DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Gazdasági Versenyhivatal 2007. évi munkájáról szóló elemző beszámolómat benyújtottam a tisztelt Országgyűlésnek, amely a mai napi plenáris ülésen kerül megtárgyalásra. A beszámoló - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - kitér a versenyfelügyeleti eljárások fontosabb megállapításaira, elemzi a versenypártoló, azaz versenyszempontú jogszabály-véleményező munkánkat, valamint betekintést nyújt a versenykultúra-fejlesztő és -terjesztő munkánkba is, beleértve az OECD-vel közösen működtetett regionális oktatási központot is.

Mielőtt a tavalyi évi munkák részletes elemzésébe kezdenék, néhány bevezető megjegyzést fűzök a beszámolóhoz. A Gazdasági Versenyhivatal munkáját az alábbi három tényező befolyásolja: a gazdaság állapota és a gazdasági szereplők aktivitása, a kormányzat, illetve a parlament által napirendre tűzött szabályozási változtatások, esetleg reformelképzelések, valamint a GVH által megfogalmazott stratégiai célok.

Az első befolyásoló tényező a gazdaság állapota és a gazdasági szereplők aktivitása. A gazdaság dinamikus mozgása, erős, élénk gazdasági aktivitás esetén a GVH egy-egy szolgáltatása iránt megnövekszik az igény. Ezt egy példával hadd érzékeltessem: a gazdaság állapotát jól jelzi a GVH-hoz bejelentett fúziók száma. A versenytörvény által meghatározott feltételek fennállása esetén kötelező a GVH engedélyét kérni egy fúzióhoz. Ha a gazdaság prosperál, akkor valószínűsíthetően nagyszámú tranzakció megy végbe a különböző piaci szereplők között, sok az engedélyezési kérelem. Egy helyben toporgó, esetleg stagnáló gazdaságban kicsi az igény a fúziós elemzésekre és engedélyekre.

A második befolyásoló tényező a szabályozási környezet változtatásai. Ha a kormányzat és/vagy a parlament olyan változtatási célokat tűz a zászlajára, mint például a közbeszerzési szabályok újragondolása vagy az egészségügyi reform, vagy a piacnyitási program részeként az energiapiaci liberalizáció, akkor abban van keresnivalója a GVH-nak, így aktív közreműködőjévé válik ezeknek a munkáknak.

A harmadik befolyásoló tényező a GVH által maga számára megfogalmazott stratégia. A GVH évek óta megfogalmazza azokat a stratégiai célokat, amelyek mentén hosszabb távon és az adott évben is alakítja a munkáját. Amellett, hogy hosszabb távon meghirdettük a kartellekkel vagy a fogyasztómegtévesztéses magatartásokkal szembeni aktív fellépést, meghatároztunk olyan piacokat is, amelyek vizsgálatát mélyebben és alaposabban végezzük az adott időszakban.

(12.00)

A tavalyi évben a rövid távú céljaink között szerepelt a közbeszerzéses kartellekkel szembeni fellépés, a sérülékeny fogyasztói csoportok fokozottabb védelme, a nagyméretű kiskereskedelmi láncok piaci viselkedésének alapos áttekintése. Emellett egy viszonylag friss jogintézmény, az úgynevezett kötelezettségvállalás gyakorlati átültetése is sikeresen megtörtént.

A kötelezettségvállalás részletesebb bemutatását ebben a körben azért is tartom fontosnak, mert alapjaiban változtatja meg a GVH eljárási gyakorlatát. Ilyen esetben az eljárás alá vont vállalkozások azt vállalják, hogy magatartásukat és gyakorlatukat összhangba hozzák a versenyszabályokkal. A GVH-nak azt kell mérlegelnie, hogy mindezzel a verseny mint közérdek hatékony védelme biztosítható-e. Ilyen esetben a GVH a vizsgált magatartás tekintetében nem mondja ki a jogsértést, és így bírságot sem szab ki. A vállalkozásnak azonban aktívan kell orvosolnia a nemkívánatos versenyellenes magatartást. Ez sok formát ölthet.

A könnyebb érthetőség kedvéért hozok néhány példát. Kötelezettségvállalás esetén a vállalkozás abbahagyja a kérdéses magatartás folytatását, és a jövőben is tartózkodik tőle. A jövőre nézve vállalja, hogy magatartását tevőlegesen összhangba hozza a versenytörvény rendelkezéseivel. Az eddigi gyakorlatunkban volt arra példa, hogy általános szerződési feltételeket vagy etikai kódexet alakítottak át akár visszamenőleges hatállyal is, vagy pénzt fizettek vissza ügyfelek részére, ami jogsértő magatartásból származó vagyoni előny közvetlen visszatérítésének felelt meg. Arra is láttunk példát, hogy bővített fogyasztói tájékoztatást vállaltak az eljárás alá vontak annak érdekében, hogy orvosolják a vizsgált magatartással szembeni aggályokat. A cég kötelezettségvállalását csak akkor fogadja el a GVH Versenytanácsa, ha biztos abban, hogy a bevállalt vállalati magatartás hosszabb távon is előnyösebb a verseny folyamatának megtartásához, mint a jogsértés kimondása, a bírság kiszabása és az egész jogi procedúra végigvitele.

A fenti három alapvető befolyásoló tényező mellett azt még tájékoztatásul szeretném hozzátenni, hogy az utóbbi években a GVH-hoz benyújtott és elintézett panaszok és bejelentések száma megduplázódott a korábbiakhoz képest. A jogszabályi rendelkezések alapján az ilyen beadványokkal is foglalkoznunk kell, ami a jelenlegi körülmények között azt is jelenti, hogy sok esetben hosszabb időt és több erőforrást köt le, mint amit optimális esetben erre szánnánk.

Ezen rövid kitekintő bevezető után áttérek a 2007. év statisztikai adataira. 2007-ben mindösszesen 204 versenyfelügyeleti eljárást folytattunk le, melyből 158 zárult érdemi döntéssel, azaz határozattal vagy a korábban már említett kötelezettségvállalást tartalmazó végzéssel. A 158 döntésből 84 született a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatban, míg összesen 74 volt antitrösztügy, azaz fúziós eljárás, erőfölénnyel való visszaélés és versenykorlátozó megállapodás.

Ezekben az ügyekben mindösszesen 2 milliárd 300 millió forint összegű bírságot szabott ki a hivatal. Ezzel kapcsolatban engedjenek meg két megjegyzést. A korábban elemzett kötelezettségvállalásos döntések esetében, amelyből 23 volt tavaly, a GVH nem szab ki bírságot, hanem a vizsgált magatartással szerzett vagyoni előny közvetlen fogyasztói visszatérítése történhet adott esetben. 2007 során mindez több milliárd forintot tett ki.

A második megjegyzésem az engedékenységi programmal kapcsolatos, hisz az abban részt vállaló vállalkozás részben vagy egészben mentesülhet a bírság kiszabása alól, ha aktívan közreműködik egy kartell felderítésében. A kartellügyekben kiszabott bírságaink is milliárdos nagyságrendet érhetnek el. A bírság befizetésének gyakorlatával kapcsolatban megjegyzem, hogy a statisztika javuló tendenciát mutat, és folyamatosan nő a befizetett bírságok összegének aránya. Az általunk kiszabott bírságot szükség esetén az APEH adók módjára behajtható követelésként szedi be. A tavalyi évben több területen is sor került úgynevezett piactisztító vizsgálatsorozatra, melyet akkor alkalmazunk, ha azt tapasztaljuk, hogy a piaci szereplők nem hajlandók tudomást venni a GVH döntéséről, és a gyakorlatukat nem alakítják át a versenytörvény rendelkezéseinek figyelembevételével. Fogalmazhatnék úgy is, hogy nem tanulnak más kárán.

Ilyenkor az összes olyan vállalkozást górcső alá vesszük, amely a vizsgált magatartásban érintett lehet. Így került sor a légitársaságok, valamint a hitelkártyát kibocsátó pénzügyi intézmények, a bankok tájékoztatási gyakorlatának teljes körű áttekintésére. Emellett a tavalyi évben két ágazati vizsgálatot indítottunk útjára: az egyiket az elektronikus média ágazatba tartozó televíziós műsorszolgáltatás piacán, a másikat pedig a pénzügyi szolgáltatások területén, a lakossági és a kisvállalkozói bankpiacon. A cél azon piaci folyamatok tisztázása, hogy egyes szolgáltatók pénzügyi termékei más szolgáltatók hasonló termékeivel hogyan helyettesíthetőek.

A hatályos kereskedelmi törvény alapján a jelentős piaci erővel rendelkező kiskereskedők felett a visszaélésekkel kapcsolatos felügyeletet is a GVH látja el, másrészt etikai kódexük jóváhagyására is a GVH jogosult. A tavaly lefolytatott vizsgálat alapján a kereskedelmi etikai kódexet 2010 közepéig hagytuk jóvá.

Munkánk második pillére a versenypártoló tevékenységünk. Az abban kifejtett erőfeszítéseink egyes esetekben megtérülnek, más esetekben azonban elvesznek. A korábban említetteknek megfelelően ez a tevékenység nagyban függ attól, hogy a kormányzati, helyi önkormányzati, illetve parlamenti szinten milyen szabályozási reformlépések rajzolódnak ki, és ahhoz milyen mértékben kapcsolódhat versenyszempontú véleménynyilvánítás. Több mint száz tervezetet véleményeztünk tavaly is.

Kiemelt figyelmet fordítottunk például az energiaszektorban zajló szabályozási folyamatokra. A versenyérdekű változások ebben a szektorban elmaradtak a várakozásoktól, és a piaci modellváltás nem oldotta meg a hosszú távú megállapodások problémáját. Ezért is fogalmaztunk meg ajánlást a beszámolóban, villamosenergia-piac nyitása sikerességének biztosítása érdekében. Álláspontunk több éve folyó elemzéseken, ágazati vizsgálatokon alapul, és már régóta ismert a szakmai közvélemény előtt.

Két oka van, hogy ismét - bízom benne, hogy utoljára - kiemelt hangsúlyt adtunk ennek. Az egyik lényegi ok az, hogy az eddigi piacnyitási lépések a struktúra változatlansága miatt a kívánt hatás ellenkezőjét eredményezték. A nagykereskedő monopolárazásra való képességét teszik lehetővé, tehát a hatásos verseny kialakulása szempontjából rosszabb a helyzet, mint korábban. A másik ok az, hogy miután nyilvánvalóak a gazdaság versenyképességére ható negatív hatások, és mivel az Európai Unió a hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontásáról és a tiltott állami támogatások visszafizetéséről határozott, ami a monopolpozíció fennmaradásában érdekeltek és támogatóik hangját felerősítette. Felhívom a tisztelt parlament figyelmét, hogy ajánlásaink tételei szigorúan egymásra épülnek, együttesen jelentik a feltételét a hatékonyság kikényszerítésének. Versenypártoló munkánkban emellett nagy hangsúlyt fektettünk az egészségügyi reform különböző területeihez kapcsolódó koncepciók és jogszabályok kialakítására is.

A hivatal munkájának harmadik pillére a versenykultúra-fejlesztő és -terjesztő tevékenység. E területen a hatékonyabbá és szervezettebbé tételt szolgálta a Versenykultúra Központ hivatalon belüli létrehozatala. A munkát nyilvánosságra hozott éves munkaterv alapján, a GVH szakmai bázisára építve végzi a Versenykultúra Központ. Természetesen azonban ezen tevékenység nem kizárólag a GVH feladata. Ebben sokkal inkább katalizátor funkciót kell betöltenünk. Így másokat kell arra serkentenünk, hogy szerepet vállaljanak olyan tevékenységekben, amelyek a versenykultúrát terjesztik, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt támogatják.

Ennek érdekében pályáztatás alapján támogatunk kutatásokat vagy rendezvények megszervezését, illetve civil fogyasztóvédőket. Ennek a tevékenységnek a keretében volt módunk Massimo Motta, neves olasz közgazdász Versenypolitika - elmélet és gyakorlat című művét magyarra fordíttatnunk és megjelentetnünk.

2005-ben alapítottuk az OECD-vel közösen azt a regionális oktatási központot, ami 21 kelet- és kelet-közép-európai ország versenyhatósága munkatársainak képzésére jött létre. A cél távlatosan az, hogy olyan versenyhatósági szemlélet és ennek segítségével olyan piaci környezet alakuljon ki ezekben az országokban is, amely kedvező azoknak a - többi között ott megjelenő - magyar vállalkozásoknak, amelyek tőkeberuházást folytatnak ezen a területen.

A hivatal működésének és munkavégzésének alapelveit írásban is megfogalmaztuk és nyilvánosságra hoztuk. Egyrészt az antitröszt területen alkalmazott alapelveket foglaltuk össze egy átfogó dokumentumban, illetve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos munkavégzés elvét is megjelenítettük egy külön anyagban. Mindezzel az volt a célunk, hogy a piac szereplői követni tudják jogalkalmazói és egyéb tevékenységünket. Ez egy újabb eleme a kiszámíthatóságnak. Korábban már megfogalmaztuk és közleményben ki is adtuk azokat az elveket, amelyek mentén az ügyeinkben a bírságok nagyságát megállapítjuk. Ezekben a dokumentumokban világosan megfogalmaztuk, hogy munkánk során arra törekszünk, hogy a hosszú távú fogyasztói jólét szintjét növeljük.

Ha a határozatok ügytípusonkénti megoszlását tekintjük át, megállapítható, hogy nem következett be jelentős változás az utóbbi években. Itt számarányában a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása fordul elő a leggyakrabban a marasztalások között.

(12.10)

Ezt összefonódások ellenőrzése területén lefolytatott eljárások követik, majd ezután nagyjából azonos számú eljárást folytattunk le az elmúlt évben is az erőfölénnyel való visszaélés, valamint a versenyt korlátozó megállapodások ügytípusaiban.

A GVH által hozott érdemi döntések a bíróság előtt támadhatók meg. A tavalyi évben is folytatódott az a tendencia, miszerint a marasztaló ügyeink körülbelül felét bíróság előtt megtámadják a vállalkozások, azonban csak kis százalékban változtat a GVH döntésén érdemben akár a Fővárosi Bíróság, akár a Fővárosi Ítélőtábla.

A versenyjogi jogalkalmazás közvetlenül alkalmazandó jogterület az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy a közösségi versenyjogot kell alkalmaznia a tagállami versenyhatóságnak, ha a tagállamok közötti kereskedelem érintett lehet egy konkrét ügyben. Így a csatlakozás óta a tagállami versenyhatóságok és a bizottság egy intranetes jellegű belső információs hálózat segítségével tájékoztatják egymást a fejleményekről. Ennek olyan következménye is van a nemzeti versenyhatóságra nézve, hogy egy belső eljárási mechanizmust is ki kell alakítania arra vonatkozóan, hogy hogyan tájékoztatja a többi nemzeti versenyhatóságot és a bizottságot az általa kezdeményezett ügyről, annak fejleményeiről. Az ennek keretében végzett munka azonban külső szemlélő számára nem látható, nem nyilvános, mégis igen fontos.

Az európai versenyhálózat keretében van lehetőség ugyanis egy nemzeti versenyhatóságnak kifejtenie szakmai álláspontját egy adott üggyel kapcsolatban, ami bizonyos körülmények esetén nagyon hasznos lehet. A GVH is rendszeresen él ezzel a lehetőséggel, és a magyar piacot érintő ügyekben minden esetben komoly szakmai véleményt juttat el az európai vizsgálóknak.

A 2007. év során közösségi jogalapon 12 ügyet indítottunk, ezzel a csatlakozás óta a közösségi jog alkalmazásával indított ügyek száma 54-re emelkedett. A tavalyi év során 10 közösségi ügyben született döntés, amelyek közül 5 ügyben volt GVH-beavatkozás. Három ügyben a jogsértő magatartás megváltoztatásával járó szünetelés elrendelésére vagy kötelezettségvállalás jóváhagyására került sor, két esetben a komolyabb jogsértés miatt a magatartás megtiltására és bírság kiszabására került sor, összesen 941 millió forint összegben. A fennmaradó 5 ügyben az eljárás megszüntetésére került sor.

A parlamenti beszámolóm szóbeli összefoglalásakor immár hagyomány, hogy kiemelek néhány gyakorlati példát, azaz GVH-ügyet, amellyel szándékaim szerint érthetőbbé teszem a hivatal munkáját, és rávilágítok a mögöttes szakmai megfontolásainkra is. A hivatal versenyfelügyeleti munkájában négy ügycsoport különíthető el. Az első a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, a második a versenykorlátozó megállapodások, a harmadik az erőfölénnyel való visszaélés, a negyedik pedig a fúzióengedélyezés.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása körében végzett munkánk esetében elsőként azt szögezem le, hogy a GVH akkor jár el ilyen jellegű ügyekben, ha a verseny érintettsége azt indokolja. Mindez azt jelenti, ha a fogyasztói döntéshozatal folyamata olyan jelentős sérülést szenved, ami a piaci viszonyokra, a versenyre is hatással van, akkor a GVH versenyfelügyeleti eljárás keretében megvizsgálja a befolyásolási tényezőket. Ezekkel az eljárásokkal az a célunk, hogy a fogyasztók jelentősebb körét érintő közvetlen vagy közvetett jóléti veszteségek elkerülése érdekében a verseny tisztaságának fenntartásához fűződő közérdek megvalósuljon.

Ezekben az eljárásokban általánosan azt vizsgáljuk, hogy a fogyasztóknak a döntéshozatali folyamat során az információkeresése zavartalan volt-e, és hozzájutottak-e azokhoz az információkhoz, amelyek a körültekintő döntéshez szükségesek.

A Versenyhivatal tehát akkor avatkozik be, ha a fogyasztót bármilyen módon tisztességtelenül befolyásolták. Ily módon nemcsak a fogyasztói érdekek jutnak érvényre, hanem a piaci verseny is tisztán működik. A vállalkozások jogsértő magatartásainak következetes szankcionálása azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert például egy megtévesztő reklám által a cég tisztességtelenül juthat versenyelőnyhöz. Az egyik konkrét ügyünk kapcsán ki is mondtuk, hogy a fogyasztót tisztességtelenül befolyásoló reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet, és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást.

Ezen ügyek esetében az ügyek száma magas, és a kivetett bírságok nagyságrendje is növekedést mutat az utóbbi években. A hivatal ezen jogsértések feltárására szakosodott szervezeti egysége tudatosabb vizsgálati, valamint bírságolási politikát alkalmazva deríti fel ezeket az ügyeket. Számos esetben saját észlelés alapján, saját kezdeményezésre indítjuk fogyasztós ügyeinket, sőt piactisztító munkánkat is megkezdtük az utóbbi években, ahogyan arról korábban már említést is tettem.

Már a korábbi években megkezdtük, de a tavalyi évben befejezett piactisztító munka eredményeként nagyságrendileg tíz bankkal szemben állapítottuk meg, hogy azok félrevezető, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatási gyakorlatot követnek a hitelkártyaterméket népszerűsítő tájékoztatásaikban.

Az "akár 45 napig kamatmentesen használhatja" tájékoztatás alapján a fogyasztó úgy értelmezheti, hogy a kártyát és a hozzá járó hitelkereti összeget automatikusan 45 napig kamat nélkül használhatja, és csak a határidő letelte után kell kamatot fizetnie. A pénzügyi szolgáltatások összetett jellegét is tekintetbe véve, az ügyben kimondtuk, hogy a feltételek teljes tisztázása szükséges ahhoz, hogy a fogyasztó megfelelő döntési helyzetbe kerüljön. A következetes gyakorlatunk szerint, ha egy tájékoztatás kiemel valamely lényeges körülményt, akkor azt úgy kell megtennie, hogy a fogyasztók az egymással összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feltételeket egyidejűleg megismerhessék egy adott tájékoztatásból.

Az elektronikus hírközlési szektorban észlelhető integrált kommunikációs kampányok közül jó néhány épített az ingyenességgel összefüggő üzenetre. Ha azonban az nem bizonyult valósnak, annak GVH-marasztalás lett a következménye. Emellett az "akár" szócska használatának jogszerűségét is körbejárta több eljárásunk is. Megállapításra került, hogy a szócska használata önmagában nem mentesít a versenyjogi felelősség alól, és használata nem jogszerű, ha az azzal kapcsolatban kiemelt kedvezmény csak a fogyasztók szűk körére alkalmazható.

A napi fogyasztási cikkek piacán működő, valamint a szakkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozások akciószervezési gyakorlatát a korábbi évekhez hasonlóan az jellemezte, hogy az akciós feltételekről tájékoztatást nyújtó, a háztartásokba ingyenesen, nagy példányszámban eljuttatott reklámújságokban hirdetik kedvező ajánlataikat. Az ilyen kiadványokban megjelent állítások valódiságával kapcsolatban is több eljárás indult az elmúlt évben.

Áttérve a második ügycsoportra, a vállalkozások tiltott megállapodásaival kapcsolatos munkánk ismertetésére, néhány általános gondolattal kezdeném. A kartellek felderítése az egyik legfontosabb feladata a hivatalnak, hiszen ezek azok az ügyek, amelyek a legnagyobb kárt okozzák a fogyasztóknak, a gazdaságnak, a társadalomnak. A GVH marasztalni tudja az eljárás alá vont vállalkozásokat, megállapítva a jogellenes magatartást, és a magatartástól eltiltás, valamint bírság kiszabása mellett próbálunk a piac más szereplőinek is irányt mutatni, az érintett céget pedig elrettenteni a további törvénysértéstől. Arra azonban nincs lehetőségünk, hogy emellett a fogyasztó, a közbeszerzést kiíró, a versenytárs kártérítési igényének eleget tegyünk. Ilyen esetben mi csak biztatni tudjuk a felsorolt sértetti kört, hogy forduljon polgári bírósághoz, és polgári úton érvényesítse igényét. Ilyen esetben ugyanis a polgári bíróságnak a polgári törvénykönyv és az erre vonatkozó eljárási szabályok alapján van jogosítványa vizsgálni és elbírálni a kárigényt. Az általunk meghozott határozat azonban elégséges ahhoz, hogy a kártérítési perben a jogellenesség megállapított legyen, azt a polgári bíróság már tényként kezeli a saját eljárásában.

Egyik eljárásunk során bizonyossá vált, hogy a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Lapterjesztő Zrt. abban állapodtak meg, hogy nem támadják egymás piacait. A jogsértés miatt a Magyar Posta és a Magyar Lapterjesztő egyaránt 468-468 millió forintos bírságot kapott.

Meggyőződésünk szerint a vállalkozásokat jobb teljesítményre ösztönzi, ha nem ismerik a tényleges piaci szereplők és a lehetséges belépők egymás szándékait, terveit. A versenytársak közötti megegyezés arról, hogy mikortól vagy éppen meddig nem lépnek be egymás hagyományos piacaira, a piaci folyamatok megzavarását jelenti.

Egy másik ügyben az engedékenységi politika alkalmazása vezetett célra. Versenykorlátozó megállapodást kötött egymással a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési eljárás érdekében a Kortex Mérnöki Iroda, valamint az Olympus Hungária Kft. Az előzetes értesítés nélküli helyszíni szemle során beszerzett bizonyítékokból kiderült, hogy a Kortex és az Olympus olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében a Kortex vállalta, hogy endoszkópiai termékeket kizárólag az Olympus Kft.-től vásárol. Cserében az Olympus arra kötelezte magát, hogy ilyen termékeket csak a Kortex részére szállít. A megállapodás így alkalmas volt a piaci verseny korlátozására. A jogsértés miatt a Kortex Kft.-nek 77 millió forint versenyfelügyeleti bírságot kell fizetnie. Az Olympus Kft. azonban mentesült a bírság alól, hiszen a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika szabályait alkalmaztuk rá. A társaság ugyanis elsőként szolgáltatott olyan bizonyítékokat, amelyek alapján a vizsgálat megindítható volt, és az eljárás során teljeskörűen együttműködött a vizsgálóinkkal.

Az erőfölénnyel való visszaélés versenyfelügyeleti vizsgálata két lépcsőben történik. Először megvizsgáljuk, hogy egyáltalán erőfölényben van-e a vállalat. Az erőfölényes helyzet a versenyjog szerint akkor áll fenn, ha a cég gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, beszállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

(12.20)

Az erőfölény megállapításánál alapvetően az érintett piac megtámadhatóságát, a piac szerkezetét, a vállalkozás helyzetét kell megvizsgálni, hiszen a forgalom maga az adott vállalkozás többi piaci szereplőhöz viszonyított jóval erősebb piaci pozíciójára utal, a második lépcsőben pedig azt vizsgáljuk meg, hogy az erőfölényes vállalat magatartása megvalósított-e visszaélést. Az OTP Bankkal szemben a tavalyi évben két esetben is gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújával indult versenyhatósági vizsgálat, úgy, hogy mindkettő kötelezettségvállalással zárult. Ennek köszönhetően az OTP több tízezer ügyfelének fizette vissza a pénzét.

Az imént említett eljárások azzal a tanulsággal is szolgáltak, hogy a hitelintézetekre vonatkozó ágazati szabályozás megváltoztatására van szükség, mert az szándéka ellenére nem védi kellőképpen a kiszolgáltatott fogyasztók érdekeit, s versenyellenes banki lépéseket tesz lehetővé.

A hitelintézeti törvény érdemi korlátozás nélkül teret enged az egyoldalú szerződésmódosításnak, gyakorlatilag lehetővé téve a bankoknak, hogy valamennyi, akár indokolatlan költségnövekedésüket áthárítsák ügyfeleikre. Hasonlóképpen elégtelennek tűnik az a szabályozási megoldás, hogy az ügyfelekre hátrányos módosításhoz elegendő annak hatálybalépéséről 15 nappal megelőzően a bankfiókban kihelyezett hirdetményben tájékoztatást adni. Ez a szakmai oka annak, hogy a parlamentnek szóló egyik ajánlásomban e probléma törvényi szintű megoldására teszek javaslatot.

A következő és egyben utolsó ügycsoport az összefonódások, más néven fúziók. Az összefonódásoknál a Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálja, hogy a fúzió nem hoz-e létre vagy erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, mely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését a releváns piacon. Egy összefonódás káros versenyhatásainak mérséklése érdekében a határozatban előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhatunk elő a kérelmezők számára. Az általános gyakorlat az, hogy az összefonódás résztvevői a velük közölt versenyproblémára teszik meg az azt megszüntető, de legalábbis elfogadható szintre csökkentő feltételekre és kötelezettségekre vonatkozó vállalásaikat. A határozatban előírt feltétel vagy kötelezettség teljesítésének ellenőrzése utóvizsgálat keretében történik meg.

A kereskedelmi törvény alkalmazása során folytattunk eljárást a Tesco-Global Áruházak Zrt.-vel szemben. Fellépésünk arra kényszerítette a céget, hogy ezentúl minden évben pályázaton válassza ki a neki polcszerviz-szolgáltatást végző vállalkozásokat. A választás során a kiskereskedelmi láncnak egyebek mellett kiemelten figyelembe kell vennie a beszállítók felé alkalmazandó legmagasabb árat is. Mivel a Tesco vállalásai összhangban voltak a versenytörvénnyel, jogsértés megállapítása nélkül lezártuk a kiskereskedelmi lánc ellen piaci erővel való visszaélés miatt indított eljárást.

Tisztelt Ház! Az írásos beszámolóm részletesen taglalja a hivatal 2007. évi munkáját. A múlt heti bizottsági üléseken lefolytatott viták azt mutatták számomra, hogy a képviselő hölgyek és urak nemcsak értékelik a GVH munkáját, hanem számítanak a hivatal aktivitására is. Így például a mezőgazdasági bizottság ülésén igényként fogalmazódott meg, hogy az aktuális agrárpiaci zavarok versenypolitikai megközelítésének elemzését végezzük el. Ezt a feladatot vállaltam. Rövidesen vitaindító céllal letesszük a bizottság asztalára a rövid elemzéseket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu