DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném elmondani, hogy a kábítószerügyi eseti bizottság jelentését az Egészségügyi Minisztérium részéről jónak tartjuk. Pontosan tükrözi azt a közbülső állapotot, amikor egy folyamatban megállapításokat tesz, és a javaslata szerint felkészül arra a megújítandó nemzeti drogstratégiára, amelyet reményeink szerint a parlament a jövő évben újra el fog fogadni.

Ez a jelentés nem több és nem is kevesebb, mint annak a bemutatása, hogy Magyarországon hogyan állunk a betegségek, ennek a szenvedélybetegségnek a megelőzésében, milyen szervezeti, intézményi és civil kezdeményezéseket teszünk, ezeket milyen eredménnyel tesszük, és hogy milyen lehetőségeink vannak. A bizottsági jegyzőkönyveket is végigtanulmányozva, ahol szakmai viták voltak - úgy, ahogy Pettkó képviselő úr mondta -, úgy látom, ezek nagyon tárgyszerű és higgadt megállapítások megtételére is alkalmat adtak.

Éppen ezért most legalább két megállapítást biztosan némi csodálkozással kell hogy tudomásul vegyünk. Az egyik Spiák képviselő asszony hozzászólása, amelyben, bőven túlmenve a bizottsági jelentés keretein, olyan politikai természetű proklamációt tett, amelyet sajnos nem követett a javaslat. Én azt gondolom, hogy ebben az ügyben minden kritika helyénvaló. A kábítószer-probléma nem érint baloldali gyerekeket meg jobboldali gyerekeket (Dr. Spiák Ibolya bólogat.), hanem gyerekeket érint meg először; nem politikai hovatartozású családok között válogat, hanem családok életét teszi tönkre; nem ilyen vagy olyan politikai kurzusoknak okoz nehéz pillanatokat (Dr. Spiák Ibolya: Így van.), hanem egy egész társadalmat mérgezhet meg, és okozhat nagyon nehéz helyzetet.

(12.30)

Ezért tehát jogos azt a kérdést feltenni, hogy a megelőzésben eléggé eredményesek vagyunk-e, vagyis hogy meg tudjuk-e mutatni a mindennapi élet színterein, az iskolában, a játszóhelyeken, a közösségi tereken, az ifjúsági szórakozóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségekben, honvédségnél és így tovább, hogy ez a droghasználat igazából mennyire veszélyes, és hogy vannak-e alternatívák, mert mégiscsak erről kell hogy ez szóljon, hogy azok a pillanatnyi, múló és sajnos függőséget okozó rövid állapotok, amelyek a szerhasználó számára kedvezőek, milyen súlyos utóéletet élnek vagy tehetnek tönkre embereket. Ezért azt gondolom, helyes, hogy a DADA-program megújul és újra megerősödik, mert úgy van, hogy aki nem harcol a drog ellen, az nem tud jól harcolni az alkoholizmus ellen, a dohányzás ellen, márpedig tudjuk, hogy a népegészségügyi hatásait tekintve mind a kettő legalább olyan súlyos probléma, még ha nem is olyan látványos a minden pillanatbani megnyilvánulása.

Hogy a szerhasználók esetében mit teszünk az ártalomcsökkentés érdekében? Azt gondolom, igen, helyes, ha az eseti bizottság és a szakmai képviselők azt mondják, hogy a tűcsereprogramot folytatni kell, hogy mégiscsak kell biztosítani olyan helyeket, ahol a szerhasználók legalább a legkisebb kockázattal élnek ezekkel a szerekkel. Mégis azt tudom mondani, és ezt muszáj is hogy kimondjam, tehát miközben a kritika jogos a mostani kormány irányába, azt tudom mondani, hogy az a korábbi kurzus által vitt politika, amely a Fidesz-MDF-kisgazda kormány idején honosodott meg, amelyik a szerhasználót próbálta meg kriminalizálni, bizony nagyon súlyos következményekkel járt. Ez az egyik oka annak, hogy a szerhasználók rejtőzködnek, hogy nem jelennek meg azokon a helyeken, ahol segítséget kaphatnának, és többek között ez nehezíti azoknak az anyáknak a felderítését, akik mondjuk, a várandósságuk idején, ha nem is azonnali megoldást, de legalább segítséget kaphatnának.

Néhány ténybeli tévedést szeretnék korrigálni engedelmükkel. Az Országos Addiktológiai Intézet jogutóddal szűnt meg, képviselő asszony, funkcióját, feladatait az Országos Addiktológiai Centrum átvette. Vagyis úgy beszélni erről, mintha nem lenne, ezért azt gondolom, hogy nem teljesen korrekt.

A másik a kapacitások kérdése. Elhangzott a bizottság jelentésében is, a járóbeteg-szakellátási kapacitásokat és óraszámokat, amelyeket kihasználtak, maradéktalanul felosztottuk Budapesten és a peremkörnyéken. Arról persze, képviselő asszony, beszélhetnénk, hogy a korábbi jelentős kapacitások miért voltak például 25 százalékban kihasználva, hogy valóban elég, miközben azok léteztek, valóban hozzáférhetők voltak-e mindenki számára. Szerintem a mostani megoszlás jobb. Ahogy a finanszírozásbeli változásokat is jónak kell tartani, azt gondolom, mert nem pusztán a gondozói fix díjakon kell hogy múljon, hogy az ott dolgozók megkapják-e a finanszírozást, hanem azon is, hogy milyen tevékenységet végeznek a gondozói órák ideje alatt. Vagyis a díjazásnál a kódkarbantartás során és a jelentés során az a tény, hogy a tevékenységet preferáljuk inkább pusztán a megjelenésért vagy a gondozó fenntartásáért való fix díjazás helyett, rövid idő a változás, tehát statisztikai adatokat most nem tudok mondani, de a jelentő orvosok és a szakmai kollégium számos jeles képviselőjének az állításával egybehangzóan azt tudom mondani, hogy a tevékenység támogatása nagyobb eredménnyel kecsegtet bennünket.

Örülök, hogy Mikola képviselő úr elmondta a metadonkezelés kockázatát a bizottsági üléseken is, és azt is, hogy már hozzáférhető egy alternatív szer, azonban kell hogy tudják, hogy indokolt esetben a metadonkezelés is választható. Tehát szerintem azért azt mondani, hogy ezt mint egy generálisan rosszat dobjuk ki, talán a szakemberek se értenének ezzel egyet.

Lenne mondanivalóm Pettkó képviselőtársam hozzászólásához is. Őszintén sajnálom, hogy csak berohant, elmondta, amit erről a dologról gondolt, adott egyet balra is és jobbra is. Ezért azt gondolom, megvárom vagy keresni fogom az alkalmat, amikor egy bizottsági ülésen képviselő úr arra is kíváncsi lesz, hogy mit gondolnak azok, akikhez például a hozzászólását intézte.

Ezért tisztelettel arra kérem a Házat, hogy a bizottság jelentését fogadja el, és az ötpárti egyetértéssel megfogalmazott határozati javaslatot pedig támogassa, hogy egy új, korszerű és a kor színvonalán egy egész társadalmi szinten megfogalmazható, új program is megvalósulhasson.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu