KATONA KÁLMÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Többnyire mindenki kitalált jelzőt erre a füzetre. Én füzetnek nevezném e költségvetésnek adott anyagot, ugyanis a költségvetésben szokott lenni indoklás, itt pedig nincs. Azt gondolom, a magyar parlamentarizmus történetében ez egy úttörő lépés. Egy környezetvédelmi vonatkozása van: papírtakarékos; tehát nem ismételte meg a köteteket.

Ha tovább lehetne lépni, javasolnám, hogy a következő változatát - mert én biztos vagyok benne, hogy lesz - csak CD-n kapjuk meg, ugyanis mindnyájan kaptunk laptopot. Van technikánk, tehát meg tudjuk nézni. Felesleges előállítani ezeket a papírokat. A jelzőn gondolkodva először a tanácstalanság jutott eszembe, de miután a szakterületem a környezetvédelem, infrastruktúra, én a színét határoznám meg, mégpedig azt, hogy milyen színű. Nem zöld ez a költségvetés. Akkor nem zöld, amikor az egész világ tulajdonképpen érzi, hogy a globális felmelegedés ellen védekeznünk kell, alkalmazkodnunk kell, olyan feladataink vannak, amelyek nem halaszthatók, még akkor sem, ha válság van.

A tárca költségvetését 1,4 milliárddal kurtítja meg mindössze - mondanám -, de ha megosztom önökkel azt a megfigyelésemet, hogy a környezetvédelmi tárca az a tárca, amely tulajdonképpen gazdálkodó szervezetként is megállná a helyét, ugyanis ha a szén-dioxid-kvóta eladásából befolyt, általunk nem ismert összeget nem számolom, akkor 85 százaléka bevételekből jön ki a tárca költségvetésének. De ha a kvótabevételt hozzáadom, akkor meghaladja 15-20 milliárddal a saját költségvetését, tehát egy önfenntartó tárcaként is működhet. Ez azért fontos, mert a köztudatban általában az van, hogy a környezetvédelem pénzbe kerül. Nem! A környezetvédelemnek vannak bevételei, a termékdíj, a vízkészletjárulék, intézmények saját bevétele, ökoadó, környezetterhelési díj, és ezekből képes működtetni a szervezetét megfelelő szinten.

Az előttünk álló költségvetés - és én kicsit visszább mentem eggyel, mert a szerkezetét ott lehet látni - nagyon fontos kérdésekkel nem foglalkozik. Nem foglalkozik például a felszín alatti vizek védelmével. Egy árva buznyákot sem szán erre, miközben késésben vagyunk, nagyon erős késésben. Ugyanis a felszín alatti vizek azok, amelyek ha elszennyeződnek, ha nincsenek védelem alá helyezve, akkor azoknak a helyrehozása majdhogynem lehetetlen. Tehát erre fordítani kellett volna.

A másik fontos terület, amiről folyamatosan beszélünk, és ez már turisztika, országkép szempontjából is egy nagyon fontos elem, ez a világörökségi törvény hiányával kapcsolatos pénzhiány. Ma, ha ezt a költségvetést nézem, továbbra is az a helyzet, hogy ha Hollókőn lecsúszik egy cserép, nincs az, aki azt az egy darab cserepet megfinanszírozza. Nincs erre egy fillér sem a költségvetésben. Nagy hibája a költségvetésnek, ami, mondhatom úgy, most már népbetegség, a pollenekkel kapcsolatos allergia. A költségvetés ugyan beletesz 953 millió forintot parlagfű elleni védekezésre, de tudjuk, hogy ez kevés. Volt egy jó konstrukció, az 1 százalékos lakossági szja-ból való hozzájárulás. Ez kiegészítette ezt a keretet, a költségvetés ezt már nem tartalmazza, nem fogadja el, nem lehet felajánlani, pedig azt hiszem, arra lehetne alapozni, hogy aki nagyot tüsszent a parlagfű miatt, annak eszébe jut, hogy az szja 1 százalékát ennek a megszüntetésére fordítanám.

A nukleáris pénzügyi alappal kapcsolatban itt tudjuk meg azt, hogy a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének a projektje leállt, miközben azon dolgozunk, azon dolgozik a parlament, a szakma, hogy meghosszabbítsa Paks élettartamát, új erőművet építsen, ugyanis úgy tűnik, hogy az egész világon az atomenergia nélkül nem lehet megoldani az energiabiztonságunkat, különösen Magyarországra ez jellemző. De ez a nagy aktivitású hulladékok elhelyezése nélkül nem megoldható.

A költségvetés erre utal a szöveges részében, hogy majd jövőre átgondoljuk, de ez a munka megállt. Van ennek a költségvetésnek egy alapja, ez a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogják elhinni, 198 millió forint költséggel osztott el ez az alap 45 millió forintot. Megismétlem: 198 millió forint fenntartási költsége volt az alapnak, és 45,8 millió forintot helyezett ki. Ez azt jelenti, hogy 4 forintért kezelt 1 forint támogatást, és az alap most is benne van a költségvetésben. Évek óta mondjuk, megismételjük, hogy nincs rendben. Közben elindult egy agrárkár-mentesítésről szóló törvénytervezet, most kezdtük tárgyalni. Ennek a pénze még nincs benne a költségvetésben. Ha elfogadjuk, akkor nem tudom, hogy honnan lesz az a pénz, ami az állam saját részét adja. Az egy másik kérdés, nem ebbe a vitába tartozik, hogy mi a véleményem erről az előterjesztésről - de hogy a költségvetésben nincs benne... Ugyanúgy nem találom a Robin Hood-adó pénzét sem. Hősiesen küzdünk a nyilvánosság előtt és a bizottságban, hogy hogyan legyen, mint legyen, jó, rossz, és közben a költségvetésben nem lelem.

Ha majd valaki szól, hogy hol van, de lehet, hogy átkereszteltétek, de nincs. (Dr. Katona Béla: Még nincs megszavazva!) Nem! Tervezni kell, ha egyszer a kormánynak van egy elhatározása és nincs a költségvetésben... (Dr. Katona Béla: Az elfogadás után lehet bevetetni... - Zaj. - Az elnök csenget.) A lényeg az, hogy nincs. A közbeszólásra nem szoktak reagálni, de reagálok. Hiányoznak az irányszámok. A majdnem a tárcát illető területek irányszámai vagy nincsenek, vagy hasraütésre ugyanazokat a számokat írja 2010-re, 2011-re, 2012-re, amit 2009-re. Ez azt mutatja, hogy nincs meg az a bázis, amire terveznek, az a jövőkép. Egyébként ez a termékdíjtörvénynél nagyon jól kijön.

Az energiatakarékosság kérdése: azt a mondatomat nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb, a legtisztább. A költségvetés 1,6 milliárdot szán erre a területre. Ez háromezer háztartás korszerűsítésére alkalmas; nagyon szerény összeg. A sajtóhírekre, az újsághírekre hivatkozva tudom azt, hogy ez egyébként gyakorlatilag elfogyott, a jövő évre tervezett keret is. Ez egy strukturális problémája a költségvetésnek. Arra a területre, ami nagyon hatékony, nagyon gyorsan megtérülő, kell nagyobb összeget szánni, tervezni, mert nem lehet az, hogy fűnyírószerűen az egészet levágom, és semmiféle koncepciót nem alkalmazok.

Az üvegházhatású gázokról nyilván mindnyájan hallottunk. Ezzel kapcsolatban, az üvegházhatású gázok csökkentésével kapcsolatban kutatási keret volt a tavalyi költségvetésben. Most is van 9 millió forint; nem 90, nem 9 milliárd, hanem 9 millió forint. A Vásárhelyi-terv gyakorlatilag nincs, ugyanis a tavalyról áthúzódó 600 millió forint van. Ezt én úgy fogom fel, hogy ez gyakorlatilag nincs.

(10.40)

Azt, hogy hány helyen szerepel a költségvetésben 2008-ra (Sic!) nulla, csak így felsorolásszerűen mondom. A madárvédelemtől a természetvédelmi kármentesítésig - ott van egy kis összeg, bocsánat -, a természetvédelmi nemzetközi pályázatokra például. A civil szervezeteket nem szeretjük, a civil szervezetek támogatására a költségvetésben nincs pénz, de kerékpárútra sincs. Tehát nem értem, hogyan gondolta a kormány, hogy ezeket a fontos területeket teljes mértékben kihagyja. (Lapoz az iratai közt.)

Megtaláltam végre, az előbb akartam mondani: víz keretirányelv: nulla; madárvédelem: nulla; társadalmi szervezetek támogatása: nulla; természetvédelmi információs rendszer: nulla; felszíni vizek védelme... Tehát olyan fontos területeken van a költségvetésben egy vízszintes vonal, amire nem is gondoltam volna, hogy ilyen tevékenységekre nem adunk pénzt. Ezzel szemben megtaláltam végre, hogy az autópályákra mennyit fogunk költeni - nem építésre, hanem csupán a rendelkezésre állási díj -, itt vannak hosszú távon számok: 54 milliárddal indulunk, 55; 74; 96; 103. Tehát nem tudom, hogy ennél jobban lehet-e érzékeltetni azt, hogy a kedves kormánypárti képviselőtársak a szabad demokratákkal együtt hogy adósítottak el minket, hogy tették a terhünkre azokat az óriási terheket. 100 milliárd forintot fogunk fizetni csak azért, hogy azokat az autópályákat használhassuk, amelyek megépültek, és ha tovább húzza a vonalat, nyilván az már felmegy 200-ig is, csak azt még nem láttam. Közlekedésizaj-védelemre nulla forint van betervezve. Tehát azt gondolom, hogy ha azt mondom, hogy ez nem nevezhető zöld költségvetésnek, akkor nagyon udvarias vagyok.

Pozitívumként mondanám, hogy a nemzeti parkokra és a környezetvédelmi hatósági munkára fordítandó pénz kurtítása elviselhető szinten van, hogy nem vették vissza a természetvédelmi őrök számát, hanem a nyár körül meghozott növekedés bennmaradt. Ezt a pozitív kategóriában kell említenem, ugyanakkor azt gondolom, hogy a megújuló energiára fordítandó erőforrásoknak sokkal markánsabbnak kellene lenni ezen a területen. A Meteorológiai Intézet dolgában kicsit bizonytalan vagyok, mert egyik helyen úgy láttam, hogy elvettünk tőlük, a másik helyen mintha maradt volna, de arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a globális felmelegedés időszakában ennek a területnek a támogatása, finanszírozása lényegesen nagyobb erőfeszítéseket igényel, tehát szem előtt kell tartani.

Még egy közlekedéssel kapcsolatos gondolatot engedjenek meg nekem! Van a BKSZ, a Budapesti Közlekedési Szövetség. Nyilván abban nincs vita köztünk, hogy a közösségi közlekedést fejleszteni kell, a képviselő urak akárhonnan jönnek az országból, tapasztalják a budapesti közlekedés nehézségeit, erre alakult a Budapesti Közlekedési Szövetség. 1,9 milliárd forintot szán a költségvetés erre, egy olyan konstrukcióra, amelynek nincs elszámolási rendszere, semmi komoly koncepciója nincs; egyetlenegy eleme van, hogy a vonat - a vasút -, a Volán és a BKV járműveit egy közös bérlettel lehessen használni. Ennek az eredményéről országgyűlési képviselőként nagyon keveset tudunk, de azt bizton állíthatom, hogy senki nem tudja megmondani, melyik közlekedési eszközt hányan használják egymás helyett.

Hasraütéses pénzelosztás van, erre egy elektronikus jegyrendszer kellene. Ennek a fejlesztése, kutatása, előkészítése folyik a BKV-nál. Vele párhuzamosan folyik a MÁV-nál egy másik rendszeré, és ismereteim szerint még a Baja államtitkár úr által felügyelt területen is folyik egy elektronikus jeggyel kapcsolatos munka. Három helyen! - egy kormány, egy ország költségvetése három helyen. Egyébként nem lesz egyikből sem semmi így, ugyanis ennek olyan rendszernek kell lennie, amely az összes magyarországi közlekedésre használható, hiszen akkor lenne csak értelme. 645 millió forintot fordítunk egyébként a közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése, elektronikus jegy és beléptetőrendszer előkészítésére, külön soron. Tehát ezeknek a kormányzati összhangja számomra egyébként azt üzeni, hogy a közlekedési tárca, az energetikai tárca - azt hiszem, most így hívjuk - gazdátlan.

Még egy észrevételem van a költségvetéssel kapcsolatban. Azoktól a hivataloktól: az Energiahivataltól elvesz, a Hírközlési Hatóságtól elvesz pénzt. Úgy ismerem a törvényt, amely ezekről a szervezetekről szól, hogy a bevételeik és a kiadásaik összhangban kell hogy legyenek. Tehát az Energiahivatalról szóló törvény azt mondja, hogy úgy kell megállapítani a díjait, hogy eltartsa önmagát, ugyanígy a Hírközlési Hatóságról is. Tehát ha most ettől elveszek, ennek a törvényességét is kétségbe vonnám. Azt gondolom, valaki, aki képes arra, hogy önmagát finanszírozza, annak kell hagyni, hogy hatékonyan dolgozzon.

Befejezésül azt szeretném mondani, hogy jobban szeretném ezt a költségvetést, ha legalább azt mondhatnám rá, hogy ez egy világoszöld költségvetés. Talán lehet rajta igazítani, de mindenképpen az anomáliákat ki kellene igazítani a hátralévő időszakban, és talán nem ártana, ha a költségvetési döntések mellett lenne indokolás is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MDF és a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu