PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásom elején szeretném felidézni az új Ptk. kidolgozásának előzményeit.

Magyarországon az első nagy kísérlet a magánjogi törvény megalkotására az első világháború előtt kezdődött, és a különböző kodifikációs munkák átértek a '20-as évekre, majd 1928-ban az Országgyűlés végül is nem szavazta meg a törvényt. Végül 1952-ben készült el a családjogi törvény, majd ezt követően került sor - 1953-tól '59-ig tartó kodifikációs munka eredményeként - a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv megalkotására. Ez a törvény ugyan természetesen magán viseli a diktatúra politikai megrendelésének nyomait, de a kódex védelmében hozzá kell tenni, hogy nagyon sok mindent meg tudott őrizni a régi római jogi alapokból.

A magyar polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára, újraalkotására először 1989-ben állított fel kodifikációs bizottságot az Igazságügyi Minisztérium. E bizottság 1990 után Harmathy Attila és Vékás Lajos - akinek a neve már a parlamenti vitában többször felmerült -, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar polgári jogi tanszékén oktató professzorok, akadémikusok társelnöksége alatt egy ideig működött, majd elhalt.

A munka 1998-ban kezdődött újra, amikor a kormány határozatot hozott a polgári jog újraalkotásának szükségességéről, és az erre irányuló munka megindításáról. 2007 szeptemberéig a kodifikációt a kormány által megbízott polgári jogi kodifikációs főbizottság, illetve a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság irányította. Ekkor már Vékás Lajos töltötte be mindkét helyen a vezető tisztségeket.

A szerkesztőbizottság 2002-ben közzétette az új polgári törvénykönyv koncepcióját, majd 2003-ban annak a beérkezett észrevételek alapján átdolgozott változatát, utóbbit "Az új polgári törvénykönyv koncepciója és tematikája" címen. Azt gondolom, ezt minden vitában részt vevő olvasta. A szerkesztőbizottság 2006 folyamán az Igazságügyi Minisztérium honlapján folyamatosan - könyvként - közzétette az új polgári törvénykönyv szövegének indokolt tervezetét. Mindannyian jól emlékezünk: a szerkesztőbizottság arra készült, hogy a beérkezett észrevételek alapján 2007 végére második átdolgozott tervezetet ad át az Igazságügyi Minisztériumnak.

2007 szeptemberében azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - nem várva be a második, átdolgozott szerkesztőbizottsági tervezet elkészültét - magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát. A mai parlamenti vitánkban erről több képviselőtársam - Herényi Károly, Salamon László - is ejtett már szót. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007. október 29-én tette közzé a 2006-ban megjelent szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változatát. E változat indoklást nem tartalmazott, viszont nagy vitát váltott ki.

A Legfelsőbb Bíróság észrevételt is kiadott a kodifikáció állásáról: a Legfelsőbb Bíróság sajnálattal tapasztalja, hogy az új polgári törvénykönyv hosszú évek óta folyó kodifikációja ez év szeptemberében - előttünk pontosan nem ismert okokból - kedvezőtlen fordulatot vett. Erről a tényről is már itt, a Ház falai között ma volt szó. A korábban a kodifikációs szerkesztőbizottság által készített és szakmai-társadalmi vitára bocsátott javaslatnak az igen jelentős számú és súlyú szakmai észrevételek alapján történő átdolgozását ugyanis már nem a kodifikációs bizottságok - főbizottság, szerkesztőbizottság -, hanem az igazságügyi tárca munkatársai végezték el.

(A jegyzői székben V. Németh Zsoltot Móring József Attila váltja fel.)

A Legfelsőbb Bíróság közzétett véleményében sérelmezi, hogy az igazságügyi tárca - valamely közelebbről meg nem jelölt kormánykabinet állásfoglalása alapján - teljes egészében átvette a kódex további előkészítését. A közigazgatási egyeztetésre bocsátott átdolgozott tervezet ily módon nemcsak a szakmai-társadalmi vita során tett észrevételek figyelembevétele folytán tér el a korábbi szakértői javaslattól, hanem azért is, mert abban megjelenik az igazságügyi tárca saját álláspontja is. Ennek következtében ez az új javaslat számos új elemet tartalmaz, amelyről korábban szakmai vita - és ez nagyon lényeges, képviselőtársaim - egyáltalán nem folyt, s amely nincs összhangban a kormány által jóváhagyott koncepcióval sem. A javaslathoz mellékelt összefoglaló olyan célkitűzéseket fogalmaz meg az új Ptk.-val kapcsolatban, amelyek közül nem egynek nyoma sem volt a régi koncepcióban.

Majd a Legfelsőbb Bíróság úgy összegzi a véleményét, hogy mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a közigazgatási egyeztetésre bocsátott tervezet mögül hiányzik a szükséges, széles körű szakmai konszenzus, a szakmai legitimáció, ezért azt nem tartják alkalmasnak a kormányhoz, majd pedig az Országgyűléshez való benyújtásra.

A Legfelsőbb Bíróság abban látná a kodifikáció eredményes befejezésének egyedüli garanciáját, ha az IRM a kormány által felállított - és tudomásunk szerint mindeddig meg nem szüntetett - kodifikációs bizottsággal és szerkesztőbizottsággal ismét együttműködne, e bizottságok szakmai kontrolljának igénybevételével készítené el azt a végleges törvényjavaslatot, ami már valóban alkalmas lenne arra, hogy azt előbb a kormány, majd pedig az Országgyűlés elfogadja.

(14.10)

Kérdezem az államtitkár úrtól: tényleg, mi lesz a bizottsággal? Például a módosító javaslatok kapcsán figyelembe fogják-e venni az ő álláspontjukat? Lehet, hogy ez két-három hónap csúszást eredményezne egy közel egy évtizede folyó kodifikációnál, azonban ez csak jelentéktelen mértékű időeltolódás lenne. Az időtényezőnek nem lehet olyan meghatározó jelentősége, ami miatt érdemes lenne veszélyeztetni az elkészülő kódex szakmai színvonalát.

Ezt követően megjelent az új polgári törvénykönyv tervezetéhez készített szakértői javaslat könyv formájában. A kiadványt 2008. március 31-én mutatták be. A könyvbemutatón Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök mellett részt vett Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke is.

Vékás Lajos akadémikus, a polgári kodifikációs főbizottság elnöke, a "Szakértői javaslat az új polgári törvénykönyv tervezetéhez" című kiadvány szerkesztője előszavában kifejtette - ezt mindannyian olvashattuk az interneten -: a magántervezetnek számító javaslat közzétételének legfőbb célja, hogy minél több kérdésben jótékonyan befolyásolják a törvényhozás menetét. Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője rendhagyónak nevezte a kiadványt, mert az nem egy kommentár, hanem magának az új kódexnek a szerzők által javasolt tervezete, valamint annak igen részletes indokolása volt. A mű a gyakorlat számára íródott, a legmagasabb szintű tudományos igényességgel.

Az eddig elmondottakból is jól látható, hogy az új Ptk. meglehetősen alapos szakmai előkészítése az utolsó időszakban sajnálatos módon nem várt fordulatot vett. A kodifikációs bizottság szakmai résztvevőinek véleményét jól foglalja össze a Legfelsőbb Bíróság néhány perce idézett álláspontja is.

Az úgyszintén rendhagyó, hogy a kodifikációs bizottság szakmai vezetői a véleményüket, észrevételeiket külön könyv formájában hozzák nyilvánosságra, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél több kérdésben jótékonyan befolyásolják a törvényhozás menetét. Egyúttal azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy a kormány javaslatával szemben a könyv nem egy kommentár, hanem magának az új kódexnek a szerzők által javasolt tervezete. Egyúttal a benyújtott törvényjavaslat sem vitatja, hogy a legutolsó változat, amit közigazgatási egyeztetésre bocsátottak, végső soron az igazságügyi tárca álláspontja alapján készült el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük azokat a területeket, ahol érdemi különbség van a szakértői bizottság és az IRM tervezete között. Én az MDF képviselőjeként 48 ilyen témát találtam.

Személyek: 1. A cselekvőképesség korlátozásának feltételei. 2. A jogi személyek közös, általános szabályainak megállapítása. 3. A személyhez fűződő jogok védelme. 4. Az egyesülési jog a Ptk.-ban. 5. Az alapítvány szabályozása a Ptk.-ban. 6. A társasági jog beillesztése a Ptk.-ba.

A családjog területén: a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása, amelyről a kereszténydemokrata és fideszes képviselőtársaim már beszéltek; az örökbefogadás feltételei.

Dologi jog: 9. A felelős őrzés jogintézménye. 10. A tulajdonjog tárgyai. 11. A tulajdonszerzés nem tulajdonostól. 12. A közös tulajdonnal való rendelkezés. 13. A tulajdonostárs elővásárlási jogának érvényesülése - ez más terület. 14. A zálogjogra irányadó anyagi jogok szabályozása. 15. A zálogjogi nyilvántartás szabályozása. 16. A vételi jog biztosítéki célú kikötése. 17. A haszonélvezeti jog átruházhatósága. 18. Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a telekkönyvi szabályozás.

A következő ugyanilyen nagy terület, amiről még beszélhetnénk, a kötelmi jog. Itt az elévülés nyugvása, a bírósági letét szabályozása, a fogyasztói szerződés meghatározása, az eseti gondnokrendelés feltételei - nem sorolom végig mind a 48-at; a következő nagy terület az öröklési jog kérdése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindegyik területen végigmenve azt tudjuk tapasztalni, hogy a kormány által benyújtott javaslat és a szakma által elképzelt módosítás teljes mértékben különbözik egymástól.

Kérdezem, milyen kormány az, amelyik mindig azt hangoztatja, hogy a szakmai elképzelésekre szeretné a törvénymódosításait alapozni, és amikor van egy szakmai elképzelés, azzal szögesen ellentétes törvény érkezik be a Ház falai közé. 48 ilyen területet és pontot lehet megtalálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a 48 pontból csak néhánnyal szeretnék az elkövetkező pár percben foglalkozni.

Az első a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása, amellyel már kereszténydemokrata és fideszes képviselőtársaim is foglalkoztak. Nézzük: a szabályozás a bejegyzett élettársi kapcsolat, az élettársi jogviszony fennállását elismerné az azonos és a különböző nemű emberek esetében egyaránt. Aggályosnak tartom az MDF képviselőjeként, hogy a családjogi törvény módosítása, amely tartalmazza a bejegyzett élettársi kapcsolatot, még nem lépett hatályba, az Alkotmánybíróság még nem döntött a jogintézmény alkotmányosságáról, ugyanakkor a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő szabályok polgári jogba való beépítését végre kívánja hajtani. Ugyanez igaz az IRM egyéb tervezeteire is.

A kormány például az úgynevezett közrendvédelmi csomag keretén belül a bigámia szabályai közé a büntető törvénykönyvbe kívánja beépíteni a bejegyzett élettársi kapcsolatot, lényegében egyenjogúsítva ezzel a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság intézményét. A törvény alapelvei közül kikerülne a házasság védelmének elve. Azt gondolom, ez megengedhetetlen folyamat. Az alkotmány 15. §-a védi a házasság és a család intézményét, a házasságra alapozott családot, amit egy férfi és egy nő közös elhatározásból köt meg. Ennek ellenére a törvénytervezet nem nevesítené ezt az alapelvet.

Emellett az előterjesztés nem tartalmazza a házastársi hűség fogalmát, amit pedig még a Rákosi-korszak legvadabb éveiben készült 1952. évi családjogi törvény is elismert - a 24. §-ról beszélek: a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, s egymást támogatni kötelesek. A házasságkötés előtti időszakról, a jegyességről a törvénytervezet egyáltalán nem beszél, holott például a német polgári törvénykönyvben ez fontos, jogkeletkeztető eleme ennek a területnek.

A házasság megkötése, felbontása: kimaradna a törvényből a házasságkötést megelőző úgynevezett 30 napos várakozási idő, ami a hatályos családjogi törvényben szerepel. Itt is azt látom, a törvények ellentmondásban vannak egymással. A tervezet értelmében így azonnal lehet majd házasságot kötni. Az intézmény célja a felelős döntés kialakításának, a házasság komolyságának megalapozása volt, nem tudom, milyen érvek szólnak a várakozási idő eltörlése mellett. A csökkentés talán indokolható lenne.

Újdonság, hogy a házasságot bizonyos feltételek fennállása esetén a közjegyző is felbonthatja, ami álláspontom szerint szintén a házasság intézményének bomlasztása, társadalmi tekintélyének rombolása irányába fog hatni.

A második elem, amiről beszélni szeretnék önöknek, az örökbefogadás kérdése. Fontos változás, hogy a tervezet nem kívánja kizárni az egyedülálló személy által történő örökbefogadást sem. Ezzel kapcsolatban komoly fenntartásaim vannak, és ennek a területnek a társadalmi vitáját sem folytattuk le.

A harmadik terület, amiről már a kétperces felszólalásomban szóltam, a civil szféra területe. A benyújtott javaslat döntő változást irányoz elő az alapítványoknál, azzal, hogy az alapítvány fogalmának meghatározásánál elhagynák a "tartós közérdekű célra" kitételt.

A jövőben az alapítvány alapításának nem lesz előfeltétele, hogy az alapítvány célja "közérdekűnek és tartósnak" minősüljön. Álláspontom szerint a "közérdekű cél" kitételt mindenképpen meg kellene hagyni a normaszövegben.

Mindezek alapján itt a parlamentben is a következő kérdéseket tudom feltenni az MDF képviselőjeként:

Miért volt szükség a kodifikáció kialakult, majd' évtizedes menetének megváltoztatására az utolsó időszakban, egyúttal abból a korábbi szakmai résztvevőket miért rekesztették ki? Mit tervez a kormány a kiadott szakértői könyv megállapításaival, figyelembe veszi-e azokat a törvényjavaslat véglegesítése során? Átvette-e a kormány az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatba a szerzők észrevételeit? Az utolsó kérdés: Miért nem tartja szükségesnek a kormány, hogy a törvényjavaslatot visszavonja, és azt olyan formában terjessze elő újra, ami már bír egyfajta széles körű szakmai konszenzust, szakmai legitimációt is?

Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben az előbb elhangzott kérdésekre a kormánytól nem kaphatunk megnyugtató és kielégítő választ, úgy a törvényjavaslat részletes vitára bocsátása szerintem meggondolandó cselekedet az országgyűlési képviselők számára, hiszen hiába kívánunk benyújtani hozzá a frakciótól függetlenül számos módosítási javaslatot - hiszen ezek a módosítási javaslatok tulajdonképpen esetleg jobbá tehetnék a törvényt -, de azokra a kérdésekre, amelyeket az elmúlt tizenöt percben az MDF képviselőjeként felvetettem, egyáltalán nem kaptunk - legalábbis eddig én biztosan nem kaptam - választ az általános vita szakaszában.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

(14.20)

Forrás: parlament.hu