PAIZS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Azt hiszem, ma a mezőgazdasági, vidékfejlesztési bizottság tagjai rekordot döntenek, hiszen lassan 12 órája ülünk itt a parlamentben, és ezt tarkította egy heves vita, egy bizottsági ülés.

Azt is gondolom, hogy nagyon jó, hogy ennek a 2007-es agrárjelentés vitájának egész más a hangulata és a stílusa, mint a bizottsági ülésnek. Nem hiszem, hogy szerencsés, ha sértegetésekkel és egymás emberszámba vételének megkérdőjelezésével folytatódik egy nem diskurzus, hanem egy egyoldalú monológ. Inkább vagyok híve annak a párbeszédnek, annak a vitának, amire többen utaltak itt, dicsérve az agrárjelentést, dicsérve, hogy egy évtizede működik, hogy kitűnő alapanyag ahhoz, hogy vitatkozzunk. Természetesen attól függően szólunk erről az agrárjelentésről, hogy éppen mi az indíttatásunk, hol ülünk a padsorokban, kormánypártiak vagy ellenzékiek vagyunk. De ez egy nemes dolog, és inkább ez legyen, mint a délután sötét vonulata.

Nagyon sokan szóltak az agrárgazdaság különféle szegmenseiről. Nem kívánok ezekre különösebben kitérni, de nyilvánvalóan érintem a hozzászólásomban részlegesen azokat a területeket is, amelyekről már szóltak előzetesen: jövedelmezőség, agrárkárenyhítés, agrárdiplomácia, Új Magyarország vidékfejlesztési program, LEADER program.

A 2007. évi agrárjelentéssel kapcsolatban nagyon fontosnak találom az anyagban - és szeretnék is vele foglalkozni - a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszert, amelyet 2007. év elején vezetett be az agrártárca, és ezóta működik. Ez egy jogszabály, amely kimondja, hogy az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok esetében az állam és a gazdálkodók közös kockázatvállalása alapján nyílik lehetőség arra, hogy a károkat mérsékeljék. Az elemi károk körébe tartozik az ár- és belvíz-, továbbá az aszály- és a fagykár.

A rendszer bevezetésének egyik indoka, hogy az uniós szabályok szerint csak olyan módon lehet elemi kár okozta veszteséget enyhíteni, ha abban az érintettek is részt vesznek. A rendszer alapelve egyfajta önkéntesség és kölcsönös tehervállalás. A kárenyhítés feltétele, hogy a földterület nagysága szerint fizessen a termelő, illetve vegye figyelembe azt is, hogy milyen művelési ágban tevékenykedik. Szántóföldi művelés esetén hektáronként 1000 forintot, míg az értékesebb ültetvények esetében - ilyen például a szőlő- és a gyümölcsültetvény, ahol tavasszal hihetetlen mértékű fagykárpusztítás volt - hektáronként 3000 forintos hozzájárulást kell befizetni. A rendszerhez a gazdálkodók az első körben január végéig jelentkezhettek. Az április végi, majd május eleji fagyok jelentős, közel 40 milliárd forintos vagy ezt meghaladó kárt okoztak, elsősorban a Nyírségben és Északkelet-Magyarország területén a gyümölcsösökben.

A károk mérséklését szinte valamennyi mezőgazdasági érdekképviselet természetes módon azonnal követelte. Ezért június közepén az agrárkormányzat ismét megnyitotta a kárenyhítési alaphoz való csatlakozás lehetőségét, egy hónapra, a kárt szenvedett gazdálkodók számára, és megnövelte a kárenyhítési alaphoz való hozzájárulás összegét. A korábbi 500 millió forintot 5 milliárd forintra növelte. Azt hiszem, ez nagyon figyelemre méltó magatartása volt az agrártárcának, messze túlmutat egy üzleti alapú jelzésen, hiszen sem a biztosítótársaságoknál, sem a hitelintézeteknél ilyen nagyságrendű támogatás nem létezik, ilyen hitelhez való hozzájutás nem létezik. Azt gondolom, ez a szolidaritás példája. Nagyon helyes, hogy ezt az agrárkormányzat meglépte. De nemcsak 5 milliárdra növelte a tárca azt az alapot, amivel segíti a gazdálkodókat, hanem kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget is ajánlott az érintett gazdálkodóknak.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerhez az első körben, január végéig mintegy 3700-an csatlakoztak, 275 ezer hektárral, míg a második körben újabb mintegy 8 ezer gazdálkodó lett tagja a rendszernek, további 183 ezer hektárral.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve, a nemzeti agrárkárenyhítés-támogatási jogcím 500 millió forintos előirányzatát a rendkívüli időjárás miatt a tárca megnövelte, ez kifizetésre került - helyesebben ennek 90 százaléka - 2007 decemberében. A támogatási előirányzat a termelők és az állam kölcsönös kockázat- és teherviselésén alapuló konstrukció működtetését teszi hosszú távon lehetővé. A támogatás egyértelműen azt célozza meg, hogy a mezőgazdaságot ért elemi csapáshoz hasonló kedvezőtlen éghajlati jelenségek hatását enyhítsék.

Szeretnék röviden foglalkozni - megérdemli egyébként, van sok kritika is az agrártárcát, az agrártárca vezetését illetően - az agrárdiplomáciával, amely szerintem kevés figyelmet kapott, de meggyőződésem, hogy sikeres volt a 2007. évben, és kicsit előbbre lépve, 2008-ban is.

(20.40)

Igen aktív év volt a 2007-es, az uniós tanácsüléseken a magas szintű vezetői látogatások száma meghaladta a félszázat, nagyon sok magas szintű kétoldalú tárgyalás volt, az FVM egyik vezetőjének elnökletével zajló vegyes bizottsági ülés pedig tíz alkalommal valósult meg. A hivatalos külföldi látogatások programjában 15 alkalommal volt különféle nemzetközi kiállítás, szakmai vásár megtekintése, konferenciákon való szereplés. Az FVM szervezésében 22 magyarországi látogatásra került sor különféle nemzetállamokból. Itt a vendégek 18 esetben EU-tagországból érkeztek. Az egyes relációkat tekintve természetesen domináns Németország, Franciaország, harmadik országokkal való kapcsolatainkat illetően pedig az Oroszországgal és Kínával való kapcsolat. Nagyon jó a visegrádi négyek közötti kapcsolat, még akkor is, ha alkalmanként vannak viták, de a közös egyeztetések jó irányba vitték a dolgokat. Nagyon örülök annak, hogy a több országgal fenntartott gazdasági vegyes bizottságon belül vagy önállóan létrehozott mezőgazdasági munkabizottságok, munkacsoportok - ilyenek a kínai, francia, finn, török és német tartományi szintű kapcsolatok - továbbra is jó fórumot teremtettek az ágazati együttműködés koordinálására.

A török kapcsolatnál egy pillanatra szeretnék megállni. Örülök annak, hogy miniszter úr tavasszal elhalasztott látogatását novemberben abszolválja Törökországba. Az elmúlt hetekben volt alkalmam a magyar-török baráti tagozat alelnökeként Törökországban járni. A török tárgyalópartnerek egyértelműen kifejezték, hogy bővíteni szeretnék Magyarországgal a mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatot, vásárolnának gabonát, állattartási technológiákat - főleg a szarvasmarha-tenyésztést említették -, tenyészállatot, főleg azért, mert olyan tejfeldolgozó üzemeik vannak, ahol hiányzik az alapanyag. A törököktől pedig elmondásuk szerint lehetőség nyílna teával és törökmogyoróval való üzletelésre. Talán olyan térségek is bekapcsolhatók lennének ebbe, mint Szigetvár és térsége, amely halmozottan hátrányos helyzetű, és egyfajta török gazdasági kapcsolatélénkítéssel ezeket a térségeket fejleszteni lehetne.

De megemlíthetném a kukoricaintervenciót, a mezőgazdasági többletkészletek felülvizsgálatát is. Itt sikerült elérnie az agrárvezetésnek, hogy a 96 millió eurós bírságot ne rója ki az Unió, amely a csatlakozást megelőző időszakban felhalmozott spekulatív készletekre irányult volna. Említésre méltó - szeretném aláhúzni -, hogy tíz tagállam közül kizárólag Magyarországnak nem kellett ezt a bírságot befizetnie.

De a tejpiaci változásokat is idesorolhatnám. S most nem is annyira azzal kívánok foglalkozni, hogy Magyarország szempontjából fontos az iskolatejjel és a folyadéktejjel kapcsolatos változtatás, hanem kimondottan az iskolatejnél szeretném elmondani, nagyon örülök annak, hogy ez az akció töretlenül folyik. Nagyon sok, több százezer gyerek jut tejhez vagy kakaóhoz, természetesen attól függően, hogy az önkormányzatok milyen kondícióban vannak. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy itt csökken a támogatás. Ez azért van, mert van egy anomália ebben a dologban, mégpedig az, hogy például Szigetvár és térsége halmozottan hátrányos kistérség, s amíg a térség települései 100 százalékos vagy 75 százalékos támogatásban részesülnek, addig a térség központja egyetlen fillért sem kap támogatásként. Mindenképpen szorgalmazni fogom, hogy ezt vizsgálja felül az agrártárca.

A borreform sem egy utolsó dolog. Csak két számot említenék. Magyarországon a 2009-es javaslat szerint mintegy 12,4 millió euró helyett 16,8 millió euró lesz a lehetőség a magyarországi nemzeti borítékra vonatkozóan, 2015-re pedig ez 29,1 millió euróra nő.

Befejezésül nagyon röviden szeretném megemlíteni, hogy az EU vidékfejlesztési bizottsága 2007. szeptember 19-én egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország vidékfejlesztési programot. Ez több mint 5 milliárd eurós közpénzből megvalósuló fejlesztési program, de ebből közel 4 milliárdot az Unió költségvetése finanszíroz. Túl vagyunk a tervezésen, megvannak a stratégiai tervek. Mintegy 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra nyílik meg lehetőség, ebből 2007-ben mintegy 19 milliárd forint kifizetésre került.

Szeretném megemlíteni az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretén belül a tájházmozgalmat. Remélem, hogy Fejérdy Tamás kitűnő műemlékvédő szakember nagy álma teljesül, és a magyar tájházak a világörökség része lesz egy ilyen típusú fejlesztési forrás bevonása után.

Csontos Jánoshoz kapcsolódva örülök annak, hogy megalakultak a LEADER-csoportok. Államtitkár úr azt mondta, hogy kompromisszumalkotó kedvében van. Szeretném elmondani, a LEADER-nél is vannak olyan észrevételek, amelyeket érdemes megszívlelni. Ilyen észrevétel, tapasztalati dolog az, hogy a LEADER-projektek ugyan lehetőséget biztosítanak az adott települések, kistérségek fejlődéséhez - már azok számára, akik benne vannak -, a fejlődés a legerősebb, legfejlettebb településeken jelentkezik leginkább - itt egy hatékonyságkoncentráció van -, de ki kell mondani, hogy a gyengébb települések sajnos vesztesek. És azt is ki kell mondani, hogy az informatikai rendszer jelenlegi állapota nehézkes, körülményes, a javítása feltétlenül szükséges.

Végül szeretném megemlíteni, hogy a LEADER-munkaszervezet működését, elszámolását szabályozó végrehajtási rendeletek tervszinten elkészültek, azokat mielőbb ki kellene adni.

Az agrárjelentésben benne van a termelők nagyon hatékony és áldozatkész munkája, benne van a minisztériumnak az a munkája, amellyel a nem könnyű feltételek és állandóan változó EU-s szabályozók mellett a lehető legtöbbet sikerült kihozni 2007-ben. Természetesen lehet ezen vitatkozni, a termelés hullámzó. De mindezek alapján elfogadásra javaslom a 2007. évi agrárjelentést.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu