DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Boross Péter miniszterelnök úr nagyívű beszédét figyelemmel kísértük, nagy figyelemmel kísértük, és nem véletlen, hogy a patkó mindkét oldalán taps övezte hozzászólását. Ő példát mutatott nekünk abból a felelős államférfiúi gondolkodásból, ami minden képviselőt át kell hogy hasson, és különösen most, amikor az ország érdekeinek a megvédése érdekében erőt kell mutatnunk, nem az egymás gyalázását, hanem közös célokat, és a közös célok iránti, legalábbis a minimális közös célok iránti elkötelezettséget kell mutatnunk.

Ez a költségvetés egy biztonsági költségvetés, az ország pénzügyi helyzetének a megvédését szolgálja, megvédését a fizetőképességnek, megvédését a működőképességnek és megvédését annak, amit az ország építésében bizonyos kritikákkal kormánypárt és ellenzék egyaránt el tudott fogadni.

Nehéz időszakokban súlyos hiba lenne, ha nem gondolnánk a jövőre. Aki egy hullámvölgy mélyén nem arra gondol, hogy a felívelő szakaszban mit fog csinálni, azt készületlenül, váratlanul fogja érni a konjunktúra javulása. Mi kis ország vagyunk ahhoz, hogy a világgazdaság alapvető, fő folyamatait, konjunkturális folyamatait meghatározni tudjuk, befolyásolni tudjuk, ugyanakkor azok a gazdaságélénkítő lépések, folyamatok, amelyek a nagy gazdaságokban már megindultak, arra kell hogy ösztönözzenek bennünket, hogy mi is hasonló lépéseket tegyünk.

Nagyon remélem, hogy a jövő héten csütörtökre az Országgyűlés gazdasági bizottságának égisze alatt összehívott gazdasági csúcstalálkozón már olyan konkrét gazdaságélénkítő programokról tudunk beszélni, amelyek komplex vállalkozási biztatást, támogatást, segítséget nyújtanak elsősorban a magyarországi kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek az eddigi tevékenységük során bizonyították, hogy állják a versenyt, a nyitott gazdaság keretei között exportképesek, és a foglalkoztatás területén is igen jelentős hányadot, majdnem kétharmados hányadot foglalnak el.

Biztos, hogy egy ilyen szituációban, amikor a pénzügyi stabilitás megteremtése mellett a gazdaság élénkítése központi kérdéssé válik, fontos, hogy az európai uniós forrásokat olyan irányba koncentráljuk, csoportosítsuk át, ami a gazdaságélénkítés céljait, a cégek prosperitásának alapvető feltételeit jobban segíti. Bízom benne, hogy ellenzéki képviselőtársaim túlemelkednek a helyzet nyújtotta, rövid távú politikai előnyök nyújtotta cselekvésen, és képesek lesznek olyan együttgondolkodásra, amire miniszterelnök úr is felhívott bennünket.

Szeretném elmondani hozzászólásomban, hogy a jövő évi költségvetés kiemelt figyelmet fordít az innováció kérdésére, a pólusprogramok megvalósítására, hiszen azokat a kereteket nem szabad csökkenteni, ami a jövő közvetlen vagy közvetett megalapozását szolgálja.

Hasonló a helyzet a kutatás-fejlesztési ráfordításokkal, a Magyar Tudományos Akadémia szerepével. Olyan együttműködés van kibontakozóban az alapkutatás, illetve a vállalati kutatások között, ami egy nagyon egészséges fejlődési irányt vetít elő, nevezetesen azt, hogy a vállalati kutatások a szumma nemzeti kutatás-fejlesztési ráfordításokban lassan elérik az 50 százalékos arányt. Ez fejlett gazdaságokban inkább a kétharmad-egyharmad a gazdaság javára, ezzel biztosítva, hogy a tudományos eredmények, fejlesztési eredmények mihamarabb termékekben, szolgáltatásokban nyilvánuljanak meg, viszont mi egy fordított, egyharmad-kétharmad arányról közelítünk most az 50-50 százalékos arányra.

Szeretném a parlament nyilvánossága előtt ismertetni, hogy a kormány pozitívan döntött egy kiemelt uniós kutatás-fejlesztési program, az európai spallációs forrás, az úgynevezett ESS-projekt magyarországi megvalósításához szükséges mintegy 90 milliárd forintos saját rész biztosítása ügyében. Ez egy verseny, az ESS megszerzésében versenyben állunk Svédországgal és Spanyolországgal. Ugyanakkor arra tekintettel, hogy magyar tudósoknak a tudása testesül meg a neutronkutató központban - Mezei Ferenc és Rosta László kutatóknak az eredményei -, úgy gondolom, hogy társulva azzal, hogy Debrecen és környéke jó helyszínt tud erre biztosítani, kiegészítve azzal, hogy a költséghatékonyságot tekintve mintegy háromnegyed annyi költségből megvalósítható ez a kutatóbázis, mint mondjuk, Svédországban, nagyon remélem, hogy egy nemzeti összefogás tud kialakulni a neutronkutató központ európai pályázatát illetően, és sikeresek lehetünk ezen a területen is.

Szeretnék még szólni a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium feladatai között néhány olyan előremutató programról, amelyek a szigorú költségvetés keretei között is nagy jelentőséggel bírnak. Ezek alapvetően az energetika területét jelentik. E napokban tárgyalta a gazdasági bizottság - tegnap az energetikai albizottság, ma a gazdasági bizottság - az úgynevezett uniós energiacsomagnak a négy előterjesztését, amely a háromszor húszas vállalásnak a kérdését, a megújuló energia kérdését és az energiahatékonyság kérdését taglalja, illetve az ehhez való kormányvéleményt, országvéleményt fogalmazza meg.

Az energiabiztonság azon túl, hogy az energia ára mindig kiélezett politikai kérdés, az ország működőképességének, versenyképességének alapvető eleme, és tudva, hogy milyen szigorú szén-dioxid-kibocsátási feltételek között működünk az Európai Unió keretei között, nagyon fontos ezen a területen is a hatékonyság, a megtakarítás és hogy a reális ütemezésben történő fejlesztést egy nemzeti konszenzus kísérje. Gondolom, ennek jegyében van üzenete, hogy a mai nap ötpárti parlamenti képviselői delegáció utazik Helsinkibe Finnországba, ahol épül egy atomerőmű, annak tanulmányozására, arra történő tapasztalatcserére, hogy ők milyen jogi, parlamenti engedélyezési formában bonyolították az új atomerőmű előkészítését, és milyen energetikai előnyöket jelent számukra ez az építkezés, tekintve, hogy nulla szén-dioxid-kibocsátással termeli az energiát.

Hasonlóképpen a környezetvédelmi tárca területéről szeretném megemlíteni, hogy azzal együtt, hogy bizonyos szigorításokat tartalmaz a környezetvédelmi tárca költségvetése, az intézményi költségek és ezzel összefüggésben a hatósági tevékenység csökkenés helyett még némileg bővülő lehetőségeket is magáénak mondhat a következő évre vonatkozóan.

(13.10)

Tehát azzal együtt, hogy valamennyi szigorú uniós környezetvédelmi előírást betartjuk, a hatósági működés remélhetőleg a beruházások engedélyeztetési folyamatában nem időhátrányként, hanem egy reális ütemezésben lesz figyelembe vehető.

Visszautalnék hozzászólásom végén is Boross Péter miniszterelnök úr hozzászólására, hogy mi van a tehetségekkel, mi van a kiművelt emberfőkkel. Biztos, hogy bizonyos folyamatokat, amelyek megnyilvánultak az utóbbi 10-15 évben, elsősorban abban, hogy a felsőoktatási intézményekben tanulók aránya örvendetesen felfutott... - ilyen körülmények között fokozott feladata van a tehetséggondozásnak, tehát hogy ne csak egy tömegoktatás legyen, hogy örüljünk annak, hogy minél több diplomás fiatalunk lesz, hanem arra is figyeljünk, hogy a korábban, és úgy gondolom, ma is nagy hírű magyar felsőoktatás azon a területen, ahol kutatási eredményeink élenjáróak, különösen figyeljünk a tehetséggondozásra, és biztosítsuk a lehetőséget mind költségvetési, mind szervezési, szabályozási keretekkel, hogy ezek a tehetségek itthon maradjanak, tudásukkal, eredményeikkel az ország javát szolgálják, miként remélhetőleg mi is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu