DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Valljuk be, párját ritkító helyzetben vagyunk, hiszen a költségvetési törvénytervezet vitája során nincs a hagyományos értelemben vett pénzügyminisztériumi előterjesztés (Keller László: Itt van. - Felmutat egy iratköteget.), ellenben van két módosított változat, és főleg ez a második módosított változat - valljuk be - igazából valódi, mindenki számára nyilvánvaló hatástanulmánnyal nincs és nem is lehet alátámasztva.

Ebből az következik, hogy a költségvetés sarokszámai - úgy, ahogy az ÁSZ elnöke is mondta - igen nagy kockázatot jelentenek, különösen abban a feltételrendszerben, hogy a kormánynak nincs egyértelmű gazdaságpolitikai stratégiája arra vonatkozóan, hogy ebből a helyzetből hogyan lehet kitörni.

A kormány ugyanis szeptember 24-én nyújtotta be először a 2009. évi költségvetési törvénytervezetét, amelyben még 3 százalékos növekedéssel, 4,3 százalékos inflációval és 3,2 százalékos hiánnyal számolt. Majd ezt átdolgozták, a hiánycél csökkent, aztán jött az a bizonyos október 17-e, amikor először lehetett hallani arról, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások eredményeképpen alapvetően átírták vagy át fogják írni a költségvetés sarokszámait. Ez a sarokszám most már 4,5 százalékos inflációs növekedést feltételez, lényegében megáll a gazdasági növekedés; hogy most 0 vagy 0,2 százalék lesz, azt majd a jövő eldönti, de inkább mínusz 1-et jósolnak a gazdasági kutatóintézetek, ahogy képviselőtársaim is ezt megfogalmazzák. A háztartások fogyasztása 3,1 százalékkal fog csökkenni, a reálbérek pedig 2,7 százalékkal, és legalább 1 százalékos beruházás-visszaesésre kell majd a jövő évben számítanunk. A bevételi főösszeg és a kiadási főösszeg csökkent, ennek eredményeképpen a hiány mintegy 100 milliárd forinttal csökken mint hiánycél, de az ÁSZ elnökének véleménye szerint, amit hallhattunk, ennek a teljesülése nagy kockázatokat rejt magában.

A költségvetés igazi vesztesei a bérből és fizetésből élők, a tárcák vonatkozásában pedig elsősorban a közlekedési tárca. A közlekedési tárca, de alapvetően a gazdasági tárca bizonyos intézményei is ebbe a kategóriába sorolhatók. Néhányat csak azért említek meg, mert úgy gondolom, lényeges odafigyelni, hogy mi várható, hisz ez a költségvetés többletbefizetésre kötelezi a jövő évben a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, a Magyar Energia-hivatalt, a Magyar Szabadalmi Hivatalt és még a földhivatalokat is. Viszont - tegyük már a szívünkre a kezünket, tisztelt képviselőtársaim! - visszaeső gazdaság mellett, márpedig egyértelműen ez fog sajnálattal bekövetkezni, ugyan miből fognak ezek az intézmények többletbefizetést teljesíteni?

Főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy azért a 13. havi fizetés ebben a szektorban való elmaradásának bizony lesznek a munkára vonatkozó hatásai is. És, ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, akkor egy gondolat erről a 13. havi köztisztviselői és közalkalmazotti fizetésről, ami a rendszerváltás egyik nagy vívmánya volt. Ez nem az MSZP-nek, és különösen nem az SZDSZ-nek az eredménye, úgy gondolom, ez mindenkinek az eredménye. Most mindezt egyszerűen - idézőjelben - a válság oltárán beáldozzák, miközben befagy a családi pótlék, megugrik az infláció. Ez azt jelenti - fordítsuk le magyarra -, hogy nem igazán érdemes becsületesen dolgozni Magyarországon, mert azok járnak jól - sajnos -, akik adót titkolnak el az elkövetkező időszakban is, és valamilyen formában kihúzódnak majd az átláthatóságból arra a szürke-fekete mezsgyére, amelyikről az elmúlt időszakban olyan sok intézkedés meghozatalával próbáltuk a gazdaságot visszavezetni.

Ugyan nem a gazdasághoz tartozó, de a nemzeti közérzet szempontjából alapvető szempont, hogy a kormány történelmi felelősséggel tartozik a gyed intézményének cserbenhagyásáért. Ami - legyünk őszinték - oly módon történt meg, hogy benne van ez a költségvetésben, csak ez a 111 milliárd forintos kiadás most bement az Országos Egészségbiztosítási Pénztár keretei közé, és majd... (Keller László: Természetesen.) Mivelhogy nem tudjuk, mennyi lesz az infláció, tisztelt képviselő úr, tisztelt államtitkár úr, azt majd jövőre látjuk, hogy a működési költségek az egészségbiztosítás területén hogyan nőnek, azt még ma prognosztizálni sem lehet. Ebből következően választás elé került a magyar társadalom. Választhat afelől, hogy az öregek mellé áll és azokat támogatja, vagy választhatja azt, hogy onnan lecsípve valamit ennek a pótlására fordítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Térjünk vissza azonban a makroszámok világába! A jelenlegi kiúttalanságot mi sem jellemzi jobban, hogy alapvetően mást kell megfizetni 100 forint adóból egy 250 főt foglalkoztató cégnek, mint a kis- és középvállalkozásoknak. Alapvetően méltánytalan helyzetben vannak a kis- és középvállalkozások, és hát nyakunkon van egy óriási, igazából pontosan nem is tudjuk, mekkora nagyságú államadósság. Mert hiszen mindaz, amit magyar forrásokból megtudunk, azok sajnálatos módon nem egyeznek azokkal a nemzetközi fórumokon elhangzó összegekkel, amelyeket ott megjelentetnek. Én csak reménykedem abban, hogy az az igaz, ami a magyar forrásokban megjelenik.

Ezért ne is beszéljünk ennek az értékéről, de azért engedjék meg, hogy két szót szóljunk arról, mit is jelent ez, csak a valóság tisztánlátása érdekében. Ahhoz, hogy a költségvetésünket a jövő évben igazából finanszírozni tudjuk, hetente 400-500 millió eurót kell felvennünk. Olyan feltételrendszerben, amikor a jelenlegi IMF-kamatok is - legalábbis azon információk szerint, amelyek hozzánk eljutottak, mert hát nem teljes értékű az információ, ami rendelkezésünkre áll - bizony 5-6 százalék közötti tartományban vannak. Vélhető, hogy a szabadpiacon ettől nagyobb kamatfeltételekkel jutunk majd forráshoz. Azaz ez azt jelenti, kedves képviselőtársaim, hogy majd hitelből finanszírozzuk továbbra is a költségvetésünket, az az 1000 milliárd forint, ami jövőre növekedésként be van terjesztve, nagyjából heti 20 milliárd forintot jelent. Ez azt jelenti, hogy egy-egy család egy-egy tagjának hetente fejenként 2 ezer forinttal növekszik az adósságállománya.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs átfogó gazdaságpolitika, pedig az Európai Unióban ma mindenütt a bankokban való befolyásra törekszik az állam. Kezemben tartom azt a tanulmányt, amely ezt részleteiben tárgyalja. Mindenütt kis- és középvállalkozás-fejlesztés, fogyasztástámogatás van. Jó lenne, ha a kormány - ahogy Göndör képviselőtársam mondta - ezekkel az irodalmakkal is foglalkozna.

Van még egy dolog. Ma új elnököt választott az Amerikai Egyesült Államok, és ez az elnök azt mondta, hogy győzelem esetén meg akarja változtatni a világot. Januártól egészen biztosan új helyzetre kell felkészülnünk.

(9.20)

Én ma nem látom, hogy a kormánynak lenne stratégiája arra, hogy erre a januártól esedékes új helyzetre felkészülne. (Derültség az MSZP padsoraiban.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu