BÁNKI ERIK, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az imént Pál Béla alelnök úr már elmondta, a bizottsági vita során a kormánypárt képviselői általános vitára alkalmasnak tartották az adótörvény-javaslatot, amely a mi meggyőződésünk szerint csak néhány elemében szolgálja a turisztikai szakterület érdekeit. A sport területén semmiféle előremozdulást és pozitív elemet nem tartalmaz.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Alapvető problémánk a törvényjavaslattal az, hogy nem vette figyelembe a korábbi időszak kezdeményezéseit, nem vette figyelembe azokat a folyamatokat, amelyek a világgazdasági válság következtében a hazai kis- és középvállalkozókat elérték. A turizmus terén elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat találjuk. Ők a legnagyobb munkaadók is ezen a téren, és az önkormányzatokkal kiegészítve a döntő hányadát adják azoknak, akik egyáltalán a turisztikai fronton érdekeltek, és azoknak a társaságoknak a többségi tulajdonosi körét teszik ki, amelyek turisztikai beruházásokat az elmúlt időszak ban megvalósítottak.

A korábbi adótörvény-javaslat általános vitája során is elmondtuk azokat a kifogásainkat, amelyek gyakorlatilag az új törvényjavaslat benyújtása során abszolút nem lettek figyelembe véve. Itt arra kellett volna törekednie a kormánynak jelen helyzetben, hogy csökkentse a vállalkozások adminisztrációs terheit. Mi erre konkrét javaslatokat is tettünk az éttermi vendéglátós szolgáltatókkal közösen, akik kidolgozták már a korábbi időszakban egy olyan átalányadózás lehetőségét, amely egyszerűsítené, a kormány számára egyébként átláthatóbbá tenné, és a bevallás tekintetében pedig sokkal praktikusabbá tenné a jelenlegi bonyolult rendszert.

Arról van szó, hogy az az átalányadózás, amely több területen már korábban próbaként be lett vezetve, nagy, átütő sikert egyébként a kormány nem ért el vele, pontosan azért, mert igazából nem volt közösen kidolgozva azokkal az érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervekkel, amelyek az ezen a területen működő vállalkozásokat összefogják. Van rengeteg jól működő európai példa, sorolhatnám Franciaországot, Spanyolországot vagy éppen Portugáliát, ahol a vendéglátás terén kifejezetten jól működik az az átalányadózási rendszer, amely az éttermeknek és vendéglátó-ipari szolgáltatóknak egy adott településen belül elhelyezkedő helyszínétől, illetve a méretétől függően átalányadó-terhet állapítanak meg, és emellett semmiféle bonyolult adminisztrációs kötelezettségnek nem kell eleget tenniük. Ezzel szemben a kormány most újra próbálkozik a napi standolás bevezetésével, amelyet egyszer már megtett, majd a hatalmas felháborodásnak engedve a bevezetéstől számított egy éven belül visszavonta azt a rendeletét. Nem is értem, hogy ezek után miért próbálkoznak meg újra ezzel, mondom még egyszer, olyan körülmények között, amikor a versenyképesség fenntartása érdekében inkább egyszerűsíteni kellene az adminisztrációs terheken.

Számtalan olyan javaslat érkezett már korábban is, amely az átlagos adóterhelést csökkentette volna ebben a szektorban. Éppen önök, szocialista képviselők ígérték már a 2002-es és 2006-os kampányban is azt, hogy például a szállásférőhelyek áfakulcsát a kedvezményes áfakategóriába fogják sorolni, mint ahogy ez egyébként általában Európában van. Az Európában működő turisztikai szolgáltatók átlagos adóterhelése nem éri el a 10 százalékot, amíg Magyarországon ez a szám éppen ennek a dupláját éri el. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzetközi versenyképességét jelentősen rontják ezeknek a vállalkozásoknak.

Még sokkal rosszabb a helyzet a sport területén, tisztelt képviselőtársaim, hiszen hónapról hónapról olvashatók azok a botrányok, amelyek a különböző, bújtatott állásban elhelyezett labdarúgókról, sportolókról szólnak, akik marketingcégek alkalmazottaiként dolgoznak, majd amikor a sportegyesület gazdasági nehézségekkel küzd, akkor hiába fordulnak a jogos bérükért, az a cég, amelyből már régen ki lettek rakva és amely, mondom, marketingfeladatok ellátását volt hivatott végezni, már régen csődbe ment, a sportolók pedig futhatnak a pénzük után. Volna egy teljesen egyszerű megoldás erre, amely egyébként működő példa ma is az adózás rendszerében, azonban a kormány többszöri nekifutásunk ellenére sem foglalkozott érdemben ezzel a kérdéssel, és nem volt hajlandó besorolni ebbe a kategóriába a sportolókat.

Folytathatnám még azzal, amelyek a sportszerek áfacsökkentésével, a sportberuházások adóból leírható támogatásával kapcsolatos korábbi javaslatok voltak, egyetlenegyet sem fontolt meg ezekből a kormány, ezért úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára nem alkalmas, még módosításokkal sem lehet olyan állapotba hozni, hogy az segítse e két területen működő vállalkozások sorsát.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu