DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A T/7042. számú törvényjavaslat, mint ahogy már sokan elmondták, egy salátatörvény, de méghozzá milyen saláta! Ennyi levele még egy jól fejlett fejes salátának is ritkán van, vagy legalábbis azzal vetekszik. Nemcsak azért nem szeretjük a salátatörvényt, mert ott sok minden elsikkadhat, hanem azért sem szeretjük, vagy én legalábbis nem kedvelem, mert főleg ebben a salátatörvényben egy-egy levél külön palántát, palántázást is megérdemelne, hiszen az állattenyésztési törvénnyel kapcsolatban van is információnk, hogy egy új törvény készül, és ez más törvényeknél is előadódhat. Egy ilyen jellegű törvényalkotásnál az egyik gond az, hogy elsikkadnak az egyes ágazatokban esetleg most megtárgyalandó koncepcionális kérdések.

Ebben a formában nem tudjuk érzékelni, hogy adott esetben a kormányzat egy akut problémával mit akar, és nehéz is erről vitatkozni, mert akkor minden egyes fejezetnél majdnem tudnánk egy külön általános vitát tartani. De hát hadd említsem meg az állattenyésztés örökös problémakörét. Itt aztán nagyon nehezen tudnánk ennek alapján megtudni, hogy mi a kormányzat elképzelése, főleg a válsághelyzetben. Hát persze érthető, hogy ebben a válsághelyzetben nehéz is lenne koncepciót, pénzzel megtámasztott elképzelést előterjeszteni akkor, amikor 35 milliárd forint elvonásról van szó - ezt csak úgy zárójelben jegyzem meg.

Aztán az is feltűnik ennél a salátatörvénynél, hogy az egyes fejezetek vonatkozásában feltűnő az aránytalanság, amely a szabályozás egyes elemei között felmerül. A földmérési és térképészeti tevékenység módosításáról szóló törvény módosítása tulajdonképpen abból áll, hogy egy szócserét hajtunk végre, így az eddigi földhivatal helyett a laikusok számára sokkal kevésbé közérthető ingatlanügyi hatóság kerül, mert ez más törvényhelyeken is így van megfogalmazva, és ha itt megfogalmazzuk, hogy végérvényesen így történjen, János bácsinak kétségkívül meg kell tanulnia, hogy nem a földhivatalba megyek, hanem az ingatlanügyi hatósághoz, bár szerintem a földhivatalt még száz év múlva is földhivatalnak fogják nevezni azok, akiknek ott ügyük van - de ez csak egy kis apró megjegyzés volt részemről.

Az más kérdés, hogy itt egy ilyen kis módosításról van szó, és ezt az elnevezést törvényi szinten beiktatjuk, ugyanakkor vannak olyan koncepcionális kérdések, az egyes törvényeknél majd említek erre példát, ahol biankó felhatalmazást kap a kormány a már megszokott kormányzati rendeleti kormányzás elve szerint. Így például az állattenyésztési törvény módosítása után 19 esetben, a vadászatinál 35 esetben további rendeleti szintű kiegészítések jönnek még, amelynek a tartalmáról, a lényegéről nem sok fogalmunk lehet a dolog természetéből adódóan. Vannak persze ezek között a miniszteri felhatalmazással létrehozandó rendelkezések között technikai jellegű szabályozások, de például a szolgáltatási díjak mértéke már megérne egy egyetértést az egyik esetben, az eljárási szabályok szakmai egyeztetése más esetben nem történt meg, és sorolhatnám: a vadászati jog gyakorlásának a szabályait például törvényi szinten kellene megállapítani. Ezek a példák sorolhatók lennének.

A törvényjavaslat abban sem koherens így általánosságban, hogy például míg az egyes fejezeteknél egyes esetekben a kiróható bírságok, szankciók mennyiségét, fajtáját és mértékét tételesen szabályozza, máshol a szabályozás alacsonyabb szintű jogszabályokba utalja. Biztos megvolt a jogalkotónak ezzel kapcsolatos elképzelése, hogy az egyik helyen, például a hegyközségnél miért másként szabályozza, hogy majd rendeleti úton történik a szabályozása a különféle szankcióknak, a halászatnál, a vadászatnál konkrétan. Egy kicsit számomra furcsa volt, hogy miért nem koherensen, egyforma mértékkel mér a jogalkotó, amikor ezeket fejezetenként külön szabályozza.

Néhány szót az egyes fejezetekről, illetve az egyes törvénymódosításokról. Az állattenyésztési törvényről tulajdonképpen azért nem kívánok hosszan beszélni, mert lehet, hogy rossz az információm, de annyira égetően szükséges az állattenyésztés egész ágazati rendszerének áttekintése és ennek szabályozása, hogy tudomásom szerint egy törvény-előkészítésbe kezdett a minisztérium szakembergárdája. Várjuk meg, hogy mi derül ki belőle. Bár szeretném megjegyezni, mint elmondtam ezt az erdőtörvénynél, amikor ezek az eredeti törvények születtek, akkor a beterjesztés előtt történtek többpárti egyeztetések. Szívesen elmegyek, ha meghívnak a beterjesztés előtt egy törvény végleges szövegének az egyeztetésére.

Megemlíteném a vadászati törvény módosítását. Gyakorló vadászok szerint az amúgy is kaotikus szerkezetű törvényt sikerült még kaotikusabbá tenni. Ez volt egy rövid summázó véleménye egy körülbelül 25 éve vadászó barátomnak, aki elolvasta a törvényt, és otthon van a témában. Többeknek az a véleménye az én választókörzetemben lévő, vadászattal foglalkozó barátaimnak, hogy itt is sokkal jobb lenne egy egységes, új, egyszerűbb megfogalmazásokkal összerakott vadászati törvény.

Egy paragrafust mindenképpen ki kell emelni, mert ez olyan furán, nem mondom, hogy becsempészésre került, de érdekes ez a paragrafus, amikor a módosítás, a vadászati törvény 16. §-ának (2) bekezdése helyébe azt rendeli el, hogy "egy haszonbérlő - az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével - legfeljebb egy vadászterületi vadászati jogára köteles érvényesen haszonbérleti szerződést kötni".

(14.10)

Itt az a feltűnő, hogy diszkrimináció történik. Indokolatlan, jogtalan előnyhöz juttatja a vadásztársaságokkal szemben azokat a c) pontban megjelölt különféle társaságokat, amelyek ezek szerint több vadászati jogot is szerezhetnek. (Megszólal a mobiltelefonja.) Ez egyértelműen egyfajta diszkrimináció a vadásztársaságokkal szemben. Elnézést kérek, de elkövettem azt a hibát, hogy nem kapcsoltam ki a készülékemet. Elnök úr, köszönöm a megértést, most már nem fog megszólalni. Tehát visszatérve ehhez a paragrafushoz, az a véleményünk, hogy maradjon csak meg a régi megfogalmazás, vegyük ki ezt a kivételt, mert semmi nem indokolja azt, hogy a c) pontban meghatározott társulatok, társaságok indokolatlan előnyhöz jussanak az a) és b) pontban meghatározottakkal szemben.

Azt mondják a bölcsek, hogy szakmai vita folyik a halászati, horgászati témában, szakma kontra minisztérium. Nem vagyok ennek a területnek részletes ismerője, de azt mindenképpen lelkemre kötötték, hogy mondjam el itt a parlamentben, hogy jó lenne összhangba hozni a Vtv-t az EU víz keretirányelveiben foglaltakkal. Mert valahol nincs koherencia, nincs összhang az EU-keretirányelvek és a mi törvényünk között. Például azt a példát hozták az én kezemhez, hogy a bírságolásnál kimarad azok bírságolása, akik nem működnek közre a vkj végrehajtásában, akadályozzák a monitoringhálózat működését.

De ennél lényegesebbnek tartom azt, amit megjegyeztek, hogy a halászatról és horgászatról szóló törvény végrehajtásáról hozott FM-rendeletben lévő fogási napló tartalmi követelményeinek módosítását kellene akár törvényi szinten szabályozni. Orosz Sándor képviselőtársam ezt bizonyára jobban érti, mint én.

Itt azért is kéne ezzel foglalkozni, mert ezzel a vkj monitoringja során is alkalmazható lenne ez az ügy. Azért mondom ezt itt el, államtitkár úr, hogy ennek alapján, a kívülről jött észrevételek alapján ezeket a problémákat át kéne vizsgálni és erre is megoldást kellene találni. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosításával kapcsolatban azt hiszem, egész egyszerűen felül kellene vizsgálni az egész szaktanácsadói rendszert.

Igen nagy pénzek folynak el véleményem szerint úgy, hogy az érdemi szaktanácsadás nemigen jut el a gazdálkodókhoz, még az úgynevezett mezei szaktanácsadókhoz sem. Mindenféle szervezetek alakíttatnak, támogatnak, szaktanácsadókat képeznek, de ez a gyakorlatban nem hasznosul. Egy ilyen esetben, amikor gazdákkal erről beszéltem, még az is felmerült bennem, hogy az egész kérdéskört talán a mezőgazdasági bizottság albizottságában vagy a parlamenti vizsgálóbizottságban át kéne tekinteni, mert a gyakorlatban problémák vannak. Ez a módosítás, ami most történik, ezt nem oldja meg természetesen, csak az általános érvényű problémát vetettem ezzel kapcsolatban fel.

Részben az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításánál részben technikai jellegű a törvény, lényeges kérdésekben itt is tetten érhető az, hogy a miniszter kap felhatalmazást. Ezt azért teszem többször szóvá, mert általában érthető, hogy mindent nem lehet leírni a törvényben. Ezzel kapcsolatban kaptam már kioktatást a mezőgazdasági bizottságban a szocialista oldalról, hogy ne kívánjam azt, hogy mindent részletesen törvénybe iktassunk, de azért az kicsit túlzás, ami itt is szerepel, hogy a 90. § (1) bekezdésének helyébe lépve mi mindenre kap felhatalmazást a miniszter. Itt is a szolgáltatási díjak, amelyek egyébként is nagyok, azok mértékének meghatározásáról is jó lett volna szót ejteni.

Ami a mezei őrszolgálatról szóló részt illeti, ezzel csak eszembe jut Pásztohy András államtitkár úr, amikor megígérte, hogy ezt hamarosan rendezik, és rendben lesz pénz, paripa, fegyver. Most még ma sincs ez rendben. Kérdés, hogy az önkormányzatoknak mennyi pénzük van rá, kérdés, hogy a miniszter mit fog az erre kijelölt másik miniszterrel közösen megállapítani, mekkora összeget; az önkormányzatok hogy tudják a saját részt előterjeszteni. Azt gondolom, hogy az egész őrszolgálat 8 év alatt... - amióta, úgy emlékszem, Pásztohy államtitkár úr akkor volt - vagy 6 éve - államtitkár, az ő ígéretének beteljesítésére vár a vidék még ma is.

A géntechnológiáról csak azért emlékezem meg egy szóval, mert talán még tart is a bizottsági ülés, a környezetvédelmi bizottság és a mezőgazdasági bizottság ülése; azt hiszem, hogy mindent el kell követni. Mondom, csak egy ürügy számomra ez a törvényjavaslat, hogy itt megemlítsem, hogy ellen kell állni annak az uniós nyomásnak, az Unió egyes érdekcsoportjai nyomásának, amelyek be akarják a GMO-ot hozni Magyarországra. Hála istennek, ebben abszolút egyetértés van a parlamentben. Megfontolandó, hogy esetleg egy újabb határozattal erősítsük a kormányt, hogy álljon ellen ennek a nyomásnak. Persze ez nemcsak rajtunk múlik, múlik az Unió egészén, az Unió államai egészén.

Az állatvédelemmel kapcsolatban: nagyon szép és nagyon fontos, hogy az önkormányzatok kapnak feladatot, eddig is volt feladatuk. De hogy erre kapnak-e forrást, ez már kérdés. Persze, itt is vannak bizonyos normatívák az önkormányzatoknak, és tudom, hogy aprópénzek, de tessék elhinni, hogy a gyakorlatban valahol ez az egész állatvédelem és az ezzel kapcsolatos ellenőrzés, szankcionálás nem működik a gyakorlatban. Valahogy addig, amíg nem történik meg egy gyermek megharapása vagy valami tragédia, bizony addig nincs sokszor ennek a törvénynek a végrehajtása során következetesség, ezen is el kell gondolkoznunk, hogy hogy lehetne ezt hatékonyabbá tenni. Biztos úgy, hogy az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit itt is növelni kéne, mert mindig többször el szoktam mondani - nem mondok ezzel újat önöknek -, hogy szép törvényeket hozunk, irányelveket, rendeleteket; és a végrehajtás hol bukik meg? A pénzszűkén. Van, amikor az akarat hiánya, de sokszor az akarat megvolna, de a pénzszűke...

No, és természetesen nem hagyhatom szó nélkül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló fejezetet. Kétségkívül értem, és ezt nem is kifogásolom, hogy az indoklásban szépen megírja az előterjesztő, hogy felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg az ökológiai tanúsítás körében működő ellenőrző szervezet elismerésére, működésére, felügyeletére s a többire a szervezetet, és ebben járjon el. Ez nem is lesz probléma - gyakorlatilag köztisztviselői feladatot fognak ellátni ezek a szervezetek -, ebben semmi probléma nem lesz, államtitkár úr, lehet jó is, ha korrekt a végrehajtás. Tehát nagyon fontos, hogy a végrehajtás korrekt legyen, tényleg elismert szervezet jusson szerephez, esetleg az elismert szervezet súlyát növeljük. A világért se történjen meg az, hogy valami rosszul értelmezett lobbi miatt arra érdemtelen szervezet jut itt szerephez.

Hiszen nagyon jól tudjuk - és ha erről beszélnénk, egész hosszú időt beszélhetnénk arról -, hogy Magyarország számára az egyik kitörési pont a mezőgazdaság. A kert-Magyarország számára főleg egyik kitörési pont lehet a biotermesztés, az ökológiai gazdálkodás, és ebben nagyon hitelesnek kell maradnunk nemcsak a belpiac, hanem a külpiac vonatkozásában is.

Tisztelt Ház! Röviden ennyit kívántam elmondani a törvényjavaslatról. Nagyon várom azt, hogy egyes fajsúlyosabb témákban valóban le kell porolni vagy át kell nézni a régi törvényt, és újat alkossunk ahelyett, hogy itt salátatörvényben nyúlunk hozzá, ami bizonyos esetekben érthető, bizonyos esetekben viszont csak arra jó esetleg, mint a vadászati törvényben, hogy becsempésszünk egy diszkriminatív passzust.

Hogy elfogadja-e a KDNP ezt a törvényjavaslatot, erről most nem tudok nyilatkozni, ez további egyeztetést kíván szakmai szervezetekkel és a szakértőinkkel. Egy-két kemény kifogásunk van. Tulajdonképpen legszívesebben azt mondanám, hogy eleve egy ilyen salátatörvényt nem fogadok el, mert nem az ízlésem vagy az elképzelésem szerint való, de ez nagyon furcsa kijelentés lenne így. Szakmai szempontból kell megnézni, hogy amit tartalmaz kifogást - amit részben elmondtam -, és amit további egyeztetéssel fogunk finomítani, ettől tesszük függővé, hogy elfogadjuk-e.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu