ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Lengyel Zoltán képviselőtársam mondta, hogy a Natura 2000 a parlamenti vitában nem fordult elő. Szeretném emlékeztetni a tavalyi évben lezajlott, területrendezési tervvel kapcsolatos vitára, amikor megpróbáltuk a hét térképet egymásra rakni, és számos kérdésben felmerült a Natura 2000 magyarországi törvénybe történő emelése, és az abból adódó óriási nagy gondok, problémák. Emlékezzünk vissza a honvédelmi törvényre, és lehetne sorolni tovább ezeket a kérdéseket. Tehát felmerült, erőteljesen megfogalmazódott a Natura 2000 magyarországi letérképezése és az abból adódó területrendezési problémák összessége is.

Én szeretnék a '98-as időszakra visszamenni, hisz a Képviselői Irodaházban a környezetvédelmi bizottság ülésterme nem változott; '98-ban, amikor képviselőtársaimmal kinéztünk a budai oldalra, akkor még voltak erdők. Ma már sajnos nem az erdő takarja el a kilátást, hanem a magas ház a magasabb ház elől takarja el a kilátást. Szomorú, hogy ma már Magyarországon minden további nélkül lehet tapasztalni azt a folyamatot, ami teljesen egészségtelen.

Ugyanilyen egészségtelen - és erre államtitkár úr is visszaemlékezik, hisz 2004-2005 környékén Farkasgyepű környékén is volt vizsgálat - a tarvágás és egyéb más cselekmények. De ugyanígy a Kab-hegy környékén, Badacsony környékén - lehetne sorolni számos területet - sok száz állampolgárnak az volt a tapasztalata, hogy nem a törvényességi keretek betartásával, hanem adott esetben olyan cselekmények megvalósításával történik az erdőirtás, amire ma már az állampolgárok részéről is egy hihetetlen mértékű figyelem terelődött. Ugyanígy lehet beszélni az elmúlt időszak falopásairól, azt lehet mondani, hogy szabályszerűen a szabad rablásról, hisz számos bűncselekmény felderítése várat még magára.

Talán visszaemlékezünk mindannyian a 2002-es árvízre, amikor egyöntetűen meg lehetett állapítani, hogy Kárpátalján - hasonlóképpen, mint ahogy Európa más területén is - a hihetetlen mértékű fakitermelés tulajdonképpen nem tudta megfogni a lezúduló vízmennyiséget. Ebből adódóan merül föl egyből az a kérdés - hisz működik a magyar parlamentben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a parlament a múlt évben elfogadta az éghajlat-változási törvényt -, hogy egy olyan korszerű erdőgazdálkodási törvényre kellene gondolnunk, amely figyelembe veszi az éghajlatváltozás jelenlegi állapotát, annak a jövő nemzedékre történő kihatását. Pontosan egy olyan korszerű erdőtelepítési, tulajdonosi, hatósági és végrehajtási formát kellene az erdészeti törvényben megfogalmazni, amely nagyon előrelátóan, a jövő nemzedéke számára is biztosítja azokat a feltételeket, amelyekre ma az éghajlat változása tulajdonképpen az egész világ figyelmét kellőképpen felhívta.

Felmerülnek kérdések az őshonos fák telepítésével, az őshonos fajták csökkenésével, az ipari célokra és egyéb más célokra történő faállományok telepítésével kapcsolatban. De ugyanígy felmerül az igény a mezőgazdaság számára azoknak a védsávoknak az újbóli meghatározására, amely a termőterületek minőségének a megőrzését próbálja garantálni. Államtitkár úr is látta azt a kutatási eredményt, amely könyvben jelent meg, a magyar talajviszonyok, tehát a termőterületek talajviszonyainak a vizsgálatát.

Én az utóbbi időben nagyon sok olyan szakkönyvet átnéztem, amely a vízrendezési, növénytermesztési, éghajlat-változási, erdőtelepítési kérdésekkel foglalkozik, en bloc az éghajlatváltozással foglalkozik, és szomorúan tapasztalja az ember, hogy minden egyes könyvben a visszahivatkozások több mint tízévesek. Ezek azok a kutatások, amelyek kellőképpen felhívták a gazdálkodók figyelmét, egy társadalom figyelmét arra, hogy ha itt és itt nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor ez negatívba csap át, az tulajdonképpen az egész társadalom számára egyfajta negatív következményekkel jár. Tehát megszűntek azok a kutatások, amelyek valóban mindannyiunk számára megfelelő képet tudnak biztosítani arról, hogy hol tartunk most.

Bármelyik, újonnan megjelent tudományos publicisztikát átnézi az ember, tapasztalja belőle, hogy a megállapított eredmények mind tízévesek. Tehát ebben a kérdésben is, államtitkár úr, lépni kellene, meg kellene újítani azokat a monitoringrendszereket, azokat a vizsgálati rendszereket, amelyek mindenképpen arra szolgálnak, hogy mindig tiszta viszonyok között lássuk, hogy hol tartunk most akár az erdőtelepítés területén, akár a talajvédelem területén, akár a vízbázisok kérdése területén. Próbálom összerakni ezeket a dolgokat, hisz minden mindennel összefügg, nem véletlen tértem ki erre a területre.

Én végigolvastam azt a könyvet, amely a talajvizsgálatok 2000-es mérőszámából adódóan előrevetíti, hogy milyen minőségbe fog átcsapni a magyarországi termőtalaj. Itt érdemes lenne újragondolni a védsávok telepítését, de érdemes lenne újragondolni - hisz van egy Vásárhelyi-tervünk -, hogy a víztározók építésében is Magyarországnak a lépéseket mindenképpen meg kell tennie, annak is van egy erdővédsávja, tehát ezekre a területekre sokkal jobban kellene koncentrálni.

Ami még számomra és az állampolgárok számára nem megnyugtató, a termőterületeknél vagy a földterületeknél is az osztatlan közös tulajdon. De ugyanígy van az erdőgazdálkodás területén is magánemberek kezében az osztatlan közös tulajdon kérdése, ahol azt lehet mondani, hogy egymástól lopják el a fát, mert mire szegény, szerencsétlen tulajdonos kimegy oda, rádöbben arra, hogy azon a területen, ahol osztatlan közös tulajdonban volt a többiekkel együtt, egyszer csak eltűnt a fa. Tehát ezeket a dolgokat is rendezni kellene.

Számos alkalommal jómagam és képviselőtársaim is elmondták, hogy próbáljuk meg ezt a kérdést is rendezni, tisztába rakni valóban a jelenlegi viszonyokat, és abból kiindulva, arra ráépülve egy olyan erős, határozott törvényt megalkotni, amely megfelelő szankciókkal bír, megfelelő kötelezettségekkel bír, és valóban, ha egy büntetés végrehajtásra kerül, vagy szeretnék végrehajtani, az mindenképpen megtalálja azt a személyt, egyént, aki vét a törvénnyel szemben.

Elhangzott az is Bencsik képviselőtársam részéről, hogy az erdőknek több funkciót kell biztosítani, egyrészt az éghajlatváltozásból adódóan, másrészt a társadalom számára is fontos az oxigéndús levegő biztosítása. Ma tapasztaljuk azt, hogy egyre több terület van lezárva, egyre több területre tulajdonképpen tiltó táblák vannak kirakva, nem megközelíthetők. De ugyanígy a vadgazdálkodás területén és egyéb más területen is tapasztalhatók azok a kérdések, amelyeket az állampolgárok felvetnek. Én úgy érzem, hogy a képviselőtársaim az általános vita első szakaszában számos olyan kérdéskört vetettek föl, amit érdemes áttekinteni.

Jómagam több képviselőtársammal együtt nyújtottam be tíz módosító indítványt. Én bízom benne, hogy államtitkár úr és a szaktárca a maga részéről kellő komolysággal át fogja tekinteni ezeket a módosító indítványokat, hisz valóban jobbító szándékkal kíséreltük meg benyújtani, bízva abban, hogy minél több módosító indítvány elfogadásra kerül, ezáltal maga a törvény feljavítható annyira, hogy valóban a parlament minden szegmense számára elfogadhatóvá válik. Ehhez valóban szakmailag nagyon komolyan át kell nézni a módosítókat, és úgy helyrerakni, hogy azok egymást kiegészítve próbálják meg a törvény pozitív oldalát erősíteni, és azáltal valóban egy olyan erdőtörvény alakuljon Magyarországon, amely a társadalom számára teljes megelégedést fog nyújtani és biztosítani. Problémák mindig is lesznek, ezt nagyon jól tudjuk, de a döntő többségét, a zömét próbálja meg maga a törvény úgy erősíteni, hogy valóban mindenki számára megfelelő tudjon lenni.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

(16.00)

Forrás: parlament.hu