PETTKÓ ANDRÁS (MDF), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum ezen országgyűlési ciklus egyik legfontosabb feladatának az autonóm civil társadalom megerősödését és megerősítését tartja, és az MDF megalakulása óta párbeszédre törekszik a civil szervezetekkel, olyan párbeszédre, ahol nem a civil szervezetek viszik az MDF zászlaját, hanem az MDF kívánja azon civil szervezetek zászlaját vinni, amelyeknek az elképzeléseivel, a kezdeményezéseivel egyet tud érteni.

Ha visszapörgetnénk a történelem kerekét, akkor 1900 és 1945 között Magyarországon a civil szervezetek fejlődése, megalakulása és megalapítása egy dinamikus fejlődésen ment keresztül. 1945 és 1988 között, a szocializmus éveiben először nem volt szabad szervezkedni, majd a puha diktatúra idején elindultak a táncházmozgalmak, elindultak a különböző fajta környezetvédelmi egyesülések. Tulajdonképpen 1988-tól kezdődően van lehetőség újra Magyarországon civil szervezeteket és alapítványokat, gyűjtőnéven társadalmi szervezeteket megalapítani.

Ezen szervezeteknek az 1988-as törvény után nagyon fontos törvénye az 1996-os 1 százalékos törvény. A következő nagyon fontos törvény a 2003-as nemzeti civil alapprogramról szóló törvény. Ezek a törvények egymást sorban követve mind-mind azt szolgálták az Országgyűlés által elfogadva, az önkéntes törvénnyel később kiegészülve, hogy azok az emberek, akik vállalják azt, hogy a szabad idejükben szervezkednek, azok az emberek, akik vállalják azt, hogy a társadalom számára az államtól átvállalnak feladatokat, azok szervezett keretek között, társadalmi szervezetben tudják folytatni a munkájukat.

(15.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! 1988 óta több mint húsz év telt el Magyarországon, és a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja azt gondolja, és ezt is képviseljük, hogy elérkezett arra az idő, hogy különböző területeken jogszabály-módosítás történjen azon társadalmi csoportok, a civil szervezetek részére, amelyek a társadalom harmadik lábát képviselik. Ennek érdekében benyújtottam egy országgyűlési határozati javaslatot. Az országgyűlési határozati javaslat öt területen kívánja rendezni a civil szervezetek problémáját.

Felmerülhet az a kérdés, hogy miért nem törvénymódosításokat kezdeményezett a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja, miért országgyűlési határozati javaslat formájában nyújtottuk be ezeket a módosításokat. Azért tettük, mert azt gondoljuk, hogy a mindenkori felelős nemzeti kormánynak van lehetősége többségében arra egy parlamentáris demokráciában, hogy törvényeket elfogadtasson. Egyébként az elmúlt hat évben, amióta országgyűlési képviselő vagyok, ezeken a pontokon számtalan törvénymódosítást kezdeményeztem, és a kormánytöbbség, az MSZP-SZDSZ-kormánytöbbség, később az MSZP-s kormánytöbbség ezek közül egyetlenegyet sem engedett be.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, nézzük ezt az öt területet! Az első: mindannyian tudjuk azt, hogy Magyarországon hetvenhatezer-egynéhányszáz, lassan 80 ezer civil szervezet van bejegyezve, és azt is tudjuk, hogy ezeket három csoportra lehet osztani. Az első csoport a jól működő civil szervezeteké. Ezeknek van bankszámlájuk, esetleg már székházuk, éves szinten van pár százezer vagy egy-két millió forintos forgalmuk. A második civil szervezeti csoport, ahol csak néhány százezer forintos, akár önkormányzati, akár tagdíjbevétel van, és a harmadik csoportot azok a civil szervezetek és alapítványok alkotják, amelyek sajnálatos módon már nem működnek, viszont ezeknek a szervezeteknek a megszüntetése teljes mértékben irreális. Hiszen gondoljunk arra, hogy ezelőtt húsz évvel megalakult, mondjuk, egy iskolai alapítvány, ma már a szülőnek a gyermeke nem jár az iskolába, de ezt az alapítványt senki az égadta világon nem szüntette meg. Alapítványok esetében könnyebb a megszüntetés, mintha egy társadalmi szervezetről beszélünk.

Egyébként azt is tudni kell, hogy csak négy évvel ezelőtt került be a jogszabályba az, hogy a társadalmi szervezeteknek például kötelező adószámmal rendelkezni. Ha megnézzük a számokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon például a KSH éves jelentését alig 43-45 ezer szervezet adja be éves szinten, és adószámmal is alig negyven-egynéhányezer rendelkezik. Természetesen magam is jól tudom, hogy van jó néhány olyan szervezet, amelyik egyáltalán nem kívánja azt, hogy pénzforgalma legyen. Azt gondolom, az is a demokráciához tartozik, viszont ahhoz, hogy pontos számot tudjuk kapni, hogy valójában 76 ezer, 80 ezer vagy csak 50 ezer szervezetről beszélünk, ezért ahogy a cégek esetében, itt szükség volna a civil szervezetek esetében is egy egyszerű tabula rasára. Az országgyűlési határozati javaslat első pontja ezt szeretné, ha a kormány elkészítené az ehhez szükséges jogszabály-módosítást.

A második jogszabály-módosítás, amire az Országgyűlés felkérné a kormányt: vannak már olyan országok, és az MDF azt gondolja, hogy elérkezett a pillanat, hogy Magyarországon is így legyen, ahol a civil szervezeteket a jogalkotási folyamatba nemcsak olyan módon vonják be, amit Magyarországon a jogalkotási és egyéb törvények biztosítanak, hogy minden törvény benyújtása előtt ki kell kérni a civil szervezetek véleményét, hogy mit gondolnak az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatról, hanem maguknak a civil szervezeteknek is biztosítanak lehetőséget jogszabály kezdeményezésére. Például Észtországban, Litvániában, de Angliában is volt már ilyen kísérlet. Ezen a területen is volt már ötpárti egyeztetés. Magam Szili Katalin házelnök asszonnyal is tárgyaltam, hogy például az Országgyűlés civil irodájának segítségével hogyan lehetne a civil szervezeteket még jobban bevonni a törvényalkotási folyamatba. Hiszen tudjuk, hogy például azon a bizonyos lobbilistán is csak pár száz, azt hiszem, hatszázvalahány szervezet van, amelyik a www.parlament.hu-n megtalálható. Azt gondolom, a civil szervezeteknek nagyobb lenne az aktivitásuk, ha itt nagyobb lehetőséget biztosítanánk.

A harmadik egy olyan terület, amely nagyon fontos a civil szervezetek számára. Sajnos, nem egyszer előfordul az, hogy a civil szervezetek aláírt szerződések kapcsán többhetes, több hónapos késéssel kapják meg azokat a támogatásokat, amelyek nekik járnak. Azt gondolom, hogy itt az államnak is, ugyanúgy, mint más szereplőnek, a kamatot a nem időben átutalt támogatási összegekre ki kéne fizetni a civil szervezetek számára. Egy nagyon régi sérelem, és nagyon fontos probléma ez, amit meg kellene oldani.

A következő nagy terület, amiről már úgyszintén volt ötpárti tárgyalás, az úgynevezett kvázi civil bank megalapítása, megszervezése. Ha képviselőtársaim azt gondolnák, hogy ebben a gazdasági válságban valami újfajta bankot szeretnék létrehozni, akkor azt tudom mondani önöknek, képviselőtársaim, hogy nem erről van szó. Lengyelországban például három köztisztviselő végzi ezt a munkát. Olaszországban az egyik bank vállalta fel ezt a tevékenységet. Ez megint egy kormányzati felelősség. Hála istennek, az első körbe tartozó civil szervezetek jelentős része ma már európai uniós támogatást tud megnyerni. Ezek a pályázatok viszont mind utófinanszírozású pályázatok. Ezekben az esetekben a civil szervezetek hiába nyerik meg a támogatási összeget, ha nem rendelkeznek megfelelő forrással, pénzzel, amit be tudnak tenni, amíg a pályázatot lebonyolítják, akkor hiába nyerték meg a pályázatot, egész egyszerűen elvész a pályázati összeg. Több tucat ilyen pályázatról tudok én magam, ami uniós támogatás. De Magyarországon is egyre több ilyen pályázat van, ezért javasoljuk ennek a kvázi civil banknak a felállítását. Erre is különféle megoldási lehetőségek vannak. Lehet a lengyel vagy akár az olasz példát elővenni, de akár a nemzeti civil alapprogram keretében is lehetne ezt biztosítani a civil szervezetek számára.

Az ötödik terület pedig, amit fontosnak tartanánk, és most, amikor az adórendszer átalakítása is sorra fog kerülni, miniszterelnök úr tegnap erről beszélt: az MDF azt gondolja, hogy a civil szervezetekben dolgozó önkéntesek többet érdemelnek. Márpedig, ha többet érdemelnek, akkor egy akkreditálási folyamat kapcsán, ahol a civil szervezeteket akkreditálnánk, tehát nem pénzpazarlásról lenne szó, az önkéntes munkát el lehetne ismerni néhány ezer forintos jelképes adókedvezménnyel, ahogy ez jó néhány európai uniós tagországban történik már. Itt természetesen meg kell találni annak mértékét, hogy mekkora lenne ez a jelképes összeg. Ez az egyik feladat. A másik az, hogy létre kell hozni a civil szervezetek számára akkreditálási lehetőséget, ahol csak azok a civilek kapnák meg ezt az igazoló okmányt, amelyek valójában működnek, az államtól vállalnak át feladatokat a környezetvédelemben, szociális és más területeken.

Ebből az öt pontból áll az általunk benyújtott országgyűlési határozati javaslat, amelyet azért is gondolom fontosnak, hogy minél hamarabb megtárgyaljunk, hiszen ebből a kormányzásból már csak maximálisan egy év van hátra. Ezek nagyon fontos jogszabály-módosítások, ezek közül jó néhány kétharmados többséget is igényel. Természetesen van, amit rendeletben is lehet szabályozni. Azt gondolom, hogy ameddig bármilyen kormány van hatalmon, annak az a felelőssége, hogy cselekedjen. Itt cselekedni kell a civil szervezetek érdekében, hiszen a civil társadalom, a civilek többet érdemelnek.

Egyébként az MDF "Normális Magyarországért" programja számos olyan megoldást tartalmaz, amit próbáltam az elmúlt években a tisztelt Ház falai közé behozni. Annak örülök, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat végül idekerült. Annak még jobban örülök, hogy a kormány elkezdi azt a munkát majd elvégezni, ami szükséges ahhoz, hogy a civil szervezetek jobbak, erősebbek és átláthatóbbak legyenek Magyarországon.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)

Forrás: parlament.hu