BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Én sem vagyok erdész, én egyszerűen csak haszonélvezője vagyok az erdőnek egészen kicsi koromtól kezdve, bár faragott bölcsővel nem rendelkeztem, de a kiságyam fából készült, és gondolom, hogy a koporsóm is fából fog készülni, és az életem eddigi szakaszait végigtekintve szinte minden a mindennapokban a fához kötődik, amely az erdőből került letermelésre.

Ugyanilyen jó érzéssel megyek ki az erdőbe sétálni, gyalogolni, és élvezem annak a környezetnek az értékét, a tiszta levegőt, értékelem azt, hogy az erdő valóban képes megkötni a szén-dioxidot, és egyre inkább tudom értékelni azt is, hogy a saját településemet a nagyobb esőzések után lezúduló sártömeg nem temeti maga alá, mert az erdő megvéd bennünket ettől.

E törvény címével, azt gondolom, mindannyian egyetértünk. A törvényjavaslat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szól, az erdőről mint környezetről, az erdő védelméről mint társadalmi érdekről és felelősségről, és az erdőgazdálkodásról, mint egy gazdasági, gazdálkodási lehetőségről a közösség, a társadalom számára.

Ugyanakkor ha megnézzük, hogy egyenszilárdságúan szerepelnek-e a törvényjavaslatban ezek a részszempontok, akkor azt lehet mondani, hogy nem, elsődlegesen a gazdálkodási érdekek és szempontok azok, amelyek kiemelkednek, és ez alá igyekeznek szorítani a környezeti és a társadalmi szempontokat. Nagyon helyesen mutatott rá Velkey Gábor képviselőtársam erre a hiányosságra, amelyet mindenképpen orvosolni kell.

Ha ki kellene emelni azt, hogy ez a törvénytervezet mely területeken a leggyengébb és a leginkább orvoslásra váró, akkor a természetvédelmi szakhatóságnak kellene nagyobb szerepet biztosítani, egyrészt; másrészt, ahogy az elhangzott, a civil szervezeteknek, a társadalmi szervezeteknek, helyi közösségeknek.

(15.30)

S van egy olyan rejtett része is ennek a törvénytervezetnek, amely az állam, a nemzet tulajdonában lévő erdőket korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közé kívánja sorolni, amely lehetőséget biztosíthat a későbbiekben haszonbérleti szerződések megkötésére. És eljuthatunk odáig, hogy az állami tulajdonban, a nemzet tulajdonában lévő erdőkkel mint környezeti, társadalmi és gazdasági javakkal a haszonbérbe vevő fog majd a körzeti erdőgazdálkodási terv alapján határozni és dönteni, úgy, hogy abba már a közösség, a társadalom közvetlenül nem tud beleszólni, hiszen a határozat, az engedély kiadása során még ügyfélként sem tud bekapcsolódni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha vannak is ennek az erdőről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetnek erősségei, azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a természetvédelmi elemek erodálódtak a jelenleg hatályban lévő erdőtörvény előírásaihoz képest. A körzeti erdőterv alapján határozódik meg az erdészeti hatóság és az erdőgazdálkodó joga és kötelezettsége, egylépcsős eljárás keretében, míg korábban ez egy háromlépcsős eljárás volt, körzeti erdőtervet, üzemtervet és éves erdőgazdálkodási tervet kellett jóváhagyni. A körzeti erdőterveket az erdészeti hatóság készíti el, nincs garancia arra, hogy a helyi társadalmi szervezetek az érdekeiket meg tudják jeleníteni ebben az engedélyezési folyamatban, nem kell lefolytatni a javaslat szerint hosszadalmas közigazgatási eljárást, nem kell bevonni ügyfeleket, ennek következtében kizárt a társadalmi részvétel.

Egy másik lényeges kérdés, ami ismételten fölvetésre került, az általános vita korábbi szakaszaiban is volt erről szó: a tarvágás kérdése. Ugyanis a javaslat most lehetőséget kíván biztosítani arra is, hogy a természetes, a természetszerű és a származékerdőkben is lehessen tarvágást végezni. A korábbiakban erre ilyen formában nem volt meg a lehetőség. Mint említettem, fontos a környezeti, a társadalmi és a gazdasági szempont. A gazdálkodásra kijelölt - elsősorban gazdálkodásra kijelölt - erdőterületeken természetes dolog az, hogy tarvágásra is szükség van, akár az ültetvényeknél, akár a kultúrerdőknél vagy az átmeneti erdőknél, de nem a természetes erdőnél, nem a természetszerű erdőnél és nem a származékerdőkben. Ugyanis ha a tarvágásnak nem lehet gátat vetni, akkor valóban fennáll annak a veszélye, hogy az a természetes együttélés a későbbiekben már nem lesz helyreállítható, amely hozzátartozik az állatvilágával, növényvilágával egy erdőtársuláshoz; nem lehet majd gátat szabni a hirtelen lezúduló nagy, intenzív esők által erodált földterület völgyekbe történő lezúdulásának, és nem lehet gátat vetni annak, hogy a szárazabb időszakokban ezek a területek jelentősebb mennyiségű vizet veszítsenek, hiszen komoly vízvisszatartó, -megkötő képességgel is rendelkezik az erdő.

Nem beszélve arról, hogy azért van valamiféle szépérzékkel kapcsolatos jelentősége is, főleg akkor, amikor tájképi jelentőségű erdőkről van szó. Ezt csak azért tudom mondani, mert polgármesteri szolgálatom első esztendejében a város fölött húzódó kőhegy tetején lévő parkerdőnek egy nagyon fontos részletét 300 folyóméter szélességben tarvágásra ítélték, és mindenféle előzetes bejelentés nélkül az erdőgazdaság le is művelte azt a területet. S közel húsz esztendő elteltével, még mindig csak mint az idősödő ember, aki elveszítette a hajzatát - az idősödő embernek is csak apró bolyhok, pelyhecskék látszanak a hajkorona helyén -, mind a mai napig, amikor fölnézünk a hegytetőre, a városból csak azt látjuk, hogy valami apró kis bolyhocskák vannak ott, és legalább még két nemzedék szükségeltetik ahhoz, hogy újra erdőként jelenjen meg, és az a seb, amelyet korábban ott vágtak a koronán, helyre tudjon jönni.

Milyen megoldási lehetőségek mutatkoznak? A körzeti erdőterv jóváhagyási folyamatába mindenképpen be kellene vonni a természetvédelmi hatóságot, nemcsak a természetvédelmi területek esetében, hanem a Natura 2000 besorolással rendelkező erdők esetében is, és ezen túlmenően a természetes erdőknél, a természetszerű erdőknél, illetve az átmeneti erdőknél is a természetvédelmi hatóságnak kellene biztosítani az egyetértési jogosítványt. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor az európai irányelveket sem tudjuk majd teljesíteni, holott az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, a Natura 2000-es területekről szóló 275/2004-es kormányrendelet elég világosan és egyértelműen megfogalmazta azokat a szabályokat, elvárásokat, amelyeket érvényesíteni kell minden jogalkotási folyamatban. Ennek alapján a Natura 2000-es erdők elsődleges rendeltetése védelmi, azaz közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok és -fajok megőrzését kell hogy szolgálja, és ennek megfelelően kell a jogalkotási folyamatban is érvényt szerezni ennek. Csak a természetvédelmi hatóság az, amely erre megfelelő garanciát tud biztosítani az engedélyezési folyamatban.

Említettem azt, hogy a korábbiakban a körzeti erdőterv mellett egy üzemi terv és egy éves erdőgazdálkodási terv megléte is szükséges volt. Most, ha az erdőhatóság a civil és társadalmi szervezetek bevonása nélkül jóváhagyja a körzeti erdőgazdálkodási tervet, azt követően a kötelezett erdőtulajdonos már csak bejelentési kötelezettséggel bír, bejelentést kell tennie, ha az erdő területén a körzeti erdőgazdálkodási tervnek megfelelő munkálatokat kíván elvégezni, és itt már egyáltalán még rálátási lehetősége sincs a civil társadalomnak arra, hogy milyen tevékenységet fognak ott folytatni. Itt viszont ki kell emelni azt, hogy az alkotmány lehetőséget biztosít mindenki számára az egészséges környezethez, és az egészséges környezethez hozzátartozik a természeti környezet és hozzátartozik az épített környezet is.

A közigazgatási hatósági eljárás - amely 2004-ben született - pedig azt mondja, hogy ügyfél az, akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit a hatósági ellenőrzés alá vontak. Tehát ebben az esetben, ha az alkotmányból indulunk ki, joga mindenkinek az egészséges környezethez való jog, nem vitatja senki sem a tisztelt Házban, hogy az erdő alapvetően az egészséges környezetet is szolgálja mindamellett, hogy gazdálkodási lehetőségeket és haszonvéteket is rejt magában. Ebben az esetben viszont mindannyiunk - magyar állampolgárok - érdekeit érinti és befolyásolja az, hogy miként is történik meg az erdővel való gazdálkodás. Ezen túlmenően a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995-ös törvény is elég markánsan fogalmaz. Helyet kapott benne a társadalmi részvétel jogosultsága, amikor környezeti értékekről van szó, a nemzeti vagyon részét képező környezeti értékekről; a környezeti-természeti értékek nemzetünk tulajdonának tekinthetők, amellyel az állam és polgárai kizárólag bizonyos keretek között gazdálkodhatnak.

(15.40)

A nem megfelelő kezelésük következtében bekövetkező negatív hatások a társadalom tagjait érintik. Tehát a társadalom tagjai ügyfelek, és ezt érvényesíteni szükséges ebben a törvényben is, ugyanis ernyőként helyezkedik el a környezet védelméről szóló törvény minden egyes jogszabály-alkotási folyamatban. Megfogalmazza azt a 3. § kifejezetten, hogy az utóbbi törvényeket - és az erdőről, erdőgazdálkodásról szóló törvény is ebbe a kategóriába tartozik - összhangba kell hozni a környezet védelméről szóló törvénnyel.

Sokszor azt mondják, hogy amikor valakinek komoly aggályai vannak egy tevékenységgel kapcsolatosan, tegye szóvá. A környezetvédelemben, az erdőgazdálkodásban utólag már nagyon nehéz szóvá tenni bármit is. Itt csakis a megelőzés lehet az a kulcsfontosságú szempont, amelyet érvényesíteni kell a törvényben. A megelőzés pedig csak társadalmi kontroll biztosítása mellett lehetséges. Ezzel én nem azt mondom, hogy az erdőgazdálkodásban a gazdasági szempontokat nem kell érvényesíteni. Kell érvényesíteni, elsősorban, ahogy említettem, az átmeneti erdőknél, a kultúrerdőknél, az ültetvényeknél egyértelműen, a természetvédelmi területeken elsősorban a természetvédelmi szempontokat kell, mellette nincs alapvetően jogosultsága gazdasági tényezőkről beszélni. A természetes erdők, amelyek nem tartoznak természetvédelmi terület hatálya alá, vagy a Natura 2000-es területi besorolással rendelkező erdők esetében vagy a természetszerű, vagy a származékerdők esetében, ott lehet; lehet gazdálkodni, de figyelembe kell venni a természeti, környezetvédelmi szempontokat. Az pedig megítélésünk szerint nem helyénvaló dolog, hogy a nemzet tulajdonában lévő erdőket, állami erdőket korlátozottan forgalomképes besorolással kívánja illetni a törvény, mert ez valóban biztosítja a haszonbérletbe adás lehetőségét. Onnantól kezdve a törvény hiányosságait a korábbiakban elmondottak alapján figyelembe véve bizony nagyon komoly aggály merülne föl, hogy a későbbiekben nem lehetne befolyásolni, hogy a közös nemzeti tulajdonban lévő erdeinkkel, erdővagyonunkkal mi fog történni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu