VARGA MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és többségi szavazással általános vitára alkalmatlannak találta.

Mielőtt azonban ennek néhány elemét vagy okait boncolgatnám, engedjék meg, hogy picit távolabbról kezdjem. Nyilván minden országban, így Magyarországon is a gazdaságpolitika alakítói, a gazdaság szereplői minden lehetséges eszközt és lépést megtesznek annak érdekében, hogy a gazdaság vérkeringését biztosító kereskedelmi bankok, a pénzintézeti rendszer működőképes maradjon. Így van ez Nagy-Britanniában, így van ez Amerikában, az Egyesült Államokban, így van ez a szomszéd országokban, Lengyelországban vagy éppen Ausztriában, és így van ez Európa számos más országában is.

Az a világgazdasági válság, amelyiknek az érezhető és már tényleges jelei idén októberben mutatkoztak meg, de amelynek egyébként az előszelét már lehetett idén nyáron is tapasztalni, nyilván minden ország kormányát arra ösztönözhette volna, hogy felkészüljön erre a válságra, hogy lépéseket tegyen annak érdekében, hogyan lehet a válságot kezelni, és hogyan lehet ennek a hatását csillapítani.

Szomorúan kell megállapítanom, hogy a magyar kormány ilyen lépéseket korábban nem tett. A magyar kormány még idén októberben is azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy arról beszélt, ez a válság nem fog bennünket érinteni, és ez a válság, ha érint is, elhanyagolható mértékű lesz.

(17.10)

Nos, ez nem így lett, a kormányzati felelősség tehát abban a tekintetben, hogy semmilyen megelőző lépést nem tett a válság elhárítására, mindenképpen megáll.

A második kérdés, hogy vajon az a lépés, amelyről miniszter úr beszélt, elegendő-e arra, hogy ezeket a hatásokat csillapítani tudjuk. Nos, ahogy idéztem is, vagy ahogy az első mondattal jeleztem is, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága szerint nem elegendő. A bizottság többségi szavazással nem tartotta általános vitára alkalmasnak ezt az előterjesztést, így tehát minden oka megvan annak, hogy a vitát elkezdjük itt, a parlament plenáris ülésén - zárójel bezárva. Tehát a parlamenti szakbizottság úgy ítélte meg, hogy ez az előterjesztés nem alkalmas erre.

De ezen túlmenően, ha megfigyelték az elmúlt napok, az elmúlt hetek banki nyilatkozatait a kormány - idézőjelben - "bankmentő csomagjával" kapcsolatban, akkor azt is tapasztalhatták, hogy ez a gazdaság szereplői szerint sem alkalmas arra, amire a kormány szánta. Pénzügyminiszter úr és a kormány jó néhány gazdaságpolitikusa arról beszélt, hogy három bankot érinthet ez a bankmentő csomag. Nevezzük meg őket - elhangzottak a nevek, miniszter úr, hiába csóválja a fejét -: az OTP-ről volt szó, az MKB-ról és a CIB Bankról. Mind a három bank deklarálta, határozottan kijelentette, hogy nem kíván ebben a bankmentő csomagban részt venni. Legutoljára ezt talán az OTP tette meg, amely annyival korrigálta a mondandóját, hogy ilyen feltételek mellett nem kíván ebben a bankmentő csomagban részt venni.

Ha megnézzük az OTP árfolyamát az után a bejelentés után, hogy az állam beszáll az OTP-be, nemhogy emelkedett volna a részvényárfolyam, hanem egy drámai zuhanásnak indult. Igen, Magyarországon az emberek, a részvényesek is meg vannak győződve arról, hogy az egy banknak nem használ, ha a kormány ilyen eszközökkel, ilyen feltételekkel száll be egy bank - idézőjelben - "megmentetésébe".

Tehát összegzem: sem a parlament szakbizottsága, sem az érintettek vagy hírbe hozott bankok nem tartották alkalmasnak ezt a bankmentő csomagot arra, amire a kormány kitalálta. S miért is nem tartották alkalmasnak? Először is azért, mert tisztázatlanok a feltételek. A miniszter úr például itt kiemelte hosszasan, hogy a részvényeseket hogyan lehet kifizetni egy ilyen bankmentés után. De miniszter úr nagyon jól tudja, hogy egy részvényesnek az semmiféle garanciát, bizalmat vagy optimista szcenáriót nem ad, ha azt mondják neki, hogy most beszáll az állam, de csak majd két év múlva kapja meg a részvényei ellenértékét. Nézzék meg a szomszédos Ausztriát! Ott olyan bankmentő csomag készült, ahol a kormányzat vállalta, hogy amennyiben beszáll egy bankba, azonnal megkezdi a részvényesek kifizetését.

Miniszter úr, két évig ott vannak egy bankban, mindenféle döntéseket hoznak, mindenféle programokat indítanak el a bank eszközeivel, a bank anyagi lehetőségeivel - ön valóban azt gondolja, hogy ennek nincs hatása arra, hogy két év múlva a részvényárfolyamok hogyan fognak alakulni? Szerintem igenis van. Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon az állami mentőöv nemhogy segített volna egy bank helyzetén, hanem ellenkezőleg, az kedvezőtlen irányba befolyásolta a részvényesek árfolyamát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És itt még nem beszéltünk az állami tulajdon kérdéséről vagy az államosítás kérdéséről.

Mindezek alapján a bizottságunk nem támogatta általános vitára ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását.

Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu