JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Demendi képviselőtársam intelmeit megfogadva visszafogottabban, nyugodtabban, hogy mindenki könnyen értelmezze, próbáljunk meg erről a nagyon nehéz témáról könnyedébben beszélni egy kicsit. Nem véletlenül kezdem így, hiszen azok közé tartozom, akik rendelkeznek már történelmi tapasztalatokkal, milyen az, amikor az ország földterületét használók helyzetét, a magyar vidék helyzetét, de az ország helyzetét is alapjaiban befolyásoló nagy döntés előtt álltunk, amikor az Unióhoz csatlakoztunk, amikor az akkori vezetők a társulási okmányt aláírták, és hatalmas ígéreteket kaptunk.

(18.50)

A hatalmas ígéretek addig tartottak, amíg konkrétan elkezdtük a munkát, majd két hónap múlva kiderült, hogy már nincs normál uniós támogatási rendszer, mert nem készült el az intézményrendszer, nem épült ki, mi több, Magyarország az egyszerűsített támogatási rendszert tudja csupán alkalmazni.

Ott is volt némi lemaradás, csúszás, mert ennek sem tudtunk megfelelni, így aztán több mint ezer gazdának Budapesten el kellett töltenie néhány hetet ahhoz, hogy egyáltalán megértsék, hogy a gazda, ha már csupán az a 25 százalék támogatás jár neki a versenytársaival szemben, akkor most lehetőleg azt kapja már meg időben.

A rendszer végre beállt, végre van egy kialakult működő rendszerünk, hibáival együtt, de mégis működik. Most az Európai Unióban zajlik a közös agrárpolitika felülvizsgálata, az úgynevezett egészségügyi felülvizsgálat - a health check, ahogy mondják -, és Magyarország ahelyett, hogy most teljes energiával azt figyelné - bekapcsolódna a munkába, és azt modellezné -, hogy mit jelent számunkra az a lehetőség, amit most a közös agrárpolitika felülvizsgálata során az Unió mint döntéseket meghoz, ahelyett a teljes magyar közvéleményt, ha úgy tetszik, egy másik irányba viszi, Magyarország megint első akar lenni.

Magyarország megint hátulról akar előzni, mert ugyebár egyszer voltunk éllovasok, aztán lettünk sereghajtók, majd most a sereghajtók rádöbbennek, hogy nekünk egyetlen lehetőségünk van, az, hogy felkészületlenül, a megfelelő intézményrendszer kialakítása nélkül, a megfelelő informatikai rendszer kialakítása nélkül fogjuk, és átvesszük ezt az új támogatási rendszert, amit az Európai Unió régi tagállamaiban alkalmaznak.

Itt egy pillanatra szeretnék megállni. Miért is alkalmazzák az Európai Unió régi tagállamaiban ezt a rendszert? Igen, mert ők úgy döntöttek, hogy kellőképpen felkészültek az új rendszer alkalmazására, és 2007. január 1-jéig minden régi tagállamnak kötelező volt átállni. De minekutána megszerezték a tapasztalatot az egészségügyi felülvizsgálat során, pontosan ezt a rendszert kezdik, kedves képviselőtársaim, átalakítani, és nem véletlen, azért, mert ők is látják, hogy bonyolult, bürokratikus, a gazdák számára hátrányos, nem biztosítja a megfelelő versenyképességet, tehát szépen visszalépnek, és elindulnak, elmozdulnak a SAPS irányába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a meggyőződésem, hogy nekünk egyáltalán nem érdekünk az, hogy ma erre a rendszerre átálljunk. Miért nem? Azért, mert ha mi erre a rendszerre átállunk, akkor gyakorlatilag halmozottan versenyhátrányba kerülünk a velünk együtt csatlakozó tagállamokkal szemben.

A magyar kormány képviselőinek el kellene gondolkodniuk azon, hogy miért nem hajlandó bevezetni a velünk együtt csatlakozott országok többsége - Szlovéniát és Máltát ne említsük, mert Szlovéniában már rég euróval fizetnek, Máltának pedig gyakorlatilag nincs mezőgazdasága, tehát nincs miről beszélni. Igen, mert a többiek 2013-ra készülnek, a többiek arra készülnek, hogy mire már kötelező lesz a rendszer átvétele, addigra a saját ágazatukat rendbe tegyék. Mi pedig egészen mást akarunk, megint egy olyan kísérletre vállalkozunk, ahol a bukás biztos. Azt gondolom, hogy ezt így meglépni értelmetlen.

Van-e nekünk erre forrásunk? Még nem kaptunk rá egyértelmű választ, hogy mennyibe kerül az új informatikai rendszer kialakítása, de egyet tudunk, hogy például Olaszországban az összes támogatás 8,5 százalékát emészti fel, Németországban az összes uniós támogatás 9,3 százalékát emészti fel a rendszer; nagyon kíváncsiak lennénk arra, hogy egyébként az Európai Unióban a legbonyolultabb hibrid rendszer működése, működtetése Magyarországon mennyibe kerül.

A másik nagy kérdés, amivel szembesülniük kell a döntéshozóknak - mert mi ellenzéki padsorokból legfeljebb a figyelmet tudjuk ráirányítani -, az, hogy tulajdonképpen a modell működtetése során az a szakmai apparátus rendelkezésre áll-e, amelyik segíti a gazdákat. Ha nem tévedek, akkor jelen pillanatban már az agrár-közigazgatás költségeinek nagy részét átterhelték a polgármesteri hivatalokra, a falugazdászoknak már nincs irodájuk, ingyenes iroda... (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ha kell, csatolom a hozzászólásom mellé a levelet. Ingyenes irodát, ingyenes informatikai hozzáférést kérnek a falugazdászok számára.

Az nem baj, hogy ott van az önkormányzatnál. A baj az, hogy gyakorlatilag nincs működési költségük. Hogyan akarunk mi egy teljesen új rendszert átvenni, hogyan akarjuk elfogadtatni a vidékkel, hogyan akarjuk segíteni azokat a gazdákat, akiknek gyakorlatilag erre szükségük lenne, ha a falugazdász nem tud most már a faluba kimenni? Majd utazzon száz kilométert a gazda?!

Kedves képviselőtársam, lehet, hogy ez önnek mosolyt fakasztó, nekünk nem az, a gazdáknak nem az. (Demendi László: De nem így van! - Godó Lajos: Nem így van!) Azoknak az embereknek, akiknek megvan a saját infrastruktúrája, azoknak a vállalkozásoknak könnyű, ők pontosan tudják, hogyan kell ezt az egészet megszervezni.

A másik kérdés, hogy minek kedvez, mely ágazatok azok, amelyek számára előnyös a rendszer. Többen elmondták, én csak az aquis számaira szeretnék hivatkozni. Ha megnézzük, ha az átállás 2009-ben bekövetkezne, a növénytermesztés összességében jelentősen csökken. A gofr-növények, igaz, nem olyan nagy mértékben, de a szántóföldi zöldségfélék jelentős mértékben, 4 millió euróval, tehát 11-ről 7 millióra csökkennének, egyéb szántóföld 70 millió euróról 43 millió euróra, a gyepterületek 109 millió euróról 67 millió euróra, a gyümölcsültetvények 11 millióról 6,9 millió euróra. A szőlőültetvények gyakorlatilag a kivágás esetén kapnak csupán támogatást.

Kedves Demendi képviselőtársam, majd meg kellene ezt magyarázni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyümölcstermelőknek, hogy ugyan miért is jó az nekik, ha csökken a támogatás az ültetvényekre.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban pedig, ha nem tévedek, akkor a health check keretében, ha most, novemberben megszületik a döntés, akkor az összes támogatás 10 százaléka elkülöníthető az állattenyésztésre. Tehát gyakorlatilag ebből meg lehet oldani az állattenyésztés támogatását. Különösen azért lehet megoldani az állattenyésztés támogatását, kedves államtitkár úr, mert az úgynevezett puhaágazatok esetében, a baromfi, sertés esetében egyébként sem lehetett.

(19.00)

De ha valamely gazdaságban van takarmány-, kukorica- vagy gabonatermesztési ágazat, és van mondjuk, sertés- vagy baromfiágazat, ha csökkenti a növénytermesztés támogatását - mondjuk, a gofr-növények támogatását -, akkor elvesz ezektől az ágazatoktól.

Tudomásul kell venni, tisztelt képviselőtársaim: ebben a rendszerben több pénz nincs. Az elosztás módja változik. Az elosztás módja pedig annak megfelelően változik, hogy kit akarnak helyzetbe hozni. Ez nem más, a rendszer, ahogy most kitalálták, hogy kézivezérléssel hogyan lehet a támogatást odajuttatni, ahova szeretnék, melyik az a célzott kör, amelyet megcéloztak, hogy igen, őket helyzetbe kívánjuk hozni. Nem véletlen!

Egyébként a társadalmi egyeztetésről annyit, hogy amikor a nyílt napon államtitkár úr egyértelművé tette, hogy úgyis eldöntöttük és úgyis bevezetjük - remélem, pontosan fogalmaztam, a szó szerinti jegyzőkönyv tartalmazza, hisz volt szó szerinti jegyzőkönyvvezetés -, ugyanígy zajlott korábban is: eldöntöttük, és végig fogjuk csinálni.

Magyarországon a birtokrendszert hogyan érinti ez a változás? Tisztelt Képviselőtársaim! Rendezetlenek a magyar birtokok. Nem azért, mert egy-egy gazda kezelésében vagy használatában kevés földterület van, hanem azért, ami van, nagyon sok parcellába szabdaltan, egy szerencsétlen földkárpótlást követően - ki kell mondani, igen, kimondom: szerencsétlen földkárpótlást követően - így alakult, és ha már ez van, akkor rendbe kellene tenni. Rendbe kellene tenni, de úgy látszik, 18 év nem volt rá elég.

Nos, jelenleg, ha ez az elképzelés megvalósul, akkor azt kell hogy mondjam, hogy akik ma a földet használják, főleg a nagy állami földterületek használóiról beszélek, ők ennek nyilván a haszonélvezői lesznek.

Kettős földárrendszer és kettős földbérleti rendszer alakul ki. Az a meggyőződésem, hogy ez senki számára nem lehet közömbös, hogy a magyar vidék arculata ezt követően hogyan alakul. Hisz innentől kezdve nem kell mást tennie a nagy tőkés társaságoknak, mint azt, hogy meg kell szervezni, induljanak el az ügynökök, először szerezzék meg a bérleti jogot, megszerzik a támogatást, utána elmondják ezeknek az embereknek, hogy nem ér semmit a földetek, adjátok el nyugodtan. Uraim, ha ezt gondolják, nagyon sajnáljuk, mi nem ezt gondoljuk.

Mi azt gondoljuk, hogy semmi nem sürget bennünket, fel kell készülni a versenyre, fel kell készülni 2013-ra, és ahelyett, hogy most elsőként a velünk együtt csatlakozó országok közül, hisz még egyszer aláhúzom: Szlovéniát és Máltát ne számítsuk ide... - nem az SPS-t kellene bevezetni, hanem a health checket kellene tanulmányozni, azért, hogy számunkra az mennyire nyújt lehetőséget az állattenyésztési ágazatok rendbehozatalára.

Lehet, hogy most a kormány nem tud mást kezdeni, mint azt, hogy gyorsan egy új agrártámogatási rendszert akar bevezetni, és ha 6 évig nem tudott mit kezdeni az állattenyésztéssel, most azt akarja mondani, azt akarja üzenni, hogy így majd megoldja az állattenyésztők helyzetét. Nem oldja meg, mert egyedül a tejtermelők helyzetén javít valamit, amire pedig a 10 százalék támogatás adott lesz a health check elfogadását követően.

Tehát ez kommunikációra kiváló, de igazi hatásában az állattenyésztést nem segíti, de helyzetbe hozza azokat a földhasználókat, azt a másfél millió hektár osztatlan közös földet bérlőt és azt az 500 ezer hektár állami földet bérlőt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt gondoljuk, ez pedig nem a magyar vidék érdeke.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu