KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok megállapításával a legmesszebbmenőkig egyetértek. Szeretnék majd néhány dologra kitérni. Tekintettel arra, hogy a felszólalásában foglalkozott két alkalommal is az aktivitási rátákkal, ebben az esetben is szeretném a véleményemet kifejteni, illetve a legális munkavégzéssel kapcsolatosan is.

A foglalkoztatáspolitikában a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű munkavállalók foglalkoztatása esetében meghatározó reformértékű lépések megvalósítása várható az elkövetkezendő hónapokban. Az alacsony iskolázottságú és hátrányos kistérségekben élő álláskeresők vannak a legnehezebb helyzetben. Az ő mielőbbi munkához juttatásuk érdekében dolgoztuk ki az "Út a munkához" programot, a munkához való juttatás és foglalkoztatás javítása érdekében.

Szeretném megjegyezni, hogy ez a program, illetve a megvalósítás két célt is megfogalmaz. Az egyik az, hogy egy komplex megközelítést kell alkalmazni ebben a programban, másrészről pedig egymásra épülő foglalkoztatás-, illetve szociálpolitikai intézkedéseket kell végrehajtanunk. A munkára képes, a célcsoport zömét képező alacsony iskolai végzettségű személyek esetében a közfoglalkoztatásban, képzésben való részvétel, az ellátottak aktivizálásával, a munkavégzési készségük és képességük erősítésével, fenntartásával a nyílt munkaerőpiacra vezető út első lépcsőjét jelentheti.

Nagyon veretes ez a megfogalmazás. Na, lefordítom a mondandómat fehérre-feketére. Valóban, amire utalt a képviselő úr, pontosan látjuk, hogy csak a rendszeres szociális segélyen élők körülbelül 90 százalékát teszik ki azok, akik a hátrányos helyzetű kistérségekben élnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az rszs-ek csak itt élnének, hiszen Budapesten is vannak, Székesfehérváron és Győrben is élnek rendszeres szociális segélyen élők. Nagy találati pontossággal definiálható, hogy Nógrád, Borsod, Szabolcs, Békés, Baranya és Somogy, Tolna megye bizonyos területein él a zöme.

A másik nagyon fontos megállapítás az, hogy csupán munkaerő-piaci eszközökkel ezek a problémák nem kezelhetők. Számtalanszor tapasztaltuk azt, hogy azok a munkaügyi szervezetek, amelyek akár a tartós munkanélküliekkel kell hogy foglalkozzanak, nem nagyon értenek azokhoz a szociális ügyekhez, amelyeket, mondjuk, egy családsegítő szervezetben tudnak kezelni.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a családsegítők pedig nem nagyon ismerik a munkaerőpiac különböző szabályait, nem ismerik azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a munkaüggyel foglalkozó szervezetek. Tehát itt a szakma két oldalának kell közelíteni, és ezért is említettem azt, hogy komplex megközelítést igényel a felvetett probléma kezelése.

A jelenlegi közfoglalkoztatási formák reményeink szerint egyszerűbbé válnak azáltal, hogy az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás megszűnik, az egyéb nonprofit szervezetek továbbra is szervezhetnek közhasznú foglalkoztatást, és az új szabályok a közcélú, illetve a közmunka szabályaira épülnek. Az "Út a munkához" program elindítása, a közfoglalkoztatási program megvalósítása a finanszírozás megváltozását is szükségessé teszi. Olyan rendszer kerül kialakításra, amely többletforrás bevonása nélkül biztosítja a rendszer működtetésének pénzügyi feltételeit úgy, hogy az önkormányzatokat a foglalkoztatás megszervezésére ösztönzi. Mivel az érintettek jelentős hányada a terveink szerint a foglalkoztatásban vesz részt, a pénzbeli ellátás költségigénye csökken, és ez lehetővé teszi, hogy az új szabályok szerinti közfoglalkoztatás forrásai pedig emelkedjenek.

Szeretném megjegyezni, hogy a következő évben a segély-előirányzatból 24,5 milliárd forint csoportosítható át a foglalkoztatás finanszírozására, a közfoglalkoztatásra, így 47 milliárd forint áll majd rendelkezésünkre. Ez mintegy 62 ezer fő egész éves, 6 órás foglalkoztatására elegendő 73 ezer forintos minimálbér, és ez az 50 százalékos mértékű járulékokat is kell hogy tudja fedezni. Összességében ez a támogatási program közel 100 milliárd forintot fordít e probléma kezelésére.

Egyetértek a képviselő úrral az alapkompetenciák erősítésében, ugyanis az pontosan látszódik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy melyek azok a csoportok, akik a munkaerőpiacon alig jelennek meg - ezek a nyolc általánost végzettek, illetve a még annyit sem végzettek társadalma.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Folytatjuk, képviselő úr, mert ezt csak abbahagyni lehet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Forrás: parlament.hu