RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy teszünk, mint hogyha a költségvetési vitát normál keretekben folytatnánk, és a hivatalosan beterjesztett 2009-es költségvetésről beszélnénk. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Tisztelt Országgyűlés, az a helyzet, hogy valójában ez nincs így, mert beterjesztettek ugyan 2009-re egy költségvetést, de abból egyetlen szám igaz: a 2009. Ráadásul a beterjesztett anyaghoz az Állami Számvevőszéknek a törvény szerint véleményt is kell készítenie. Az Állami Számvevőszék képviselője az oktatási bizottsági ülésen hosszasan szabadkozott, hogy nem volt idejük elkészíteni a véleményezést a második beterjesztett, hivatalos költségvetéshez, ezért a számok még az első, a visszavont költségvetés számait tartalmazzák. Az a helyzet, hogy időközben egyébként már megtudtuk, hogy a második költségvetést is visszavonták, most már módosító javaslatként be van adva egy harmadik, amelyben az összes sarokszám megváltozott, nem igaz egyetlen normatíva sem, visszavonták a 13. havi fizetéseket, nyugdíjakat, és emiatt minden számot át kell írni a költségvetésben.

Problémát jelent az, hogy igazából mit is tárgyalunk, miről folyik az általános vita. Tisztelt képviselőtársaim, az ellenzék mihez adhat be módosító indítványt? Ahhoz a törvényhez, amelyről tudjuk, hogy nem igaz, hiszen Gyurcsány Ferenc az egészet átírja egy módosító indítvánnyal? Ez egyébként súlyos demokráciadeficitet jelent, hiszen az általános vita során az ellenzéki képviselők nem is tudnak mihez módosító indítványt beadni. Hiszen nem azt tették, ami tisztességes lett volna, hogy visszavonják a költségvetést, a második változatot, és hivatalosan beterjesztik a harmadikat, és akkor lenne miről beszélni; nem ezt tették, tisztelt képviselőtársaim - egy módosítás során adták be a valódi költségvetést.

Egyértelműen látszik, hogy önöknek kommunikációs szakemberek kiadtak két dolgot. Azt kell mondaniuk, hogy ez egy olyan válság, amely az egész világot érinti (Dr. Katona Béla: Pedig nem igaz!), minden ország megroggyant, mindenki nehéz helyzetben van, mindenki háromszor írja át a költségvetést - ez az egyik irány, amit mondaniuk kell. A másik pedig az, hogy fogjunk össze, ebben az esetben csak nemzeti, nagy összeborulás, összefogás segíthet. (Babák Mihály: Miben?! Miben?!) Csak az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy miben kellene összefogni.

Azt gondolom, ahhoz, hogy előre tudjunk menni, ahhoz igazán meg kell nézni az okokat, hogy hogyan jutottunk ide. Én egy autentikus forráshoz folyamodok. Önök, azt gondolom, nagy tisztelettel tekintenek Gyurcsány Ferencre, tőle szeretnék idézni néhány gondolatot. (Fölemeli Debreczeni József "Az új miniszterelnök" című könyvét.)

Azt mondja Gyurcsány Ferenc, miután az MSZP kongresszusa megválasztotta, hogy legyen ő a miniszterelnök-jelölt, idézem: "A legnagyobb gondot ebben az időszakban Draskovics Tibor jelenti. Költségvetés, államháztartás. Az ekkor érvényben lévő év végi hiányprognózis 4,6 százalék, az elemzők azonban ennél érdemben többet mondanak. Minden arról győz meg, hogy valami itt nem stimmel. De Tibor nem akar engedni, ragaszkodik a 4,6 százalékhoz. Ez képtelenség, csak amit én látok kockázatot," - mondja Gyurcsány Ferenc - "abból 60 milliárd egészen biztosan be fog következni. Reggel felhívom, akkor már azt mondja: 4,9. Jó. Dolgozom tovább. Lassan elkezdem látni a mélységét is ennek a történetnek, ez nem fér bele 4,9 százalékba sem. Itt át vagyok verve. Draskovics Tibor átvert." - mondja Gyurcsány Ferenc. "5-össel kezdődő számokat mond mindenki. Mondom neki: Tibor, ez nem 4,9 százalék, ez 5,2, amit te mondasz, abban legalább 120 milliárd forint hibádzik, 5,2, önkormányzatokkal 5,4, pénzforgalomban 6,3 százalék. Ebben az összefüggésben érdekes az év végi áfatörténet is. Nem tudtam, hogy elindítja Draskovics ezt az áfaügyet. Később, lényegesen később, hetek múlva esett csak le a tantusz, hogy itt nem erről van szó. Ez a fiú valójában annak a lehetőségét teremti meg magának, ha kell, akkor az év végi hiányt akár mesterségesen is a kitűzött célon belül tudja tartani. Hogy decemberben mit, hogyan, mikor fizetnek ki, mit késleltetnek, mit hogyan állítanak be, ezt el lehet dönteni." - mondja Gyurcsány Ferenc. "De nekem arról tudnom kell. Olyan nincs, hogy mindez a miniszterelnök háta mögött megy. Azt nem lehet megtenni. Nekem kell eldöntenem, hogy ez túl van egy bizonyos határon, egy politikailag még elfogadható határon. Ezt a pénzügyminiszter nem döntheti el. Amikor ez kiderül januárban, akkor én már pontosan tudom, hogy nem Draskoviccsal fogom befejezni a kormányzást." - mondja Gyurcsány Ferenc.

Ezt, tisztelt képviselőtársaim, önök még a következő években is többször elismételték, többször megcsinálták ugyanezt. Gyurcsány Ferenc elmondásából kiderült, hogy ezt követően ő azonban már tudott erről, Balatonőszödön el is mondta, hogy trükkök százait kellett bevetni ahhoz, hogy a költségvetés számait manipulálni tudják.

Tisztelt Képviselők! Most nézzük meg, ebbe a helyzetbe kormányozták az országot, gyakorlatilag tönkretették. És mi történik most? Draskovics Tibor, akiről Gyurcsány Ferenc mondta el, amit az előbb elmondtam, szó szerint idéztem őt, Draskovics Tibor jövőre nagyon jól fog élni: felveszi a miniszteri fizetését, másfél millió forint, beül az autóba, különböző költségtérítéseket kap. Lehet, hogy nem fogja megkapni a 13. havi fizetését, de Draskovics Tibor jól fog élni. És mit fog tenni, mondjuk, az az ápolónő, aki 80 ezer forintot kapott? Az hogyan fog élni? És mégis ki felelős a válságért? Draskovics Tibor vagy az ápolónő? Ki felelős a válságért? László Csaba vagy a közalkalmazott? Ki felelős a válságért? Veres János, aki ugyanúgy meghamisította az adatokat... (Dr. Szabó Zoltán: Ne hazudj!) ...Veres János, aki ugyanúgy meghamisította az adatokat (Tatai-Tóth András: Hazudsz! - Az elnök csenget.), vagy pedig éppen az a szerencsétlen ápolónő, aki a kórházban próbálja majd a betegeket ápolni, úgy egyébként, hogy a 13. havi fizetését elvették tőle?

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy... (Közbeszólás.) Persze, az a helyzet, hogy nehéz helyzetben van az ország, de nem tekinthetünk el attól, hogy ki hozta ilyen helyzetbe az országot! Nézzék meg, számos helyen, ahol a bankcsődök bekövetkeztek, a bankok vezetőit nem arra kérték fel, hogy ugyan már legyenek szívesek konszolidálni a bankot, olyan jól tönkretették az eddigi időszakban, hanem számos helyen büntetőfeljelentést tettek, és vizsgálatok folynak a bankvezetők ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök most azt kérik, hogy fogjunk össze annak érdekében, hogy amit Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Draskovics Tibor, László Csaba, Veres János elrontott, akkor most bízzuk meg őket, és adjuk meg a támogatást, hogy ők majd akkor azt kijavítsák. Tisztelt képviselőtársaim, hogyha a bankok analógiáját nézzük, akkor bizony itt ezeknek az embereknek vizsgálatok elé kellene állniuk, és felelniük kellene arra, hogy miért hamisították meg az adatokat, miért hozták ilyen helyzetbe az országot. Tisztelt képviselőtársaim, ez lenne az első lépés. Innentől... (Göndör István: Beszélsz a költségvetésről is?) Innentől kezdve lehetne elindulni az összefogás irányába. Nem lehet azokat megbízni a bankok konszolidációjával, akik a bankot csődbe vitték. Nem lehet megbízni az ország rendbetételével azokat, akik az országot ilyen helyzetbe hozták. Akik az országot ilyen helyzetbe hozták, tisztelt képviselőtársaim... (Göndör István közbeszól.) - akármennyit kiabálnak is, önök egyébként ehhez a szavazatukkal a támogatásukat adták -, akik az országot ilyen helyzetbe hozták, azok most azt mondják, hogy hozzunk áldozatot, mondjanak le a bérekről, vegyük vissza a közalkalmazottak bérét mintegy 10-12 százalékkal, vegyük el a 13. havi nyugdíj egy részét.

De, tisztelt képviselőtársaim, még egy adatra hadd hívjam fel a figyelmet! Önök, mondjuk, a 13. havi közalkalmazotti bérek visszavételével megtakarítanak 120 milliárd forintot. De hogyha megnézzük, hogy mondjuk, Csehország milyen feltételekkel kapja a hiteleket, meg hogy Magyarország milyen feltételekkel kapja a hiteleket, akkor egy döbbenetes arányt látunk. Ha Magyarország képes lenne olyan feltételekkel hitelhez jutni a piacon, mint amilyen feltételekkel Csehország hitelekhez jut, akkor mintegy 400 milliárddal, több mint 400 milliárd forinttal lennénk beljebb. 400 milliárddal!

Tisztelt képviselőtársaim, nem elképesztő dolgot mondok. (Dr. Katona Béla: De! - Göndör István közbeszól.) Hogyha Magyarországnak lenne annyi hitelessége... (Közbeszólás az MSZP soraiból. - Tatai-Tóth András: Ahhoz más ellenzék kellene!) ...ha lenne annyi hitelessége, mint Csehországnak, akkor ebben az esetben 400 milliárd forinttal kevesebbet kellene kamatteherre kifizetni. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Varga Mihály mondta azt, hogy ez a hazugság ára. Hogy egy klasszikust idézzek, azt is mondhatnám, hogy ez a böszmeség ára. Maga Gyurcsány Ferenc mondta el a 2006 előtti időszakra, hogy olyan böszmeség volt, amit az elmúlt négy évben tettek, hogy az párját ritkítja Európában. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Igen, ennek az árát, tisztelt szocialista képviselők, most, ebben a pillanatban önök a közalkalmazottakkal, a nyugdíjasokkal, a gyesen lévő kismamákkal, illetve a családokkal akarják megfizettetni.

(11.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! (Korózs Lajos: Ez a demagógia része volt.) Kell hogy legyen együttműködés, kell hogy együtt tudjunk működni, de legalább annyit tegyenek meg, hogy azok, akik ebbe a helyzetbe hozták az országot, legyenek szívesek két lépéssel hátralépni.

Ha megnézzük, hogy milyen számok szerepelnek a normatívákban, az oktatási normatívák, tisztelt képviselőtársaim, számos esetben a 2002-es szint alá fognak visszazuhanni - a 2002-es szint alá. Ez egészen elképesztő! Milyen helyzetben lesznek jövőre az önkormányzatok? Tehát nemcsak arról van szó, hogy önök a családokat, nemcsak arról van szó, hogy önök a közalkalmazottakat, nyugdíjasokat hátrányos helyzetbe hozzák, hanem arról is szó van, hogy önök az önkormányzatokat is az elkövetkező időszakban lehetetlen helyzet elé fogják állítani, és számos önkormányzat az anyagi csőd szélére fog kerülni az elkövetkező időszakban, sőt számos önkormányzat várhatóan 2009-ben csődbe is fog menni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én Semjén Zsoltot tudom idézni. Önök ebben a pillanatban Gyurcsány Ferenccel nem további áldozatokat kérhetnek ettől az országtól (Korózs Lajos: Nem egy autentikus forrás Semjén Zsolt.), önök ebben a pillanatban bocsánatot kérhetnek ettől az országtól, bocsánatot kellene kérni, és azoknak, akik ilyen helyzetbe hozták az országot, hátrébb kellene lépni. Nem igaz az az állításuk, hogy egész Európában ez a helyzet. Pakisztán és Belorusszia, mondjuk, az az ország, amely IMF-hitelre szorul. (Korózs Lajos: Lengyelország, Dánia, Spanyolország. Soroljam?) Azok IMF-hitelt vesznek fel, államtitkár úr? Államtitkár úr, álljon fel, és mondja el ezt a butaságot, hogy Dánia ön szerint IMF-hitelre szorul! Az egyetlen európai uniós ország Magyarország, amely az IMF védőszárnya alá volt kénytelen menekülni, de ezt egyébként ön is ugyanolyan pontosan tudja, mint én.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, az a helyzet, hogy a beterjesztett költségvetésről érdemben tárgyalni nem lehet, hiszen azt már önök is visszavonták, egy módosító javaslattal átírták. Össze kellene fogni ebben a helyzetben az ország érdekében. Ennek az az egy előfeltétele van, hogy akik ilyen módon tönkretették az országot, azoknak ki kellene lépni a magyar közéletből.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu