VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Ebben a szakaszban valóban azok a kulcselemek megjelennek, amiről már többen beszéltek, és amelyekről én is szeretnék beszélni, és amely kérdéskörökhöz kapcsolódóan módosító javaslatokat fogalmaztunk meg. Az egyik a bázisidőszak kérdése, a másik a földdel nem aktiválható támogatási jogosultság visszakerülésének az időtartama, a harmadik kérdés pedig az, hogy a nemzeti tartalékhoz, ha oda visszakerültek földterületek, kik fordulhatnak, és milyen valószínűséggel kaphatnak abból támogatási jogosultságot. Meggyőződésem, hogy ez a három elem az, ami a kulcsa ennek a törvénynek.

Nekem is meggyőződésem - egyetértek azokkal, akik ezt megfogalmazták -, hogy evidens érdek, széles konszenzust kellene teremtenünk abban a kérdésben, hogy a bázisidőszakot kibővítsük. Olyan félreértések, előítéletek fogalmazódnak meg a kormány által rögzített 2006-os évvel szemben, hogy ezt csak azzal a technikával lehet cáfolni, ha ez kibővül. Meg kell találnunk azt a technikát, amelyik úgy bővíti ezt ki, hogy a dolog végrehajtható maradjon. Ez bővülhet lefelé is, felfelé is, elvileg eltérő módon bővülhet a különféle támogatási jogosultságoknál, hisz a jogszabály is ebben különbségeket tesz. De én szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy bővüljön. Ez egy fontos szempont lenne, és a jogszabály későbbi elfogadása szempontjából és a működése szempontjából is meggyőződésem szerint nagyon hasznos lenne.

(20.00)

Az lenne a legjobb, ha konszenzusos bizottsági javaslat fogalmazódhatna meg ebben a kérdésben. Ha ez nem megy, akkor többségivel, de mindenképpen kellene módosítanunk ezt a kérdést.

A másik kulcskérdés a földdel nem aktiválható támogatási jogosultság visszakerülésének időtartama. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a három év sok, és a hároméves, az EU-ban bevált és megfelelő gyakorlat az ottani birtokviszonyokhoz és földforgalomhoz adekvát időszak.

Magyarországon egész más viszonyrendszer van. A hároméves időszak sok. Szerencsére abban már nincs vita, hogy minimum lejjebb menjünk egy évvel, de azt is ki kell mondani, hogy a konkrét szöveges megfogalmazás szerint az úgynevezett két évnek csúfolt időszak is csak másfél évet jelent. Az egy évnek csúfolt időszak meg fél évet jelent, mert többen elmondták, hogy a bérletre vonatkozó szerződések hogyan alakulnak. Téltől gyakorlatilag tavasz végéig, ha egyéves időtartamról beszélünk, tehát ha azt mondjuk, hogy a következő támogatáslehívási időintervallum jelenti a határnapot, az egy év nem egy év, hanem fél év, a két év nem két év, hanem másfél év a gyakorlatban, ahogy ez alakul.

Itt eljutunk ahhoz az alapkérdéshez, amit valóban végig kell gondolnunk. Tőlem is többen megkérdezték, hogy miért mondom én azt, hogy lehetőleg együtt mozogjon a földdel. Bár nem kell itt hangsúlyoznom, mert mindenki megerősítette, hogy a támogatási jogosultság valóban a termelőt illesse meg, de ebben a birtokrendszerben és termelési környezetben, ami Magyarországon jellemző, igenis előfordulhat, hogy a termelő alól kimegy a föld, megszűnik a bérlete. Kimehet alóla a föld, természetesen azon az alapon, hogy volt bérleti szerződése és megszűnt azért, mert vagy másnak akarja bérbe adni a tulajdonos, vagy pedig ő maga akar termelni rajta. Nincs ezzel semmi gond, de kimehet alóla; az alól megy ki, aki termelt, és aki jogosult volt a támogatásra.

Az a kérdés, hogy számára hogyan biztosítjuk a termelés biztonságát, hogy a felhalmozott eszközparkja, a tudása és minden egyéb működhessen, más földterülettel aktiválhassa bérlettel a támogatási jogosultságát. Nekem rengeteg ismerősöm van Békés megyében, aki nem sok ezer hektáron, hanem néhány száz hektáron gazdálkodik úgy, hogy annak csak töredéke van a tulajdonában, nem tsz-utód kft. vagy rt., és semmi egyéb, ideológiailag megbélyegezhető vagy spekulatív tőketársaságnak nevezhető szervezet, amelyre itt többen hivatkoztak a múltkori időszakban.

Bocsánat, ezek családi üzemméretben dolgozó gazdálkodó szervezetek, alóluk is kimehet. Alóluk is kimehet, és nekik is meg kell adni a lehetőséget, hogy megszerezzék. Ángyán Józsefnek abban igaza van, hogy a bérleti jogviszonyok időről időre megújításra kerülnek, és ez egy eljárás, de azt gondolom, hogy a termelőt sem lehet kiszolgáltatottá tenni, hogy egyoldalúan, egyeztetés nélkül menjen ki alóla a föld.

Én ezért a magam részéről bizonytalan vagyok a fél évben, illetve a másfél évben. Azt tudom, hogy ennél hosszabb nem lehet, hogy melyik a kettő közül a jobb megoldás. Ebben a vitában megint nyitott vagyok, mégis azt gondolom, hogy ez alapkérdés.

A kérdés az volt, hogy a nemzeti tartalék ezzel összefüggésben hogyan töltődik fel, és hogyan vehetnek ki támogatási jogosultságot azok, akik termelni akarnak, akár új belépőként, akár más okból - szerkezetváltás, egyéb. Szerintem e tekintetben az elfogadott módosító javaslatok megnyugtatóan rendezik az ügyet. Tehát a nemzeti tartalékhoz való fordulás rugalmasabbá vált. Ez egy jó lépés volt. Most nem tudom pontosan, hányas számú bizottsági támogatást kapott módosító indítvány ezt kezeli. Csak egy mondatot még a versenyképességre, de arra már nincs időm, úgyhogy majd jelentkezem.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu