BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmány 6. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarok sorsáért, és előmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Németh Zsoltnak, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága elnökének és jómagamnak a javaslata arra vonatkozik, hogy elősegítsük az alkotmányban rögzített felelősség hatályosulását és gyakorlati érvényesülését. A másik fontos célunk pedig az, hogy megelőzzük az egyes ügyekhez kapcsolódó viták kiéleződését, minél inkább szakmai mederbe tereljük és meggyorsítsuk a kisebbségben élő személyeket és csoportokat érő esetleges atrocitások megoldását, békés rendezését.

Ennek érdekében a benyújtott határozati javaslat három pontot tartalmaz. Először: az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kísérje fokozott figyelemmel a határon túl élő magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének alakulását, azok tendenciáját. A második pont, hogy amennyiben szükséges, a kormány nyújtson segítséget és támogatást, valamint tegye meg a szükséges lépéseket a határon túli magyarokat ért emberi jogi sérelmek orvoslására. És végül a kormány évente nyújtson be jelentést az Országgyűlésnek ezen országgyűlési határozat pontjaiban foglaltakról, illetve az annak keretében végzett tevékenységről.

Valójában tehát olyan eljárásokat kezdeményezünk javaslatunkkal, amelyeket eddig is többnyire hivatalból ellátott a kormány, az Országgyűlés, továbbá az illetékes bizottságok és minisztériumok. A határon túli magyarság helyzetét feltáró és a kisebbségi sorban élő magyar közösségek érdekében történő fellépés szempontjából mégis fontos előrelépést jelenthet ez a javaslat. Elfogadása esetén a kormány a parlamenti pártok egységes támogatására számíthat az ilyen típusú ügyekben. A problémák vizsgálatához egységes szempontrendszert, emberi jogi szemléletű megközelítést alkalmazhatnának a szakpolitikusok és a köztisztviselők. A kezdeményezés elfogadása nyomán pedig a kormánynak évente egy összefoglaló jelentést is el kellene készítenie az Országgyűlés számára a határon túli magyarok emberi jogi helyzetének ismertetése céljából.

Az elmúlt hónapokban aggodalommal tapasztaltuk, hogy mennyire feszültté vált a szlovák-magyar viszony, a vélt és valós sérelmek komoly indulatokat korbácsoltak. Javaslatunk éppen azt célozza, hogy a konkrét ügyeket ne csak az egyes országok sajátos szempontrendszere, kisebbségi jogi és intézményrendszere szempontjából, hanem az európai jogalkotásban évtizedek óta jelen lévő és egyre nagyobb teret hódító emberi jogi szempontrendszer alapján vizsgáljuk. Az általunk javasolt emberi jogi szempontú megközelítés lehetővé tenné az egyes atrocitások tárgyilagosabb, szakszerű elemzését. Így meggyorsíthatnánk az egyes konkrét ügyek jogi útra való terelését, ezáltal elősegítve azok megoldását, megakadályozva a nemzeti, nemzetiségi ellentétek kiéleződését.

Ezenkívül ennek az intézményesített figyelemnek egyéb jótékony hatása is lehetne. Nem éreznék például azt a határon kívül élő magyarok, hogy magukra hagytuk őket ezekben az ügyekben, bármelyik országban is történik a határokon kívül a magyarokkal szemben nemzetiségi hovatartozásuk miatt elkövetett atrocitás. A másik pedig legalább olyan fontos, hogy a szomszéd országokban azoknak a politikai és egyéb erőknek, amelyek érdekeltek a konfliktusokban, a konfliktusok kiélezésében, embereknek magyarságukért való megalázásában, ne gondolhassák azt, hogy bármit megtehetnek csak azért, mert az ott élő magyarokkal nem törődik senki.

Mindezekre való hivatkozással tisztelettel kérem képviselőtársaimat, támogassák a fenti határozati javaslat tárgysorozatba-vételét. Tegyék ezt meg a határon túli magyarok érdekében és a szomszédos államokkal és nemzetekkel való jó viszony megőrzése, illetve helyreállítása érdekében.

Előre is köszönöm támogatásukat. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu