KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, az elmúlt percek történéseiről némi magyarázatot kell adni azon polgártársainknak, lakosoknak, akik figyelemmel kísérik ezt a vitát, hogy miről is szólt ez a vita.

Korábban az volt a gyakorlat, hogy a mindenkori kormány a költségvetés benyújtásával együtt, egy terjedelemben nyújtotta be azokat a törvényeket, törvénymódosításokat, amelyek egyrészt szükségesek voltak a törvény végrehajtásához, másrészt az előző időszak tapasztalatai alapján nyilván a jogszabályokat korszerűsíteni is kellett. Ezzel a gyakorlattal az Alkotmánybíróság nem értett egyet, és azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ezt a két törvényt egy időben ugyan, de két külön törvényben kell tárgyalnia az Országgyűlésnek.

Ennek megfelelően nyújtotta be a kormány ezt a törvénycsomagot, és miután a tegnapi napon lezárult a költségvetés általános vitája, a mai napon folytatjuk az úgynevezett megalapozó törvények parlamenti vitáját. Azért kritizálták - úgymond - a kormánypárti képviselők az egyik ellenzéki képviselő kisebbségi álláspontját, mert az tulajdonképpen nem erről a megalapozó törvénycsomagról szólt, hanem a már tegnap lefolytatott vita folytatásának volt tekinthető. (Kontur Pál: Ezt azért nem lehet mondani.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ezek után úgy gondolom, rátérhetünk a törvényjavaslat vitájára. Mint az a csomagból kiderül, 18 törvény módosítására tett javaslatot a kormány, ezt nevezzük közkeletű nyelven salátatörvénynek.

Ez a 18 törvénymódosítás nem azonos fajsúlyú, nem azonos terjedelmű. Vannak olyan törvények, amelyekre mindössze egymondatos módosító javaslat van, és van néhány olyan, amely nagyobb terjedelmű, és lényegesebb változtatásokat tartalmaz.

Első ilyen nagyobb terjedelmű módosítás az államháztartási törvény módosítása. Ennek egyik célja az, hogy vannak olyan költségvetési szervek, amelyek egyébként adóköteles tevékenységet is folytatnak. Célszerű ezen költségvetési szervek esetében is megvalósítani az úgynevezett egyablakos rendszert, alkalmazni itt is a technika korszerű lehetőségeit, a számítástechnikát, amely nagymértékben megkönnyíti a kapcsolattartást az APEH, illetve ezen költségvetési szervek között. Ennek lényege, hogy a kincstári törzskönyvi nyilvántartásban szereplő szervek az államadóssághoz történő teljesítéseiket a Kincstáron keresztül, a Kincstár útján, úgynevezett egyablakos módszerrel teljesíthetnék. Erre a javaslatra nyilvánvalóan valamennyi időt kell szánni, hogy megfelelőképpen felkészüljenek az érintettek, ezért ennek a hatálybalépése 2009. július 1-jétől lenne aktuális.

Az államháztartási törvény módosítása számos, önkormányzatot érintő szabályozást is tartalmaz. Tapasztalhattuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek eredménye általában a zárszámadási törvényben jelent meg, és a zárszámadási törvényben döntött arról az Országgyűlés, hogy az ellenőrzések eredményeként az Állami Számvevőszék által megtett javaslatok - például befizetési kötelezettség vagy további önkormányzati igénylések - esetén az Országgyűlés dönthet-e, de az önkormányzatoknak semmiféle felülvizsgálati kérelmi lehetőségük nem volt. Ezt az Alkotmánybíróság kifogásolta, ennek megfelelően született az a javaslat, hogy lehetőség legyen a kincstári ellenőrzés során felülvizsgálati lehetőségre az önkormányzatoknak.

Ez mindenképpen indokolt, mert számos esetben tapasztalhattuk, hogy egyrészt az önkormányzatoknak a visszafizetés esetén egy összegben nem álltak rendelkezésre ezek a források, másrészt pedig meg kellett teremteni annak a lehetőségét, hogy ez a visszafizetés akár részletekben is történhessen. Ezért indokolt ennek a szabálynak a módosítása. Úgy gondolom, ez megelégedésére szolgál majd számos önkormányzatnak.

Az állami vagyonnal való gazdálkodás során felmerülnek a vagyonváltozást eredményező természetbeli ügyletek, például ilyen az ingatlancsere. Ezért a javaslat következő eleme az átláthatóság érdekében e költségvetési elszámolások szabályait pontosítja.

A vonatkozó jogszabályok szerint személyes adatokat egy állami szervezet is csak törvényi felhatalmazás alapján végezhet. A Kincstár számos személyes adatot kezel jelen időszakban is; hogy ezt törvényesen tudja megtenni, erre minden részletére kiterjedő szabályozás került a törvényjavaslatba, és ezt követően ez már minden tekintetben jogszerűen történhet a Kincstár fázisában.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával a foglalkoztatók adminisztrációs terheit kívánta csökkenteni a kormányzat azáltal, hogy egységesítette az úgynevezett közteheralapokat. A munkaadói járulék alapja a munkaadói tb-járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjával egyezne meg a jövőben. Szintén a közteheralapok egyszerűsítése okán módosul a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény. Így elmondhatjuk, hogy a törvénymódosításokkal jelentősen egyszerűsödnek a foglalkoztatók járulékfizetései, mivel egyazon összeg után fizetnek majd társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, illetve egészségbiztosítási járulékot és munkavállalói járulékot is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó, aki több vállalkozásban is közreműködött, csak az egyik vállalkozása után fizesse meg a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis annak a nyugdíjasnak, aki több vállalkozásban is érintett volt, valamennyi vállalkozás után meg kellett fizetnie ezt a járulékot.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adózás rendjéről szóló törvény módosításának indoka az APEH-nál kiépítendő köztartozásmentes adózói adatbázis létrehozása. Ennek lényege az, hogy amely vállalkozás ebben szerepelne, annak nem kellene külön együttes adóigazolást kérnie, részére azonnal fizetnének. Amely vállalkozás azonban nem szerepel az adatbázisban, vagyis akinek köztartozása van, annak továbbra is igazolást kell bemutatnia.

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel helyettesítheti az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolást, ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, így saját döntésük alapján más szervek, támogatást folyósítók is használhatják az adatbázist adóigazolás bekérése helyett, ez lényegesen egyszerűsíti a szervezetek és az állampolgárok munkáját.

A törvénymódosítással egy időben tovább bővülne az elektronikusan intézhető adóügyek köre. Ebből adódóan az adópolitikáért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét is célszerű volt bővíteni.

(8.40)

Az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében elektronikus úton lehetőség lesz a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésére, a köztartozásmentes adózási adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek, az illetőségigazolás, valamint a jövedelemigazolás intézésére.

Elmondható még, hogy a Magyar Köztársaság zárszámadásának ellenőrzése a mai napig nem azonos módszerek mentén és nem homogén szemléletben történik. Ez számos esetben adott okot vitára és eltérésekre. Ezért célszerű, hogy ez a szabályozásba most bekerül, és egységes zárszámadási ellenőrzési szemlélet valósuljon meg.

Célszerű ezért az alapok megbízhatósági ellenőrzéséhez is az Állami Számvevőszék módszertanát alkalmazni, így az Országgyűlés átfogó és egységes képet kaphat a közpénzek felhasználásáról. Hallhattuk az állami számvevőszéki beszámoló kapcsán, hogy sok esetben okozott ez nehézséget az Állami Számvevőszék részére, és az állami számvevőszéki jelentések értékelését is egységessé teheti ez a szabályozás.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A családok támogatásáról szóló törvény módosításával a családi pótlék fajlagos összege 2009. szeptember 1-jétől módosul, várhatóan az inflációval megegyező mértékű emelkedésre kerül sor. A korrekciós nyugdíjemeléseket is 2009. szeptember 1-jétől tartja lehetségesnek végrehajtani a kormányzat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel azt ajánlom, hogy a megvitatás után, és amennyiben megfogalmazódnak módosító és még tovább javító kezdeményezések, mindezekkel együtt az Országgyűlés fogadja el a szabályozást, és kérem képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu