SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Számomra is nagy megtiszteltetés, hogy én válaszolhatok az ön feltett kérdésére, és higgye el, tisztelettel adózom szakmai elkötelezettségének, hogy ilyen viharos, zivataros, pénzügyi válsággal telt napok közepette is helyet tudunk szorítani az aszálystratégia kérdéseinek. Természetesen egyetértek a képviselő úrral abban - és ennek jegyében fogadtuk el idén tavasszal a nemzeti éghajlatváltozás stratégiáját is -, hogy az éghajlatváltozás a magyar nemzetgazdaságot és társadalmat fenyegető cselekvésre és kényszerítően cselekvésre szolgáló kockázat. Ez a prognózis az aszályt mint a szélsőséges vízjárás egyik végletét jelöli meg, de figyelmeztet az éghajlatváltozással járó többi szélsőségre, egyebek mellett az árvizekre és a vízminőségi haváriákra is.

Az aszálystratégia alapvető kérdései, képviselő úr, eldőltek. Célunk a megelőzés, olyan komplex vízrendszerek kialakítása, amelyek a káros vizek elvezetésére és a vízhiányos területeken a vízpótlásra egyaránt képesek. Ez a munka természetesen az érintett tárcák bevonásával már folyamatban van. Egyik legkitűnőbb partnerünk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pedig a rendelkezésére álló eszközöket felhasználva a felelősségi körébe rendelt feladatok ellátása során a földtulajdonosok, a földhasználók, gazdálkodók biztonságos mezőgazdasági termeléséhez a feltételek megteremtésére törekszik. Erre a célra kidolgozta támogatási rendeletét, amellyel olyan beruházások megvalósulását támogatja, amelyek környezetkímélők, és hozzájárulnak a víz- és energiatakarékosabb mezőgazdasági termelés kialakításához.

Ami pedig a képviselő úr konkrét kérdéseit illeti, a gyors kárelhárítás kérdése az aszály kapcsán nem merülhet fel, mivel a folyamat maga hosszú, és felelős gazdálkodás esetén szinte kizárt, hogy előre nem látható módon jelentkezik. Felkészült gazdálkodók esetében a gyakorlatban egy-két napon belül megkezdhető az öntözés, ha van engedély, vagy az engedélykérelem benyújtását igazolták a vízszolgáltatási szerződéssel rendelkezők. Az öntözővíz-szolgáltatás költségével kapcsolatban csupán az a kérdés, hogy ki fizessen, a termelő vagy helyette a költségvetésből finanszírozzuk-e ezt. A terménymentés kérdése csupán katasztrófahelyzetekben vetődhet fel, ilyen helyzetekben a kormány eddig is segített a termelőket ért károk enyhítésében, ennek fizetésében.

A közműves ivóvízellátásról szóló kormányrendelet szerint vízkorlátozást a polgármesterek rendelhetnek el. Tudomásom szerint az ezt megalapozó tervek elkészültek. A térségi előírások alkalmazását nem tartom szükségesnek, különös tekintettel arra, hogy Magyarország ivóvízellátása mintegy 95 százalékban felszín alatti vizekből történik. A kapacitás kihasználtsága jelenleg sehol sem teljes, az ivóvízellátás korlátozása aszály esetén nem valószínű.

Tájékoztatom egyébként a képviselő urat arról is, hogy a tárca gondozásában az elmúlt hetekben elkészült a nemzeti éghajlat-változási stratégiához igazodóan az aszálystratégiai munkaanyag. A közeljövőben megkezdjük az ezekkel kapcsolatos szakmai egyeztetéseket, a stratégia kialakításánál számítok a parlamenti frakciók, így a képviselő úr együttműködésére is.

Szakmai elkötelezettségében bízva kérem a képviselő urat válaszom elfogadására. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu