IVÁNCSIK IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény hatálybalépése, az 1995. július 1-je óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai, a NATO-tagságból származó feladatok, továbbá az európai uniós integrációból eredő új kötelezettségek 1998-ban a törvény részbeni, 2003-ban nagyobb mértékű módosítását tették szükségessé. Már a 2003-as törvénymódosítás előkészítése, illetve annak parlamenti vitája során is felmerült a törvény átfogó felülvizsgálatának és egy új törvény megalkotásának a szükségessége, amelyet a gyakorlatban felmerült problémák is indokoltak. A törvény hatálybalépése óta eltelt tizenhárom évben jelentős fejlődés következett be az adatok készítésének, rögzítésének, továbbításának technológiájában. Ez új kihívásokat jelent és új követelményeket állít mind a jogalkotók, mind a minősített adatot készítők, kezelők elé.

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény hatályon kívül helyezésének és egy új törvény megalkotásának igénye már az előző kormányzati ciklusokban is felmerült. A törvény-előkészítő munka megindult, de 2002-ig költségvetési problémák és az egységes felügyeleti szervezet létrehozásával kapcsolatos hatásköri viták miatt nem fejeződött be. 2005-ben benyújtottuk a tárgyban készült törvényjavaslatot, amelynek tárgyalása az általános vitáig jutott el az Országgyűlésben a 2006. évi országgyűlési képviselő-választásokig. A választásokat követően a kormány a javaslatot visszavonta.

A jelenlegi törvényjavaslatról hosszú előkészítés és több fordulóban történt szakmai vita, valamint a társadalmi és civil szervezetekkel történt egyeztetés után kijelenthetem, a szakmai közvélemény támogatja annak tartalmát. A készítők a javaslat kidolgozása során hat alapvető célt tartottak szem előtt.

1. A nemzeti minősített adatok és a külföldi minősített adatok védelmi szintje azonosságának elérését, a NATO és az Európai Unió biztonsági szabályai alkalmazásának a nemzeti minősített adatokra történő kiterjesztésével.

2. A jelenlegi minősítési gyakorlatban sokszor automatizmushoz vezető államtitokköri, illetve szolgálati titokköri jegyzékek megszüntetését és helyettük a NATO és az Európai Unió biztonsági szabályzataiban foglaltakhoz hasonlóan a minősítéssel védhető közérdekek meghatározását.

3. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos alapjog minél teljesebb körű érvényesülése érdekében a magasan minősített adatok számának mérséklését a minősíthető adatfajták számának radikális csökkentésével és a minősítési szintek differenciálásával.

4. A minősített adat védelmének magasabb szintre emelését, a jelenleg széttagolt szakmai felügyeleti szervezeti rendszer egységesítését a nemzeti, a NATO és az Európai Unió minősített adatai, valamint a rejtjeltevékenység felügyeletének a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél történő összevonásával.

5. Az adminisztratív terhek csökkentését a minősítési eljárás pontosításával és egyszerűsítésével.

6. A NATO-ban és az Európai Unióban alkalmazott négyszintű káralapú minősítési rendszer teljes adaptálását a nemzeti minősített adatokra az államtitok és a szolgálati titok intézményének megszüntetésével.

Tisztelt Ház! A javaslat kidolgozásakor figyelemmel kellett lenni arra, hogy az Európai Unió minősített információinak védelmét az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Atomenergia Közösség biztonsági szabályzatainak megfelelően, míg a NATO minősített adatainak védelmét a NATO biztonsági szabályzatában előírtak szerint kell biztosítani.

(19.00)

A Magyar Köztársaságnak továbbra is maradéktalanul meg kell felelnie az említett biztonsági szabályzatok előírásainak, tekintettel arra, hogy hazánk vállalta: az együttműködés során kapott minősített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezeli és őrzi.

Jelenleg eltérő normák és követelmények vonatkoznak a nemzeti, illetve a külföldi minősített adatok védelmére, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a nemzeti minősített adatvédelmi rendszerünk nem lehet másodlagos. A javaslat elfogadásával tehát nem pusztán a NATO- és európai uniós követelmények átvételéről van szó, hanem olyan nemzeti minősített adatvédelmi szabályozók megalkotásáról, továbbá egységes adatvédelmi rendszer és hatósági felügyelet létrehozásáról, amelyek a nemzeti minősített adatok megbízható védelme mellett alkalmasak a minősített adatok védelmével összefüggő nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítésére is.

Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy 2011-ben Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke. Figyelemmel arra, hogy várhatóan jelentős mértékben megnövekszik a minősített adatok forgalma, a feladatok megfelelő ellátása érdekében is szükségessé válik a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmére vonatkozó rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása. A javaslat egységesen szabályozza a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmét, és csak a legszükségesebb és indokolható esetekben tesz különbséget, így például a minősítési eljárás során a nemzeti és a külföldi minősített adatokra vonatkozó előírások között.

A jogszabályi környezet megváltoztatása elengedhetetlenül együtt jár a szervezeti kérdések felülvizsgálatával is. A nemzeti minősített adatok védelmi rendszere jelenleg szervezetileg elkülönült a NATO és az Európai Unió minősített adatok védelmi rendszerétől, amely utóbbi felügyelete és szakirányítása a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megalakulásával már korábban létrejött. A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmének felügyeletét egyetlen szerv, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet lássa el.

Tisztelt Ház! A javaslat fontos célja a magasan minősített adatok számának radikális csökkentése, ezáltal védelmük hatékonyságának növelése, és hosszabb távon a védelmi igényüknek megfelelő magas költségvetési ráfordítások mérséklése. Az előzőek mellett a javaslat biztosítani hivatott, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos jogának korlátozására csak jogállami keretek között alkotmányosan indokolható esetekben kerüljön sor. E cél gyakorlati megvalósítása érdekében a jelenlegi minősítési eljárást kell egyszerűbbé tenni, amit a javaslat a káralapú minősítési rendszer további erősítésével, teljessé tételével kíván elérni.

Egy adat minősítésére ugyanakkor csak a meghatározott védendő állami közérdekek közvetlen sérelme, illetve veszélyeztetése esetén van mód. A jelenlegi államtitokköri jegyzék, illetve az egyes minősítők által kiadott számos szolgálati titokköri jegyzék helyett a minősítéssel védhető közérdekek körét határozza meg a javaslat. Ez a rendszer a minősítési tilalmak meghatározásával megfelelően garantálja az állampolgárok alkotmányos jogainak érvényesülését. A minősítés a káralapú minősítési rendszer alapulvételével történik. A kármérték a védelmi intézkedések, egyúttal az alkalmazandó minősítés szintjét is meghatározza. Minél nagyobb kárt okoz a Magyar Köztársaságnak a minősített adat illetéktelen kezekbe történő kerülése vagy illetéktelen személy által történő megváltoztatása, annál magasabb szintű személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági követelményeknek kell érvényesülnie a védelem során.

A javaslat a közérdekű adatok nyilvánossága legszükségesebb korlátozása elvének megfelelően előírja, hogy a minősítő köteles a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatok felülvizsgálatát legkésőbb 5 évenként elvégezni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi 3 évenkénti felülvizsgálat indokolatlanul terheli az állami szerveket alapfeladataik ellátása során vagy azok rovására. Ugyanakkor emiatt a felülvizsgálat formálissá válik, hiszen 3 év alatt az adatok döntő többségének minőségében alig következik be változás. A változással az állampolgárok alkotmányos jogai nem csorbulnak, mivel a minősítő az adatot bármikor felülvizsgálhatja, illetve a javaslat mindenki számára lehetővé teszi azt, hogy a minősítőnél a nemzeti minősített adat minősítésének felülvizsgálatát és a minősítés megszüntetését kezdeményezze. Amennyiben a minősítő a minősítést nem szünteti meg, a kezdeményező bírósághoz fordulhat.

A javaslat a fentieken túl a jelenleg hatályos törvényben foglaltakhoz képest számos új garanciális elemet tartalmaz. Néhány ezek közül: a minősített adat kezelése során mindig egyértelműen felismerhetőnek kell lennie az adat minősített jellegének. Vagy ilyen a másik: a nemzeti minősített adat létrejöttéhez a minősítési jelölés formai követelményeinek betartása is szükséges. De hasonló: a minősítési javaslatot haladéktalanul fel kell terjeszteni a minősítőnek, és a minősítő a felterjesztés kézhezvételét követő 30 napon belül - az eddigi lehetséges 60 nappal szemben - dönt az adat minősítéséről. A javaslat egyértelműen kimondja, hogy ha a minősítő a határidő lejártáig az adat minősítéséről nem dönt, a nemzeti minősített adat nem jön létre.

Hasonló garanciális javaslat, hogy amennyiben az adatvédelmi biztos az eljárása során az adat minősítését indokolatlannak tartotta, és a minősítés megváltoztatására vagy megszüntetésére szólította fel a minősítőt, a minősítő köteles a bírósághoz fordulni a felszólítás megalapozatlanságának megállapítása érdekében, ellenkező esetben a minősítés megszűnik. És végül még egy példa: a tervezetben meghatározott, a korábban keletkezett minősített adatok felülvizsgálatára előírt határidők elteltével a felül nem vizsgált nemzeti minősített adatok minősítése megszűnik.

A javaslat elfogadása természetesen szükségessé teszi az államtitoksértés, illetve a szolgálatititok-sértés büntetőtörvényi tényállásának újragondolását és módosítását. A javaslat fenntartja a büntetőjogi szankciórendszer differenciáltságát az egyes minősítési szintekhez igazodóan, ugyanakkor a társadalmi szervekkel lefolytatott igen hasznos és fontos egyeztetések egyik eredményeként új elemként tartalmazza, hogy a gondatlan elkövetés csak a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy esetében lenne büntethető. Tehát civil személynél csak a szándékos elkövetést szankcionálná a törvény, továbbá a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy általi elkövetést a civilekhez képest súlyosabban rendeli büntetni.

Tisztelt Ház! A javaslat új elemként bevezeti a nemzeti minősített adatok tekintetében is a személyi, illetve a telephely-biztonsági tanúsítvány intézményét, amely mind a NATO, mind az Európai Unió biztonsági szabályzatai szerint alapvető követelmény. A személyi biztonsági tanúsítvány igazolja, hogy az elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján a minősített adatot felhasználó személy meddig és milyen minősítési szintű adatokhoz férhet hozzá.

A javaslat a nemzeti minősített adatok tekintetében is bevezeti az eddig csak a külföldi minősített adatok esetében végrehajtandó iparbiztonsági ellenőrzést, és újraszabályozza annak tartalmát. Ezután, ha a minősített adatot kezelő állami szerv az állami vagy közfeladata végrehajtásához gazdálkodó szervezet akár nemzeti, akár külföldi minősített adat felhasználásával járó közreműködését veszi igénybe, akkor a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan a bizalmas vagy annál magasabb minősítési szintű adatok átadása előtt iparbiztonsági ellenőrzést kell végrehajtani. Az iparbiztonsági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a minősített adat kezelésének biztonsági feltételeit megteremtették-e az iparbiztonsági ellenőrzés alanyát képező gazdálkodó szervezetnél.

A javaslat több törvény jogtechnikai jellegű módosítása mellett tartalmazza a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását is. E módosítások a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak pontosításával lehetővé teszik, hogy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személy új beosztásba történő kinevezése esetén a kezdeményezésre jogosult mérlegelési jogkörében döntsön az érintett személy öt éven belüli újbóli nemzetbiztonsági ellenőrzésének kezdeményezéséről, így elkerülhetővé válik a különböző jogcímeken olykor párhuzamosan végzett és ezáltal indokolatlan ellenőrzések lefolytatása.

(19.10)

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadása a titokvédelmi rendszer jelentős átalakítását eredményezi. Megteremti a minősített adatok védelmére vonatkozó egységes jogszabály- és intézményrendszert, ugyanakkor e tárgyban a legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek maradéktalanul eleget tesz.

Éppen ezért meggyőződésem, hogy közös felelősségünk, hogy a benyújtott javaslatot érdemben vitassuk meg, és tekintettel annak rendkívüli jelentőségére, a vita és az esetleges módosító javaslatok mérlegelése, azokról való döntés után fogadjuk el. Kérem a tisztelt Házat, hogy ebben a szellemben járuljon hozzá a törvénytervezet sikeres megvitatásához és elfogadásához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu