DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt szombaton Sárospatak város önkormányzata és a Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma szervezésében az 1708-ban Sárospatakon tartott országgyűlés 300. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottunk az egykori színhelyen, a pataki vár "Öreg Palotájában". Erről az évfordulóról, úgy vélem, a tisztelt Ház falai között nemcsak kötelességünk szót ejteni, hanem nagyon is hasznos dolog, mert az utolsó kuruc országgyűlésnek a múlt és a jelen mérhetetlen távolsága ellenére is - ahogy fogalmazott kiváló előadásában az ünnepségen Várkonyi Ágnes professzor asszony - az akkor elhangzott elveknek, érveknek és elhatározásoknak komoly megszólító ereje van, különösen a válsággal küszködő jelenünkben.

Tisztelt Elnök Úr! A XVIII. század háborúkkal köszöntött ránk. Fegyverben állt egész Európa, elég, ha csak a spanyol örökösödési vagy az északi háborúra gondolok. 1708-ra a kontinensen egy általános válság bontakozott ki, amit jeleztek a kiürült államkasszák, a pestis, az éhező katonák és a kiábrándult polgárok sokasága. Akkor itthon már öt éve, jól vagy rosszul, de küzdöttünk a Habsburgok ellen. Azután 1708. augusztus 3-án Trencsénnél súlyos vereséget szenvedtek a kuruc seregek. A magyar konföderációt a bizalmi, pénzügyi és gazdasági válság mellett egy újabb sújtotta, sajnos, mondhatni, a katonai válságok sorozata. És ekkor mindenki Rákóczira figyelt: vajon képes lesz-e ebből a szorult helyzetből kivezetni az országot? Vajon képes-e válaszolni a krízishelyzetre? Ha igen, akkor hogyan? Hiszen a bécsi Burgban Savoyai Jenő már a győzelem ünneplésére készült.

Nos, e válságokkal terhelt hónapok után a fejedelem 1708. november 19-ére Sárospatakra országgyűlést hirdetett meg, hogy - idézem - "mindazoknak, melyek édes hazánknak megmaradására, mégpedig hadakozásunk szükségére valók, egyenlő szívvel, akarattal végezhessük, s elősegélésére jó rendet tehessünk".

Rákóczinak a válságra adott első válasza a gazdaság rendbetétele volt. A fejedelem megnyitó szavai megadták az egész országgyűlés alaphangját, miszerint a szegények érdekeit hangsúlyozván, gazdasági intézmények vezetőitől nyilvános elszámolást kívánt. Rákóczi a nyilvánosságot követelő politikáját így fejezte ki, idézem: "hogy az egész ország tudhassa, a törvényes kivetések és egyéb jövedelmek hova lettek!" Tudniillik ekkor két álláspont vitázott. Az egyik, hogy az ország szegény, nem elég a jövedelme. A másik viszont azt mondta, hogy az ország eredendően gazdag, csak rosszul gazdálkodnak, és egyenlőtlen a terhek elosztása.

Ekkor a jobbágyportára rendelt adóról áttértek a jövedelemadóra, és a nemeseket is adóra kötelezték. Rákóczi úgy vélte, hogy a bajok oka, hogy sokan csak a saját maguk hasznát keresik, és a szegényekre hárítják a terheket, kibújnak a kötelességeik alól. Nem csoda, ha a visszaélések, a korrupció, az önzés és az ügyeskedés Rákóczit olyan kijelentésekre ragadtatta, mint: "Az Isten inkább irtsa ki közülünk mindazokat, kik a szegénység vérében és prédálásában, s nem a szabadság keresésében fáradoznak, s csak erszényeiket tölteni igyekeznek." A megoldást a szigorú ellenőrzés és a nyilvános zárszámadás megvalósításában látták. S ennek Patakon érvényt is szereztek! Mert a pataki országgyűlésen történt először a nyilvános zárszámadás!

A válságra adott másik választ a szociális döntések tartalmazták. Igenis történelmi jelentőségű volt a jobbágykatonák felszabadítása, gondoskodás a katonák özvegyeiről, és a szabad föld lehetősége, a földesurak sérelme nélkül. "Bárki, aki a jobbágyok közül fegyvert fog, és áldozatot hoz a hazáért, az szabaduljon föl a földesúri joghatóság alól, telepítsék le őket, és kapják meg a hajdúvárosok kiváltságait." Talán kevesen tudják, hogy a pataki országgyűlés alatt sokan mélyen a zsebükbe nyúltak, például az eperjesi kollégium számára jelentős alapítványt tettek.

Az országgyűlésnek a válságra adott harmadik válasza egy határozott és aktív külpolitika megfogalmazása volt, ami ellensúlyozni kívánta Bécs hatalmi túlsúlyát, s egyben stabilizálni az ország nemzetközi tekintélyét. Döntöttek, hogy csak külső hatalmak garanciájával lehetséges a békekötés.

Tisztelt Elnök Úr! A sárospataki országgyűlés harminc napja alatt ismét bebizonyosodott, hogy Rákóczi Ferenc egy rendkívüli uralkodó, aki korszerű államférfi, akinek képességei és morálja képes kivezetni az országot a súlyos válságból. Van mit tanulnunk tőle, csakúgy, mint a háromszáz évvel ezelőtti kuruc országgyűlés tagjaitól.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

(9.40)

Forrás: parlament.hu