PAIZS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Nem lehet elvonatkoztatni a világgazdasági válságtól, benne egy nagyon komoly pénzügyi és tőkepiaci válságtól. Egyetértek ezzel a megállapítással, az előttem szólóét is tulajdonképpen el tudom fogadni, és többen szóltak ma erről, ilyen oldaláról a költségvetésünk elfogadásának. Nyilvánvaló ebből fakadóan, hogy a 2009. évi költségvetés inkább a kényszereké, a korlátoké, mintsem az előttünk álló nagyon szélesre nyitott lehetőségeké.

Ennek a kényszernek következtében jól tudjuk, hogy háromszor át kellett dolgozni a költségvetést, a harmadszori költségvetési átdolgozás után a gazdasági növekedés mínusz 1 százalék. Én csak merem remélni, hogy nem kell 2009-ben majd újra elővenni a költségvetést, de nincs kizárva. Ehhez a vitához, ami alkalmanként nagyon komoly vita, alkalmanként nagyon nemtelen, hadd mondjam el, hogy természetesen nem csak rajtunk állnak az okok, ha a költségvetést kell majd módosítani. Igen, előfordulhat, hogy a gazdasági növekedés még komolyabban befolyásolja a 2009. évi költségvetést, egyes közgazdászok szerint akár mínusz 3 százalékos GDP, költségvetési hiány is előfordulhat.

Mindenkinek látnia kell, hogy ez nagyon komoly pénzügyi krízis, amely ellen világméretekben veszik fel a harcot; nem kerülheti el természetesen Magyarországot sem, és itt hadd reagáljak az ellenzéknek. Nagyon sokszor ostorozza a miniszterelnököt, a kormányt, hogy nem időben jelezte, helyesebben: nem jelezte időben a válság kezdetét. Én közgazdász vagyok, és elég sokat foglalkoztunk annak idején a Wall Street problémáival. Úgy emlékszem rá, hogy egyetlen tankönyvben sem volt az leírva, hogy a válság bolyong a Wall Streeten, aztán eléri a New York-i tőzsdét, bekopog, és azt mondja: itt vagyok teljes egészében, én vagyok maga a válság. A válságnak nem ez a velejárója. A válság hirtelen jön, mint a tájfun. Sajna, most is így jött ez, így érte el hazánkat is.

Még a felelős magatartásról; azt gondolom, lehet ezen vitatkozni, moralizálni, de hadd kérdezzem meg, főleg az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaimat: a miniszterelnöknek az lett volna a helyes magatartása - hivatkoznak egy hétfőre -, ha azon a bizonyos hétfőn azt mondja, hogy kérem szépen, az országot nagyon komoly pénzügyi válság, gazdasági válság fenyegeti. Vagy pedig, amíg nincs itt a válság - nagyon helyesen -, felkészülünk a válság tüneteire, és például megoldjuk a betétbiztosítást. Mert meggyőződésem, ha nem ezt tette volna a miniszterelnök, akkor talicskaszámra tolták volna ki a pénzt az országból, mondjuk Ausztriába és Svájcba, mint ahogy ez megtörtént egyébként Izlandon. Ennyit erről, általában.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Még annyit, hogy szeretném emlékeztetni a túloldalt ülőket, hogy nem egy szocialista specialitás ez a szituáció. Emlékeztetnem kell önöket, hogy 1994 után, egy MDF-kormányzást követően 1995-96-ban 400 milliárd forintnyi készenléti hitelre szorult az ország. Persze, önök készek a válaszra: azt mondják, hogy tulajdonképpen nem is az MDF-kormány okozta ezt a válságot, hanem a szocializmusnak az a bizonyos 50 éve. Csak emlékeztetőül szerettem volna önöknek elmondani, mert erről az önök padsoraiban természetesen kevés szó esik, vagy nem esik szó.

Ez egyébként - meggyőződéssel vallom - az ország védelmének a költségvetése. Mozgósít minden eszközt, hogy erősítse a munkahelyek védelmét, a hazai vállalkozások védelmét, a forint védelmét, az emberek megtakarított pénzének védelmét, az elmúlt két évben megszenvedett, elért költségvetési egyensúly védelmét, a fenntartható nyugdíjrendszer védelmét. A védelemnek ára van. Ezt csak közösen fizethetjük meg. Azon is csodálkozom, hogy önök azon csodálkoznak, hogy természetesen a háztartások is az egyik áldozat lesz. Igen, természetesen a háztartások is áldozatok lesznek, mint ahogy igazi szereplői a piacnak, természetesen. Ha önöknek ez nem természetes, ajánlom, hogy vegyék elő a közgazdasági tanulmányaikat, frissítsék fel, érdemes lenne. Meggyőződésem, hogy sokkal nagyobb árat fizetnénk akkor, ha most ezeket az intézkedéseket nem tettük volna meg, többek között a készenléti hitelt nem vettük volna fel.

Engedjék meg, hogy beszéljek az agrárágazatról. Önök azt mondják, hogy nagyon kevés jó történik. Előttem van az agrár- és vidékfejlesztés támogatásának 1. számú melléklete. Ebben az szerepel, hogy a tavalyi 428-429 milliárd forinttal szemben 480,3 milliárd lesz az agrárbüdzsé költségvetése. Nehogy azt gondolják, tisztelt képviselőtársaim, hogy a bizottsági ülésen az ellenzéki padsorokban ülők ezt méltányolták volna - ugye, ez több mint 10 százalék -, ellenkezőleg.

Tudom, hogy minden relatív és abszolút. De azért azt gondolom, hogy akkora relativitásnak és akkora abszolutivitásnak kellene lenni, hogy elismerjék, az agrárágazatba az erőfeszítések révén nagyon komoly forrás fog jutni. Azt gondolom, a zsigeri politizálás helyett alkalmanként célszerű lenne - lásd az agrárágazatot - elővenni az együttműködési készséget, és annak mentén politizálni és nyilatkozni. Lehet támadni mindent, mindenre lőni, de az elmúlt időszak két választása azt igazolta, hogy nem mindig célravezető a negatív kampány és a nagyon erőteljes kritika olyan ágazatok esetében is, amelyek, ha nem is sikerágazatok a '70-es évek módján, hanem jól irányított ágazatok. Bizonyítja ezt, hogy igazán nagy agrártüntetések nem voltak az elmúlt időszakban, köszönhetően az agrárkormányzatnak, Gráf Józsefnek.

Az FVM fejezeti költségvetésében a második körben benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján mintegy 174,5 milliárd forint költségvetési támogatás áll rendelkezésre. A kiadási előirányzat 333,7 milliárd forint, de a minisztérium számol egy zárolt 9,6 milliárd forintos fejezeti egyensúlyi tartalék visszahagyásával.

E feltételek között is - szigorú gazdálkodás mellett - a közép- és hosszabb távú agrárpolitikai célkitűzéseinket a 2009. évi költségvetési előirányzatok, meggyőződéssel vallom, hogy megalapozzák.

(16.10)

Az agrártámogatásokról hadd szóljak néhány szót. Az EU-ból közvetlenül finanszírozott egységes területalapú támogatások - ez a SAPS-kategória -, valamint a piaci támogatások finanszírozása a Kincstári Egységes Számlán keresztül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével közvetlenül jut el a mezőgazdasági termelőkhöz, amely előirányzatok nem szerepelnek az FVM költségvetési fejezetében, azokat az agrár- és vidékfejlesztési támogatások teljes körét érintően az 1. számú melléklet foglalja össze.

A 2009. évi költségvetés tervezett előirányzatai alapján az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 2009. évben felhasználható összes forrás már az előbb említett több mint 480 milliárd forint, amely összeg több mint 10 százalékkal magasabb a 2008. évinél. Természetesen duplája az uniós csatlakozás előtti, 2002-es támogatási előirányzatnak; azt mondom, hogy természetes, hiszen tudjuk, hogy egy folyamatosan növekvő EU-támogatásról van szó.

Az EU-társfinanszírozással működtetett támogatások előirányzata összesen mintegy 160 milliárd forint. Ezek közül az agrártermelők támogatására az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében mintegy 148,5 milliárd forint szerepel. Ez komoly előrelépést jelent a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás, az erdészeti ágazat versenyképességének javításában, a környezet- és vidékfejlesztésben, a vidéki területeken élők életminőségének javításában, a megújuló energiaforrások megőrzésében, a diverzifikáció ösztönzésében.

Az Új Magyarország vidékfejlesztési program tengelyek jogcímén ugyanakkor prioritást kell hogy képezzen a meghirdetés és engedélyezés során a támogatások felhasználásának gyorsítása. Egy halmozottan hátrányos kistérség néhány jellemzőjét hadd tegyem közzé, örömmel teszem, mert a szigetvári és szentlőrinci kistérség a halmozottan hátrányos kistérségek között szerepel. Ebben a térségben közel 50 ezer ember él, 1,5 milliárd forint az a forráskeret, amelyet felhasználhatnak a következő öt évben a települések, és azt gondolom, hogy az országban hasonló egyébként átlagosan a keretkitöltés.

A mikrovállalkozások fejlesztésére közel 350 millió forint jut, a falusi turisztikai tevékenységek ösztönzésére szintén egy ilyen 350-380 millió forint, vidéki örökség megőrzése 180-200 millió forint, falumegújítás és -fejlesztés 340 millió forint. Óriási érdeklődés van egyébként a mikrotérségi fórumokon és az országos helyi médiákban a mikrovállalkozások fejlesztése kapcsán. Itt egy nagyon magas, 60-65 százalékos támogatási intenzitásnak köszönhető ez az érdeklődés.

Azt gondolom, hogy nagyon sok település, települési központ fog megújulni 2013-ig, ami nagyon jó dolog. Azt is gondolom, hogy segíteni kell a településen még meglévő vállalkozásokat. Az is nagyon jó dolog, hogy a falumegújítás keretén belül református és katolikus templomok is meg fognak újulni, és Fejérdy Tamás, egy kitűnő műemlékvédelmi szakember tevékenysége révén remélem, hogy a vidéki, falusi tájházmozgalom előbb-utóbb a világörökség része lesz, hiszen ezekre is forrásokat lehet fordítani.

Szeretném megemlíteni, hogy az EU-finanszírozással működő méhészeti nemzeti program, valamint az "Igyál tejet" program és egyes speciális szövetkezések támogatásánál a közösségi és nemzeti források megoszlása az 50-50 százalékot is eléri. Annak nem örülök - szintén a mellékletből derül ki -, hogy az "Igyál tejet" program 2008. évi költségvetésben előirányzott 900 milliója nem növekszik. Természetesen - és ez hadd legyen kritika, és érvelni fogok, illetve megteszek mindent, hogy változzon a helyzet - ebben a kistérségben, amiről beszéltem, van egy speciális helyzet. Szigetvár városa, annak ellenére, hogy halmozottan hátrányos a kistérség, soha nem részesedhetett egy 50 százalék fölötti támogatásban, sőt sajnos csak 20 százalékosban, míg az összes többi település - nagyon örülök neki - természetesen 100 százalékos támogatásban részesült. Egészen addig, amíg nem történt meg a közös fenntartású intézménnyé szervezés a kistérségekben. Ekkor - egyrészt ugye támogatja több minisztérium a kistérségi közös fenntartású közoktatási intézmények létrejöttét - sajnálatos módon attól a perctől kezdve, hogy ezek a települések Szigetvárhoz csatlakoztak be, hiszen Szigetvár a központja ennek a kistérségnek, eltűnt a százszázalékos támogatás, lecsökkent 20 százalékra, ezáltal több száz gyerek, minthogy lemondták a települések az "Igyál tejet" programot, több száz gyerek nem jut ezen a programon keresztül az egészséges tejhez.

Azt hiszem, ezt végig kell gondolni a költségvetésben, és meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy ezek a települések újra százszázalékos támogatásban részesedjenek, csak akkor van remény arra, hogy újra bekerüljenek ezek a hátrányos helyzetű gyerekek ebbe a körbe.

Szeretném még elmondani, hogy az intézményi előirányzatok között szerepel természetesen a minisztériumhoz tartozó 39 önálló és 20 részben önálló költségvetési intézmény, nagyon jó kondíció mellett, az elmúlt évet meghaladó kondícióról van szó. Az FVM-hez tartozó költségvetési intézmények feladataikat 2009-ben több mint 13 ezer fővel fogják tudni ellátni. Ez egy 2006. évi 15 888 fős létszámhoz viszonyítható, közel 3 ezer fős csökkenést jelent.

Végül a felelősség kérdéséről. Általánosságban kezdtem, hadd fejezzem be azzal. Meggyőződésem, hogy az ország csak úgy védheti meg magát egy nagyon komoly problémától, ha közösen összefogunk ez ellen a dolog ellen. Szerintem lehetséges. A sikeres védelem egyfajta felelősséget és összefogást jelenthet. Azt gondolom, hogy a parlamenti pártoknak, erőknek túl kellene lenniük egy gyűlöletidőszakon, ebben a kérdésben ez nem helytálló.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu