NAT irányítási rendszere megfelelt az európai elvárásoknak és megfelelően működött, a belső auditok és vezetőségi átvizsgálások rendszeresek és jól dokumentáltak, a NAT alkalmazottai és az eljárásokba bevont minősítő szakértők feladataikat megfelelő szakértelemmel látják el, valamint a megfigyelt helyszíni szemlét a felkészült NAT minősítő csoport szakmailag kifogástalanul végezte el.

Ugyanakkor ezen az értékelésen sajnálatos módon hat úgynevezett nem megfelelőséget, három úgynevezett aggályt és egy megjegyzést közöltek velünk, amelyeket meg kell szüntetni ahhoz, hogy az aláírói státushoz szükséges értékelés folytatható legyen. Ezen megállapítások elsődlegesen arra vonatkoztak, hogy a jelenleg hatályos törvény nem felel meg teljes mértékben az uniós előírásnak, szabványnak. Néhány szót arról, hogy mik ezek az úgynevezett nem megfelelőségek, aggályok és a megjegyzés.

A jelenlegi, hatályban levő törvényben a szavazásról szóló szabályok nem tükrözik a különböző érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét, különösen mivel az egyes felek képviselőit nem az érintett fél választja.

A másik: a törvény nem állapít meg képesítési, képzettségi követelményeket az akkreditálási tanács tagjainak képviselőire vonatkozóan, annak ellenére, hogy feladatuk az akkreditálás és az akkreditálási eljárás részletes szabályait tartalmazó rendelkezések jóváhagyása.

A harmadik ilyen: nem minden érdekelt fél vesz részt az akkreditálási tanácsban, például a kalibráló laboratóriumok sincsenek jelen ebben.

A negyedik: a törvény szerint a szakmai akkreditáló bizottság a teljes akkreditálási folyamatban részt vesz, ugyanaz a bizottság dönt az eljárás értékelési szakaszában is, valamint az akkreditálás odaítélésekor.

Az ötödik: a törvény 180 napos ügyintézési határidőt állapít meg az akkreditálási eljárás lefolytatására, ami indokolatlan kényszert jelent a szakmai bizottságokra és a NAT alkalmazottaira, és befolyásolhatja munkájukat, ugyanis a határidő nem veszi figyelembe az akkreditálást kérelmező szervezet méretét és területét.

A törvény az akkreditálás odaítélésének hatályos dátumaként az okiratban feltüntetendő dátumot jelöli meg; ez nem egyértelmű, nem világos.

A törvény az uniós szabvánnyal ellentétben nem biztosítja hatékonyan a NAT számára a szükséges tanácsadói szakértelemhez való hozzáférést az akkreditáláshoz közvetlenül kapcsolódó kérdésekben.

A hatályban levő törvény előírja a külföldi akkreditálási okiratok elismeréséért igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségét, amelynek összegét a gazdasági és közlekedési miniszter rendeletben állapítja meg, ez azonban nincs összhangban az uniós szabályokkal, és hátrányos megkülönböztetést jelent a megfelelőségértékelő szervezetek számára.

A törvény nem egyértelmű a külföldi akkreditálási okirat elismerésével kapcsolatosan sem.

Végezetül: a NAT által feltárt nem megfelelőséget javító intézkedések a törvény NAT-ot korlátozó rendelkezései miatt nem végezhetők el időben és megfelelően az uniós szabvány maradéktalan teljesítése érdekében mindaddig, amíg a törvényt nem módosítják ebben a vonatkozásban is.

Így tehát megállapítható volt, hogy az előzetes értékelést végző csoport összefoglalása alapján mindaddig, amíg a hatályban levő törvénynek ezek a szükséges módosításai nem történnek meg, addig nem javasolják a multilaterális bizottságnak a NAT teljes körű értékelésének lefolytatását, így meg sem kezdték a NAT aláírói státusának vizsgálatát és ezt a teljes körű értékelési folyamatot mindaddig, amíg ez a törvénymódosítás, ami előttünk van, nem rendezi ezeket a problémákat. Ezeknek a problémáknak a megszüntetése érdekében a NAT a törvény szükséges módosítása nélkül a jelenleg még hatályos jogszabályok figyelembevételével tulajdonképpen nem végezheti azt a tevékenységét, ami nemzetközileg is elismert.

A NAT ennek az értékelésnek az eredményeiről, az összefoglalóról, a jegyzőkönyvekről természetesen haladéktalanul tájékoztatta a kormányt, továbbá elkészítette a feltárt nem megfelelőség kiküszöbölésére vonatkozó helyesbítő intézkedések tervezetét, így az üggyel elkezdtek foglalkozni az illetékes minisztériumok. Ebben a folyamatban próbáltunk mi segítséget nyújtani Józsa képviselőtársammal egy benyújtott törvényjavaslattal. Örülök annak, hogy ezt végül is nem egyéni képviselői indítványként kell most itt kezelnünk, hanem kormány-előterjesztésként - az ügy nagyságrendje, súlya és az előkészítettség módja ezt indokolja mindenképpen -, és azt remélem, ez a folyamat most már oda vezet, hogy végül is a NAT-nak olyan szerepet tud adni, ami megfelel az uniós szabványok előírásainak is.

A GKM, illetve most már az új minisztérium az illetékes tárcákkal előkészítette az akkreditálási törvény módosítását oly módon, hogy ez teljeskörűen megfeleljen az előírásoknak, és a 2010. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó uniós rendeletre a hazai megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálását már nem más tagállam nemzeti akkreditáló testületétől kell kérni.

Összességében azt mondhatom, hogy ez egy nagyon száraz jogi szöveg, amit itt hozzá kellett tennem az általános vita keretében, és az egész törvény egy nagyon száraz jogi szabályozás, de a gyakorlati életben azért ez kézzelfogható problémákat okozott, a törvénymódosítás elfogadását követően pedig kézzelfogható gyakorlati jelentőséggel bíró könnyebbséget jelent majd. Több mint 600 akkreditált szervezet van és több mint 100 olyan szervezet, amely érdeklődik az akkreditálás iránt; mindenképpen szükséges, hogy a NAT elismerése ilyen módon megtörténjen, ez kimutathatóan többmilliárdos költségmegtakarítást jelenthet és jelentős könnyebbséget a hazai vállalkozások számára.

Úgyhogy kérem tisztelt képviselőtársaimat, javasolva, hogy az általános vitát folytassuk le, ha szükséges, módosításokkal együtt, most már járjunk a végére ennek a problémának, oldjuk meg, és hagyjuk működni ezt a rendszert.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu