DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Két rövid megjegyzést tennék, mielőtt a mezőgazdaság, vidék ügyeihez kapcsolódnék mondandómmal.

Egyrészt Tabajdi Csaba képviselő úr elmagyarázta nekünk az ökoszociális piacgazdaság elveit. Azt gondolom, és szeretném fölhívni őt, hogy próbálja a saját oldalán először tudatosítani, hogy mit is jelent ez, ugyanis az a neoliberális politika, amit a második Gyurcsány-kormány is képviselt, ennek semmi köze ahhoz, amit Tabajdi Csaba mint követendő példát elmondott. Nekünk ezt nem kell megmagyarázni, ugyanis mi pontosan értjük, hogy a hontalan tőkét az államnak korlátoznia kell környezeti és társadalmi szempontok mentén. Ez az ökoszociális modell, ezt mondta el Tabajdi Csaba. Tehát arra kérem, hogy Keller Lászlónak, Szabó Zoltánnak és Bőhm Andrásnak szíveskedjék elmagyarázni, akik épp ellenkezőleg érveltek az eddigi vitában.

A másik rövid megjegyzésem Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony azon megjegyzéséhez kapcsolódik, amikor azt mondja a szakmájából kiindulva, hogy a beteg életképes funkcióit kell fölerősíteni. Kedves Képviselő Asszony! A helyzet az, hogy ennek a betegnek, amit ma Magyarországnak hívunk, alig maradtak életképes funkciói (Dr. Szabó Zoltán: Szerinted! - Keller László: Ne becsüld le az országot!) az elmúlt hat év eredményes kormányzása következtében. Ha ilyen körülmények között ezt a beteget vesszük, amit Magyarországnak hívnak, ennek a funkcióit hogyan lehet egyáltalán megőrizni, nemhogy fölerősíteni a maradékot, ez ugye, az infúzió. (Keller László: Ti betegek vagytok! Az ország nem beteg!)

Az a csomag, amit Magyarország megkapott kölcsön formájában, az az infúziós berendezés, hölgyeim és uraim. Ha ezt önök nemzetközi összefogásként értelmezik, ez egy furcsa olvasata a helyzetnek, azt gondolom. Egy kómás állapotban lévő beteg infúzióra kötése nemzetközi összefogásnak hogyan minősíthető, ez egy különleges bravúr, szónoki bravúrnak minősíthető, azt hiszem.

(15.20)

Ami pedig a mezőgazdaságot és a vidék ügyeit illeti, hogy ehhez térjünk vissza, tudják, az a kérdés, hogy ha tényleg nehéz a helyzet, most ne vitassuk, hogy kinek milyen szerepe volt a nehéz helyzet kialakulásában. Nem hallottam igazán a kormányoldal részéről, hogy ebben némi szerepe lett volna esetleg az elmúlt hat év kormányzásának, de lehet, hogy én nem figyeltem, egész nap itt voltam egyébként a teremben - de tudják, ha nehéz a helyzet, akkor nagyon fontos üzenete van annak, hogy a terheket hova helyezzük. Egyetértek ezzel.

Ha megnézik, én két pontot szeretnék kiemelni az agrárfejezetből. Az agrárium példáján megmutatom, hogy hol vannak a terhek. Az egyik az Új Magyarország vidékfejlesztési program. Kérem, én tényeket szeretnék mondani, a 2009-es költségvetésben önök hova helyezik a súlyokat, hova helyezik a terheket és hova helyezik a támogatásokat. Kit védenek meg tulajdonképpen ebben a helyzetben? Mire nem jut pénz ebben az Új Magyarország vidékfejlesztési programban? - kezdjük talán ezzel. Vagy jelképes összeg jut, ami csak azért van ott, nehogy szó érje a ház elejét.

Kérem szépen, ilyenekre nem jut, hogy korai nyugdíjazás, gazdaságátadási támogatás, generációváltás. Nem jut a szaktanácsadásra. A kisebbek csak akkor tudnak működni, ők nem tudnak külön embereket alkalmazni. Nem jut pénz az új termékek, eljárások, technológiák kidolgozására, minőségi szerkezetváltásra. Nem jut pénz, nulla forint van ebben a tervben három olyan intézkedésre, amely a mezőgazdasági termelés és termékeinek minőségjavítását szolgálná, az EU-követelményeknek megfelelő minőségi rendszerekre és a termelői csoportokra.

Kedves Barátaim! Nem jut a kicsiknek semmi. Kis- és közepes gazdaságok támogatására összesen a forrásoknak, a 148 milliárd forintnak, ami a vidékfejlesztésen van, 2 százaléka jut - kettő százaléka jut! Mondhatok még mást? Gyenge adottságú területen gazdálkodók, Natura 2000-es területen gazdálkodók, más szempontból hátrányos helyzetű térségben gazdálkodók, hegyvidéki kedvezőtlen adottságú térségben gazdálkodók esetében nulla vagy jelképes összeg van, 1,3 százalék, 0,3 százalék, nulla százalék, nulla forint.

Állatjóléti intézkedések; azt mondják, az állattenyésztők szegények milyen bajban vannak. Nulla forint, uraim, az állatjóléti intézkedésre rendelkezésre álló összeg. Erdőgazdálkodás: nulla forint végig; erdészeti rendszerek, Natura 2000-es területek, erdészeti, környezetgazdálkodási rendszerek. De mondok mást is, társadalmi jellegű hatásait: kérem szépen, gazdasági diverzifikáció, a vidék több lábra állítása, vidéki életminőség javítása. Elképesztő, 13 százaléka jut az összes forrásnak az összes gazdasági diverzifikációs intézkedésre.

Mondok egy példát: mikrovállalkozások. Azt mondják, hogy a kicsiket kell erősíteni, és igaz, mert azok adnak munkát. 1,3 százaléka, 2 milliárd forint jut a 148-ból. Hova kerül a pénz? Hova kerül a pénz? - ez a kérdés ezek után. Mert a LEADER-en is például, amit mondanak helyi stratégiák végrehajtására, 0,7 százalék van a jövő évi költségvetésben, hölgyeim és uraim, a helyi kezdeményezésekre.

Hova jut a pénz? A fizikai tőke fejlesztésére. A tőkés társaságok beruházásigényeinek finanszírozására jut a pénz. Kiket véd? A gyengéket? A rossz helyen gazdálkodókat? A kicsiket? Dehogy, uraim! A tőkés társaságok forrásigényeit fedezi az Új Magyarország vidékfejlesztési program.

Azt hiszem, nem akarok visszaélni az idővel, és ezért a másik kérdéssel, ami a szellemi infrastruktúra leépítését illeti, részletesen nem foglalkoznék. 38 százalékkal csökkentek az elmúlt négy évben a kutatásra, a szakoktatásra fordított összegek, a kutatóintézeti hálózat totális szétverése zajlik, 23 intézetből ma már csak 6 van, a génbanki hálózataink ebek harmincadjára kerültek. Elképesztő, hogy az állam teljesen eszköz nélkül fog maradni ebben az átalakulási folyamatban, ha ezeket a szellemi infrastrukturális elemeinket leépítjük.

Mit gondolnak, hogyan lehet ilyen körülmények között egy költségvetést elfogadni? Az a kérdés, hova helyezzük a súlyait, a terheit ennek a válságnak, azon túl, hogy hogyan jutottunk ide, ebbe a válságos helyzetbe. Elfogadhatatlan az a forrásallokáció, amit ebben a tekintetben a vidékkel, a gazdatársadalommal szemben, a helyi közösségekkel szemben ideterjeszt a kormány, és még mindig ugyanazoknak a tőkés csoportoknak... (Keller László: Mi a javaslat?) Onnan el kell venni, a tőkés társaságoktól! (Ékes József: Nagyon sok ötpárti egyeztetés volt.) Bizony, ott tessenek szíves lenni keresgélni, Tabajdi Csabát tessék meghallgatni, és akkor majd kiderül, hogy honnan kell a forrásokat elvenni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu