KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági válság következtében jelentős mértékben megnőttek a lakosság terhei, különösen azoké, akik önhibájukon kívül elveszítették a munkahelyüket. Magyarországon a gazdasági válság következtében eddig körülbelül 28 ezer ember veszítette el a munkahelyét. A magyar állam a rászorultság elvét figyelembe véve átmeneti segítséget nyújt készfizető kezesség formájában azoknak, akik forint- vagy devizaalapú lakáscélú kölcsönnel rendelkeznek, megfelelnek a törvényjavaslatban meghatározott feltételeknek, és megállapodnak a pénzügyi intézménnyel a tartozás átütemezésében.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy mind a három feltétel nagyon fontos, és együttesen érvényes akkor, amikor a segítségről beszélünk.

A beavatkozást az indokolja, hogy a munkanélkülivé vált emberek lakhatásának biztosítása növelné az állam és a helyi önkormányzatok szociális kiadásait, lakóingatlanok kényszerértékesítése negatívan hat adott esetben a jelenleg is rossz helyzetben lévő ingatlanpiacra, továbbá a lakóingatlanok leértékelődése következtében a hitelintézeteknek újra kell minősíteniük az ügyfeleket, és szükség esetén a biztosítékok kiegészítésére lesz szükség, amely a még munkahellyel rendelkezők számára is többletterhet jelent, miután legtöbb esetben a megvásárolt lakóingatlan az egyetlen biztosíték.

Végül az is indokolja a beavatkozást, hogy ha a biztosíték nem kerül kiegészítésre, akkor a hitelintézetnek magasabb tőkét kell rendelni a kintlévőséghez, amelynek következtében továbbgyűrűzik a pénzügyi válság, amelyet csak újabb állami beavatkozás útján lehet elkerülni.

A törvényjavaslat alanyi hatályának meghatározásakor a kormány figyelembe vette, hogy minden egyes szerződés más időben jött létre, ezért a devizaárfolyamok változása sem azonos mértékben érinti a lakosságot, valamint a devizahitellel rendelkezők segítése érdekében a Pénzügyminisztérium megállapodást kötött már korábban a hitelintézetekkel, amely alapján az adós kérheti a törlesztés átütemezését, a tartozás forintra történő átváltását.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban meghatározott jogosultsági feltételek a következők:

1. A természetes személynek a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg a munkaviszonya.

2. A természetes személy álláskeresőnek kell hogy minősüljön, vagyis meg kell jelenni a munkaügyi hivatalban.

3. A háztartás tagjainak lakóhelye vagy tartózkodási helye a hitelszerződés biztosítékául szolgáló lakóingatlan.

4. A hitel-, kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló lakóingatlanon kívül a háztartás tagjai a hitel-, kölcsönszerződés módosításának hatálybalépésekor nem rendelkeznek olyan másik lakóingatlannal, ahol a lakhatásuk biztosítható.

5. A természetes személy vállalja a hitel-, kölcsönszerződés módosításának hatálybalépését követő két évig havonta legalább 10 ezer forint összegű törlesztés megfizetését.

6. És végül az utolsó feltétel: az eredeti hitel-, kölcsönszerződés alapján folyósított összeg nem haladhatja meg a 20 millió forintot, azzal, hogy más devizanem esetén a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

Ha a természetes személy megfelel a feltételeknek, akkor 2009. szeptember 30-áig kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél a hitel-, kölcsönszerződés módosítását.

(13.10)

A szerződésmódosítás kezdeményezésekor be kell nyújtani a jogosultság igazolására szolgáló iratokat. Ha a felek megállapodnak a szerződésmódosításban, akkor automatikusan létrejön a kezesség, amely az eredeti hitel-, kölcsönszerződés szerint a módosítás hatálybalépését megelőző hónapban fizetendő törlesztőrészlet és a hitel-, kölcsönszerződés módosítása szerint fizetendő, csökkentett mértékű törlesztőrészlet 24 havi különbözetére vonatkozik. A szerződésmódosításban fel kell tüntetni a kezességgel biztosított követelés összegét. A szerződés módosításával kapcsolatban a pénzügyi intézmény semmiféle díjat, költséget nem számíthat fel. A kezességvállalásért kezességvállalási díjat nem kell fizetni.

Az államháztartásról szóló törvény szerint a jogszabályi állami kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

Tisztelt Ház! Remélem, az expozéban elmondottak mindenki számára világossá teszik azt, hogy milyen körre vonatkozik az állam segítségnyújtása. Nagyon szigorú feltételek alapján vehető igénybe az az állami segítség, amit a törvényjavaslat rögzít. A kormány alapvető egyeztetést folytatott a Bankszövetség képviselőivel, és a szükséges módosításokkal kapcsolatban - mert hiszen ahhoz, hogy valóban működjön a gyakorlatban is ez a törvényjavaslat, még további módosításokat szükséges benyújtani - teljes mértékig nyitottak vagyunk, addig a mértékig, hogy az alapvető konstrukción nem akarunk és nem tudunk változtatni, de minden módosító javaslatot, ami a működést elősegíti, nyitottan, befogadó módon fogunk kezelni.

Azt szeretném kérni a tisztelt Háztól, a képviselőktől, hogy a módosító javaslatokat olyan időintervallumban fogalmazzák meg, hogy a jövő héten sor kerülhessen a zárószavazásra is. Erre pedig azért van szükség, mert a hatályba léptetés további feltétele az, hogy az Európai Bizottság is jóváhagyólag tudomásul vegye a kormány szándékát, illetve majd az Országgyűlés döntését, és ez alapján, ha ez is megvan, akkor kerülhet sor arra a segítségnyújtásra, amit azok számára kíván az állam biztosítani, akik a válság miatt elvesztették munkahelyüket, és a hitellel kapcsolatban egyetlenegy zálogtárgyuk van, a lakhatásukat szolgáló lakás.

Kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy támogassák a kormánynak a benyújtott és az imént szóban is ismertetett javaslatát.

Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu