DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hosszasan vitattuk a mezőgazdasági bizottságban is azokat a módosító indítványokat, amelyekhez most én magam is szeretnék itt a plénumon is hozzászólni. Nevezetesen a vita e szakaszában az 1., 4., 8. módosító indítványokkal kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani, amelyeket Örvendi László képviselőtársam nyújtott be.

Miről is szól ez a probléma? Két neuralgikus pont van, ha szabad így mondani, a törvénytervezetben. Az egyik a bázisidőszak, vagyis az a helyzet, hogy visszamenőlegesen a 2006-os évet minősíti a törvény olyan időszaknak, ami meghatározza a továbbiakra előremenően is a jogosultságokat. De a vita e szakaszához tartozó módosító indítványok a másikat érintik, ez pedig a vagyoni értékű jog kérdése.

Nem akármekkora vagyoni értékű jogról van itt szó. Ezért valószínűleg az sem véletlen, hogy milyen masszívan ragaszkodik az előterjesztő ennek a megtartásához. Becslések szerint most, pedig még a törvényt el sem fogadta a törvényhozás, egy hektár szántóterület ilyen típusú vagyoni értékű támogatási jogosultsága 150 ezer forint körüli értéket tesz ki. Ha megnézzük, hogy mennyi a pillanatnyilag bérbe adott területek nagysága, ideértve persze az állam kezelésében lévő, a Nemzeti Földalapnál lévő földeket is, valamint a magántulajdonosoktól bérelt földeket, akkor egy olyan becslést adhatunk, hogy körülbelül 450 milliárd forintnyi vagyoni értékű jog sorsa dőlhet el ezen a törvényen.

Kik is ezek a bérlők? Mert ez a kérdés. Hova akarja juttatni a törvény ezt a nem kis összeget, kiket akar föltőkésíteni, és ez mennyire illik bele abba a képbe, amit mi Magyarország agrárjövőjének, vidéke jövőjének tekintünk? Nos, kedves barátaim, az állami földek nagy része, 80 százaléka összesen 180 tőkés társaság kezében van Magyarországon. 180! Miközben a szereplők száma az agráriumban, ha a regisztrált gazdaságokat vesszük csak figyelembe, mintegy 200 ezer szereplőt jelent. Ha pedig a statisztika által nyilvántartott valamennyi gazdasági egységet, az agrárium összes szereplőjét nézzük, akkor ez 630 ezer a 2007. december 31-ei állapot szerint. Tehát több százezer szereplőről van szó az agráriumban, ezen belül 180 - ismétlem még egyszer a számot - tőkés társaság az, amely a bérelt területek 80 százalékát a kezében tartja.

Mit tervez tehát ez a törvény? Két, illetve három évig, jelenleg még három évig megtartható, de Gőgös államtitkár úr itt van, és ő már jelezte, hogy ez két évre fog módosulni. Két éven keresztül, ha lejár a bérleti szerződése a bérlőnek, megtarthatja mint vagyoni értékű jogot a támogatási jogosultságot. (Gőgös Zoltán: Ezek az uniós jogszabályok.) Kétéves spekulációs időszakot biztosítunk forgalomképes vagyoni értékű joggal olyanoknak, akik valóban szófafarmereknek tekinthetők, hiszen már nincs föld a kezükben. Két éven keresztül úgy megtarthatja a jogosultságát, a támogatási jogosultságát, kedves barátaim, az illető társaság, nagyrészt társaság, hogy nem gazdálkodik adott esetben, hanem forgalomba bocsátja a támogatási jogosultságát, ezt a bizonyos 450 milliárd forintnyi forgalmi értékű, ma ennyinek becsült vagyoni értékű jogot.

Miről szól tehát a történet? Nem egy ártatlan, egyszerűsítő, egységes farmtámogatási rendszerről van szó, hanem az agrárszereplők egy egészen szűk, fölső, 1 százalékot sem elérő rétegét részesítjük olyan feltőkésítésben, ami ezeket monopolhelyzetbe hozza, és a földtulajdonosok 1,2-1,8 millióra becsült táborát, továbbá az állami földeket kezében tartó Nemzeti Földalapot hozza hátrányos helyzetbe. Tőlük veszi el ezt a 450 milliárd forintnyi vagyoni értékű jogot, és juttatja a tőkés társaságoknak. Elfogadhatatlan!

(19.00)

Ezért egyetértek Örvendi képviselő úr javaslataival - amihez kapcsolódóan hozzászóltam -, valóban, ezt a bizonyos vagyoni értékű jogot ki kell venni a törvényből, és az ilyen típusú támogatási jogosultságnak együtt kell mozognia a földdel. A földtől elváló vagyoni értékű joggal nem értünk egyet. Legyen azé a támogatási jogosultság, aki a földet műveli, de csak addig legyen ez a támogatási jogosultság a földet művelőé, amíg valóban műveli! Ha lejár a bérleti szerződése, ez a jog kerüljön a következő használóhoz közvetlenül, abban az adott évbe kerüljön a következő használóhoz.

Lehet ez persze ugyanaz a társaság, kedves államtitkár úr. Miért nem tud megállapodni az előző évben, hogy tovább bérli a földet, és továbbmegy ez a jogosultság? (Gőgös Zoltán: Mert Magyarországon vagyunk.) Tessenek mondani, miért kell két év spekulációs időszak, miközben aki visszakapja a földjét, majd tönkremehet két év alatt, mert ő támogatási jogosultság nélkül kapja vissza a földjét természetesen, amiről ő előzetesen nem is tudott. De erre a későbbiekben - más módosító indítvány kapcsán - még vissza szeretnék térni, a bázisidőszak kérdésére, nevezetesen, hogy milyen módon tudták ezt a tulajdonosok annak idején, hogy milyen feltételekkel adják bérbe a földet.

Tehát kérem, támogassák Örvendi képviselő úr módosító indítványait - 1., 4. és 8. -, amelyben törölni rendeli ezt a bizonyos vagyoni értékű jogot.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu