GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Font Sándor képviselőtársamnak mondanám, hogy nem létező költségvetésről nem lehet három napig vitatkozni, pedig itt úgy tudom, ez zajlott három napon keresztül. Úgy gondolom, hogy ez messze nem így van, amit mondott, képviselő úr. Már lassan mi is el tudnánk mondani azokat az érveiket, annyiszor halljuk. Persze, ha valamit sokszor ismételgetnek, az még nem biztos, hogy igaz.

Egyébként ez az agráriummal kapcsolatos hozzászólások zömével így volt, de azért annyit mondanék Ékes képviselőtársamnak, én nem voltam képviselő a Fidesz-kormány alatt, de azért a nullához képest a több száz ellenzéki ötlet elfogadása eléggé védtelennek tűnik, ugyanis akkor egyet sem fogadtak el, képviselő úr. Úgyhogy ennyit az együttműködésről, ezt szeretném jelezni. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Én tudnék mondani csak a mi területünkről több százat, amit beépítettünk különböző jogszabályokba és rendeletekbe. (Font Sándor: De akkor ilyen rossz helyzetben nem volt az ország.) Nem beszélve arról, hogy nagyon sok olyan törvényt készítettünk elő együtt, amit ötpártival fogadtunk el, például a pálinkatörvényt hétfőn. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) De azt gondolom, hogy ez minden további nélkül cáfolható, de a nulla nem cáfolható, mert az a jegyzőkönyvekből világosan kitűnik.

Kicsit végignézve, illetve végighallgatva az elhangzottakat, Ángyán képviselő úr amiket mondott az ÚMVP-ről, azt már én is el tudnám mondani, nem azért, mintha egyetértenék vele, csak már annyiszor hallottam. (Dr. Ángyán József: Mégse tanulsz!) Azt gondolom, hogy ha ezt, mondjuk, megpróbálnánk elfogadtatni a magyar mezőgazdasági termelő társadalommal, és szeretném ebbe beleérteni az összes szereplőt, tehát mind a 200 ezer aktív termelőt meg még azt a néhány százezret, aki mint kistermelő, részben piacra termelő személy, úgy gondolom, hogy ezzel a szakma legalábbis 99 százaléka biztos, hogy nem értene egyet. Sőt, önök között is óriási viták vannak, mert nem ugyanazt mondták, legalábbis amikor nem leírt paneleket mondtak az agrárjelentés kapcsán már házon belül sem, tehát például, hogy a fejlesztéspolitika rossz, egyedül ön mondja, képviselő úr. Ezt a szakma egyértelműen visszaigazolta, és rengeteg egyeztetés után, nagyon kemény vitákban érlelődött meg. (Dr. Ángyán József: Az Agrárgazdasági Tanács az nem szakma?) Képviselő úr, én türelmesen végighallgattam mindenkit. (Babák Mihály közbeszól.) Ékes képviselőtársam már egyszer még a kollégáim előtt is följelentett, hogy ingerült vagyok. Én nem vagyok ingerült, de úgy gondolom, önök azok, mert tudják, hogy amit mondanak, azzal senki nem ért egyet. Én mondtam már többször, hogy menjünk el együtt, persze nem úgy, hogy lázító beszédek kapcsán, hanem konkrét szakmai kérdéseket vitassunk meg, és azt gondolom, hogy erre bármikor készek vagyunk. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

De hogy egy-két konkrétumot mondjak: abból a nem létező költségvetésből látszik, hogy konkrétan az agrártámogatások, az idénre amit terveztünk, majdnem 429 milliárd forint, ennek úgy gondolom, hogy a döntő része kifizetésre is kerül, hiába mondja azt Jakab képviselőtársam, hogy nem fizettük ki. (Font Sándor: A tavalyi kifizetéseket hoztátok át.) Ez mindig kiderül a zárszámadásokból. Az meg a mezőgazdaságban, ahol a mezei leltár sem évtől évig van, teljesen természetes dolog, hogy vannak bizonyos áthúzódó ügyek. Ez minden évben így lesz. Ezt nyugodtan végignézegethetjük visszamenőlegesen. De azért azt nem lehet elvitatni, hogy erre az évre 482 milliárd forintot terveztünk. Mondjanak még egy ilyen ágazatot most Magyarországon, ahol nagyjából 50 milliárddal, tehát majdnem 10 százalékkal növekszik a rendszerben kifizethető források összege. (Dr. Ángyán József közbeszól.) Tehát amikor itt pánikhangulatról beszélnek, akkor azt gondolom, erről is beszélnünk kell. (Babák Mihály közbeszól.)

Azt persze tudjuk, hogy ha lenne egy új kormány, amit természetesen a Fidesz vezet, ezt mondom Czerván képviselőtársamnak, aki egyébként máskor nem mindig ugyanezt szokta mondani, de én ezt megértem, akkor teljesen biztos, hogy nyilván nem szednénk semmi adót, de ennek ellenére minden évben megnövelnénk a mezőgazdaság számára kifizetett nemzeti támogatásokat, azt külön hangsúlyoznám. Természetesen mindent a piaci ár fölött vennénk át a termelőktől, és egyébként meg minden olcsóbb lenne a boltban. (Babák Mihály közbeszól.) Ugyanis ezt mondta most ebben a vitában nem egy fideszes képviselőtársam, Font Sándor is szokta ezeket az ötleteit előadni. Azt hiszem, hogy pontosan tudja, aki egy picit is ért ehhez a dologhoz, hogy ilyet nem lehet csinálni. Itt egy dologról van szó, hogy kérjük a hatalmat, és akkor a manna leszáll az égből, ez nem így van. A parasztember mindig tudta, hogy meg kell dolgozni azért, amit utána eltehet meg megtakaríthat, és ez így van a mai világban is. Nekünk az a dolgunk, hogy nyilván ezt a tevékenységet, ahol lehet, a legjobb tudásunk szerint segítsük.

Visszatérve egy picit az agrártámogatásokra, Jakab képviselőtársam azt veti a szemünkre, hogy hoztunk előre kifizetéseket. Képviselő úr, majd kérdezze már meg a baromfitartókat meg a sertéstartókat, hogy mennyire esik nekik rosszul az, hogy jövő március helyett, mondjuk, az idén novemberben ki fogjuk fizetni az aktuális állatjóléti támogatásokat. (Jakab István: Nem erről volt szó, államtitkár úr.) Ezt meg kellene tőlük kérdezni, hogy őnekik ez jó vagy nem jó, hogy négy hónappal előbb kapnak finanszírozást (Jakab István: A költségvetésben szerepel 10 milliárd, ami nincs.), akkor kapnak ilyen finanszírozást, amikor egyébként tudjuk, hogy pénzszűke van.

A másik: a képviselő úrnak már az előbb jeleztem, hogy az állattenyésztési beruházások általában építészeti jellegűek. Tavaly elfogadtunk nagyjából 260 milliárdnyi támogatási határozatot. Az idén elkezdték a beruházásokat - nyilván közbeszerzéssel, amit persze önök nem nagyon ismernek, de ez nem annyira probléma -, és ezek most zajlanak. Az első benyújtott számlák várhatóan most érkeznek. Van egy decemberi kifizetési etap az első mérföldkövekről, ugyanis az Európai Unióban minden utófinanszírozott, tehát azt nem kérheti rajtunk senki számon, hogy mondjuk, állattenyészetési ágon építészeti beruházásoknál miért nem fizettünk ki pénzt. Egyébként így is messze többet kifizettünk, mint Európa bármelyik országában, és többet ki is fogunk, hiszen az a cél, még egyszer mondom, hogy minél több forrást és lehetőleg minél szélesebb körben tudjunk kifizetni.

Hogy fiatal gazdákat nem támogatunk - most a napokban kerül kifizetésre 13 milliárd forint nagyjából 1300 szereplőnek -, azt a kritikát elfogadom, hogy nem sikerült igazán a birtokátadási támogatási rendszerünk, ugyanis összesen 60-an pályáztak rá, tehát ide olyan túl sok pénzt nem is tudtunk volna kifizetni. Nyilván ez azt is jelenti, hogy át kell gondolnunk ezt a rendszert, ami európai normák alapján készült, de nem biztos, hogy teljesen ráhúzható a magyar valóságra.

Összességében azt gondolom, hogy a támogatáspolitikával a szakma jelenetős része, legalábbis az a része, aki az exportárualapok és a belföldi árualapok 99 százalékát előállítja, egyetért, nekünk őket kell segíteni, és ebben, azt gondolom, nem is várhatnak el tőlünk mást.

(16.30)

Azt hiszem, hogy a kisebb szereplőket, akik nyilván nemcsak piaci szereplők, hanem félig önellátók, nekik más jellegű támogatási lehetőséget biztosítunk, nagyon kíváncsi leszek most, hogy megnyitottuk a 3-as, 4-es tengely forrásait, például a mikrovállalkozás-fejlesztést, diverzifikációt, egyebet, a falusi turizmust, majd mennyi agrárszereplő jelentkezik.

Várjuk, november 30-án jár le a határidő, elég komoly forrásokat szántunk erre. Vannak félelmeim, hogy nem biztos, hogy ezek a források célba találnak, de erre majd ráérünk akkor visszatérni, amikor ezek a pályázati programjaink lefutnak.

Egyébként a 300 hektáros családi gazdálkodókat nem tudom, hogy a képviselő úr tőkés társaságnak gondolja-e, de ők nagyon komolyan pályáznak, és nagyon komoly technikai, technológiai fejlesztéseket hajtottak végre azokból a forrásokból, amit most az Európai Unió számunkra lehetőségként ad.

Nyilván lehet azt nézni, hogy különböző intézményi sorainkon itt-ott vannak korrekciók, mi sem tudjuk kivonni magunkat abból a helyzetből, ami van, tehát nyilván takarékosabban, de a feladatokat elvégezve kell a következő évet megterveznünk. Nem gondolnám, hogy ez lehetetlen lenne, de most ennek van az ideje, hogy ahol tudunk, próbáljunk takarékoskodni, de nyilván ez nem érintheti az Európai Unió által finanszírozott támogatásokat, hiszen ebből fogjuk talán azokat a problémáinkat kezelni, amit nem sikerült éveken keresztül, pontosan azért, mert nem nagyon voltak előkészítve ilyen típusú fejlesztések.

Még egy dolgot szeretnék megemlíteni: továbbra is állítom, és ezt be is tudjuk bizonyítani, hogy senkivel nem kivételezünk, nem mondunk ki olyanokat, hogy a kolhoztípusú nagybirtokokat tönkre kell tenni, de azt se mondjuk ki, hogy tönkre kell tenni kisebb vállalkozásokat. Mi ugyanúgy harcolunk az Európai Unióban a kicsikért, mint a nagyokért, erre számos bizonyíték volt az elmúlt időszakban. Nem gondolnám, hogy a dohánytermelők olyan nagy vállalkozások, éppen most Olaszországban írtunk alá egy megállapodást, hogy közösen lépjünk fel, hét ország az érdekükben az európai uniós döntéshozatali mechanizmussal szemben.

Annak tudom be, hogy agrárbéke van, a nehézségeink ellenére, hiszen tudjuk, hogy vannak piaci problémáink, amit természetesen egyéb forrásokkal és törvénymódosításokkal majd megpróbálunk kezelni, hogy nem ülnek fel a mezőgazdaság szereplői az ilyen típusú parlamenti hozzászólásoknak, és addig agrárbéke is lesz, míg ezt így gondolják, mi pedig azon leszünk, hogy ők pedig jobban járjanak, és nekünk legyen a végén igazunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu