KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat már nem valószínű, hogy olyan lazán megbeszélésre kerülhet az Országgyűlésben, ahogy azt az előbb tettük. Az előzetes megnyilvánulásokból nyilván lehet arra számítani, hogy vitát fog kiváltani a kormány javaslata.

Olyan törvényjavaslatot terjeszt be a kormány a parlament elé, amelynek elfogadásával segítséget kíván nyújtani azoknak a családoknak, akik ma Magyarországon távhőszolgáltatással ellátott lakásokban laknak, s akiket a közelmúltban végbement jelentős olaj- és energiadrágulás különösen súlyosan érintett. Több mint 600 ezer család megsegítéséről szól a javaslat. Ez a törvényjavaslat nem csak a segítségnyújtásról szól, hanem arról is, hogy miként lehet korszerűsíteni ezeket a fűtési rendszereket, és hogyan teremthető mindehhez forrás.

Tudjuk, hogy az épületek szigetelése, a fűtési rendszerek átalakítása egyik pillanatról a másikra, egyik napról a másikra nem végezhető el. Addig, amíg a szabályozási és korszerűsítési eszközökkel elérhető a távhő árának érdemi csökkentése, csökkenése, támogatni szükséges azokat a fogyasztókat, akik ma tipikusan nem hozhatnak érdemi döntéseket az igénybe vett energia mennyiségéről. A támogatáshoz szükséges forrásokat az utóbbi időszakban jelentős, a nemzetgazdasági átlagot messze meghaladó jövedelmezőségű vállalkozásokra kívánjuk terhelni átmeneti időre, két évre kivetett különadóval.

Tisztelt Ház! A távhőfogyasztás támogatása a családok terheinek mérséklése miatt fontos, de ennél lényegesebbnek tartjuk a takarékosabb felhasználás elősegítését. Ezért kíván támogatást nyújtani a törvényjavaslat a távhővel fűtött lakások korszerűsítéséhez. A korszerűsítési célú támogatásnál a helyi önkormányzatok támogatása révén meg kell teremteni az önrész nélküli korszerűsítés lehetőségét.

A távhőfelhasználás támogatása során a fogyasztó anyagi helyzetére figyelemmel differenciált összegű támogatást indokolt meghatározni. A támogatások részletes szabályainak meghatározására a kormány kap felhatalmazást. A távhőfelhasználás mérhetővé és szabályozhatóvá tételének megkönnyítése érdekében az ezzel közvetlenül összefüggő kérdésekben a társasházi tulajdonostársak egyszerű többséggel dönthetnek.

A távhőfelhasználás korszerűsítésének, illetve igénybevételének támogatásához szükséges költségvetési források megteremtését szolgáló adófizetési kötelezettség a következő tevékenységet végző gazdasági társaságra, szövetkezetre, külföldi vállalkozóra terjed ki. A pontos megfogalmazás érdekében idézném a törvényjavaslat ezzel kapcsolatos részét: szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, azaz a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozó, a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagy- és kiskereskedő és a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet és külföldi vállalkozó érintett a törvény által.

Legalább ilyen fontos, hogy az energetikai cégek közül melyek tartoznak a kivételek közé. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat így fogalmaz. Nem tartoznak a törvény hatálya alá: 1. a villamos energia elosztására vonatkozó működési engedéllyel rendelkező, 2. az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel rendelkező, 3. a földgázelosztásra vagy földgázszállításra vonatkozó engedéllyel rendelkező, 4. villamos energia vagy 2009. július 1-jétől a földgáz egyetemes szolgáltatásra vonatkozó működési engedéllyel rendelkező - ilyenek a lakossági szolgáltatók -, 5. a földgáz közüzemi nagykereskedelmi, s végül 6. a közüzemi szolgáltatói, 2009. július 1-jéig engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, külföldi vállalkozók, ezen engedély szerinti tevékenységüknél.

Az új adó a központi költségvetés bevétele. Az adó alapja főszabály szerint az adózás előtti nyereség. Az adó alapja több esetben módosul, ilyen eset az átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás. E módosítást uniós jogharmonizáció indokolja. Ezen túl az adó alapját módosító tétel a kapott és az adott támogatás, beleértve a követeléselengedést, tartozásátvállalást is. Az adó mértéke 8 százalék.

Ennek alapján azzal számolunk, hogy a várható költségvetési bevétel eléri a 30 milliárd forintot. Más megfogalmazásban, a segítségnyújtás többletforrása 30 milliárd forint. Az új jövedelemadóra kétszer kell befizetést teljesíteni, a várható adó 90 százalékát az adóév utolsó hónapjában kell megfizetni, a különbözettel pedig az adóbevallással egyidejűleg kell elszámolni.

Tisztelt Ház! A lakossági távhőszolgáltatás díját az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény alapján a települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. Emellett az önkormányzat képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló törvény alapján ma rendeletben határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket is. A távhőszolgáltatók és a települési önkormányzatok kapcsolata azonban mégsem transzparens, hiszen e rendeleteken túl a díjképzési előírások, valamint a távhő-szolgáltatási díjak szerkezetére, a díjképzési elemekre az önkormányzat és a távhőszolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés vagy akár egy együttműködési megállapodás is tartalmaz rendelkezéseket.

A szabályozási hatáskörét gyakorló önkormányzat és a távhőszolgáltató közötti tulajdonosi kapcsolat esetén természetesen ezekre a kérdésekre tágabb értelemben a tulajdonosi gazdálkodás keretében hozott önkormányzati döntések is kihatnak. A díjmegállapítás átláthatósága és megalapozottsága érdekében léteznek ugyan jogszabályi előírások, azonban ezek együttes hatása ellenére a fogyasztók többsége számára a távhő-szolgáltatási díjak megalapozottsága kérdéses.

Függetlenül a borsos áraktól, ez már önmagában is a növekvő elégedetlenség forrása. Az egyes településeken fizetett távhődíjak nem összevethetőek. A távhőszolgáltató kötelező adatközlése sem segíti hozzá a fogyasztót ahhoz, hogy ingatlan vásárlása vagy az ingatlan fűtésének megválasztása során körültekintő, a működés hatékonyságát is mérlegelő döntést tudjon hozni. A távhőszolgáltatók egy része nem tesz eleget teljes mértékben a közzétételi kötelezettségeinek. Az önkormányzatok az ármegállapítás során legtöbbször nem veszik figyelembe az érdek-képviseleti szervezetek és az energiapolitikáért felelős miniszter véleményét.

A fogyasztók számára a díj mértékére sok esetben kiható közszolgáltatási szerződések és egyéb megállapodások tartalma nem ismert.

A törvényjavaslat e helyzet érdemi megváltoztatása érdekében a távhőszolgáltatással összefüggő ármegállapítási hatásköröket a helyi önkormányzatoknál hagyja, ugyanakkor biztosítja, hogy az ármegállapítás átláthatóan történjen, és megteremti ennek a közhatalmi ellenőrzését is. A javaslat ennek érdekében kiegészíti a távhődíjakkal kapcsolatos tartalmi követelmények törvényi rendszerét. Kimondja, hogy a csatlakozási díjat és a lakossági távhőszolgáltatás díját, illetve a távhőnek a távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben meghatározott árát úgy kell meghatározni, hogy az a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre biztosítson fedezetet.

A díjak mértékével kapcsolatban kiegészült követelmények érvényre juttatása érdekében a Magyar Energia Hivatal mint az energetikai piac szabályozásáért felelős, a kormány vagy annak tagjai által egyedi hatósági ügyben nem utasítható kormányhivatal kap új feladatkört. A hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja meg a távhőszolgáltatónak a díjmegváltoztatásra vonatkozó, az önkormányzathoz eljuttatott kezdeményezését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslatot, gondolom, komoly vita után, mégis támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(18.40)

Forrás: parlament.hu