DR. KÉKESI TIBOR a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Képviselőtársak! A költségvetési bizottság mint ahogy már a tárgysorozatba-vételt sem, úgy most az általános vitára való alkalmasságot sem támogatta többségi szavazással.

A legfontosabb kritika, a legfontosabb észrevétel, ami elhangzott ebben a tárgykörben, ahogy ezt az előterjesztő korrektül idézte is, az, hogy nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy az önkormányzati szféra hasonló típusú korlátozása nélkül ilyen típusú törvényjavaslatot fogadjunk el. Elfogadva, elismerve a koncepcionális alapgondolatot, hogy központi állami takarékosság, de mivel az önkormányzati rendszer is jórészt központi forrásokból gazdálkodik, ezért az önkormányzati szférára kiterjedő módon is szükséges a közösen elfogadott elvek alapján korlátozni, korlátok közé szorítani az ilyen típusú pénzfelhasználást is.

(19.40)

Itt ugyan látunk komoly nehézséget, tehát bizonyára nem lenne szépségdíjas az a módosító indítvány, amit, mondjuk, a kétharmados önkormányzati törvény módosításával kapcsolatban az állami vagyonról szóló törvényhez beadnánk, de azt gondolom, ha a dologhoz ez szükséges, akkor ettől sem zárkózik el a bizottság többségét adók álláspontja szerint a képviselőcsoportok, illetve a képviselők adott köre.

Konkrét észrevételek is vannak a törvényjavaslatban megfogalmazottak kapcsán. Alapvetően két dologra terjed ki, az egyik a létszám korlátozása. Három főben maximalizálná a létszámot mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság tekintetében. Itt azonban el kell mondani, hogy az eredeti törvényjavaslat, illetve a jelenleg hatályos törvényszöveg is tartalmaz az igazgatóság létezésére vonatkozó korlátot. Tehát ahogy az államtitkár úr elmondta, csak a jelentős, a működés, hatás szempontjából jelentős cégeknél kell igazgatóságot létrehozni, egyébként a Gt. vonatkozó szabályai alapján egyszemélyi, vezérigazgatói vezetés történik, és ezen túlmenően az igazgatóság létszáma is a Gt. irányadó szabályaihoz, a 3-15 főhöz képest 7 főben van korlátozva, mintegy mozgásteret biztosítva, hogy ugye, különféle cégek vannak, arányosan kellene meghatározni az igazgatóság létszámát. Gondot is jelentene, ha akadályoztatás esetén, például szavazategyenlőség miatt nem tudna az igazgatóság döntést hozni egy ilyen létszám mellett.

Nagyobb a gond a felügyelőbizottságnál. A felügyelőbizottság létszámának 3 főben történő korlátozása azt jelentené, hogy a törvény ugyan - mint legkisebb létszámot - megadja ezt a lehetőséget, de a határozatképesség szempontjából a 3 fő a minimum is. Tehát kétharmadnak, de legalább 3 főnek kell jelen lennie a felügyelőbizottságból. Itt már eleve fennáll a működőképtelenség lehetősége, ha valaki akadályoztatva van. Nem beszélve arról, hogy a munkavállalóknak is - adott esetben - egy helyet kell biztosítani, és egy jelentős cégnél, ha 200 millió feletti, akkor az ÁSZ delegál elnököt; ez egy hosszú folyamat, semmiképpen nem promt pótolható, ha ilyen típusú akadály merülhet fel. Ez persze csak a 3 főnek szól, itt is megjegyezném, hogy nyilván, ha az arányosságot vesszük alapul, akkor van megoldás azokra a problémákra, amit az előterjesztő javasolt.

Hasonló gondot észlelünk a javadalmazásnál. Egyrészt mozgó célpont, mozgó érték került meghatározásra. Mindaddig, amíg elvi szinten beszélünk erről, addig ez jó irány, jó bázisa annak, hogy mondjuk, mi legyen a cél, ha maga az érték esetleg vitatható is, amikor azonban kodifikálásra kerül, akkor praktikusan konkrétan meg kell határozni, hogy ez mindig egzaktul kiolvasható legyen a törvényjavaslatból, mondjuk, a jogalkalmazó számára ez egy határozott felső korlát legyen. Azt gondolom, eltérő a különféle méretű, különféle árbevételű, különféle gazdasági kapcsolatrendszerrel bíró cégek felelőssége, mind az igazgatósági, mind a felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában. Ezért itt is egyfajta arányosság keretében kell ezt meghatározni. Azt hiszem, talán ez is javítható módosító indítványokkal, ha az alapkérdés tehát tisztázható, nyilván ezek a részletek is rendezhetők.

Ezzel együtt a költségvetési bizottság többsége nem támogatta az általános vitára való alkalmasságot. Elnök úr, köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu